HIRDETÉS
HIRDETÉS

Devizahitel-szerződések százezreit írja át a kormány, és ez még csak a kezdet. Az árfolyamrésen nyert, tisztességtelennek nyilvánított nyereséget három hónapon belül le kell vonniuk a bankoknak a tartozásokból, az egyoldalú kamatemeléseknél pedig a bankoknak kell bizonyítaniuk, hogy tisztességesek voltak. Előbbi nagyjából 100 milliárd, utóbbi pedig 300 milliárd forintos győzelem az adósoknak, illetve veszteség a bankoknak. A végtörlesztők nem járnak még jobban, a forinthitelesek is megnézhetik a kamatemeléseket.

Felkerült a parlament honlapjára a kormány várva várt devizahiteles törvényjavaslata. Az rögtön kiderül belőle, hogy nemcsak a deviza-, hanem a forintalapú hitelekre, valamint a pénzügyi lízingszerződésekre is vonatkozik. A végtörlesztők viszont kimaradnak belőle.

A szerződéseket életben tartja a javaslat, a Kúria által a múlt héten tisztességtelennek nyilvánított szerződéses feltételek kijavításával. A devizahiteles mentőcsomag-sorozatnak nincs vége, a törvény kilátásba helyezi, hogy az őszi ülésszakon a devizahiteles kérdés „végleges rendezésére” is sor kerül.

A lényeg:

az árfolyamrés (ahogy a törvény fogalmaz: a különnemű árfolyamok) tisztességtelenségét megállapítja a törvény, és előírja, hogy emiatt el kell számolniuk egymással a bankoknak és a fogyasztóiknak; ez az összes devizaalapú hitel-, kölcsön- és lízingszerződésre vonatkozik. Az elszámolás módjáról külön törvény rendelkezik majd.
az egyoldalú kamatemelések tisztességtelenségével kapcsolatban „megdönthető vélelmet” ír elő a törvény, ami azt jelenti, hogy amíg a bankok nem bizonyítják, hogy tisztességes volt a gyakorlatuk, addig tisztességtelennek kell feltételezni őket; a törvény itt minden hitelszerződésre kiterjeszti a Kúria két évvel ezelőtti állásfoglalásában megfogalmazott jogelveket;
a fenti kérdésekkel foglalkozó pereket a törvény leállítja, és a végrehajtásokat felfüggeszti;
a bankoknak egy hónapon belül felül kell vizsgálniuk a szerződéses feltételeiket.

Mi az a megdönthető vélelem?

A megdönthető védelem ebben az esetben azt jelenti, hogy ha a bank nem bizonyítja, hogy tisztességes, akkor tisztességtelennek kell tartani – tehát alaphelyzetben tisztességtelennek kell tartani az egyoldalú szerződésmódosításra irányuló gyakorlatukat. A bizonyítási teher tehát a bankok vállán nyugszik.

A végtörlesztők kimaradnak, mivel túlságosan jól jártak korábban. Ahogy a törvény indoklása fogalmaz: „a végtörlesztésekre а fogyasztók számára az akkori piaci feltételeknél, az eredeti szerződéses kötelezettségnél kedvezőbb feltételekkel — pl. а tényleges piaci árfolyamoknál kedvezőbb árfolyamon — került sor”.

Határidőket is előír a törvény (nem mostantól, hanem a törvény kihirdetésétől kezdve; várhatóan július 4-én szavaznak majd róla):

A bankoknak 90 napon belül rendezniük kell az árfolyamrésből adódó kötelezettségeiket, azaz át kell számolniuk a hiteleket (ki kell vonni a tartozásból az MNB középárfolyam és a vételi, illetve eladási árfolyam különbségét).
A bankoknak az egyoldalú kamatemelésekkel kapcsolatban 30 napjuk van arra, hogy bírósághoz forduljanak, eddig be kell adniuk a keresetet, amivel bizonyítani próbálják, hogy igenis tisztességesek voltak. A Fővárosi Törvényszéknek pedig újabb harminc napon belül döntenie kell ezekkel kapcsolatban.

A kormány tehát tömegesen átír magánjogi szerződéseket, igaz, a magyar állam nem először csinált ilyet a rendszerváltás óta. Az árfolyamrés ügyében úgy tűnik, nincs helye jogorvoslatnak. Viszont ha a bankok – minden valószínűségre rácáfolva – bizonyítani tudják a bíróságokon erőltetett tempóban, hogy az egyoldalú kamatemelések megfeleltek a Kúria által elvárt jogelveknek (átláthatóság, érthetőség/egyértelműség, objektivitás, tételes meghatározás, ténylegesség, felmondhatóság, arányosság és a szimmetria elvei), akkor megúszhatják ezt a büntetést.

A bankok fellebbezhetnek is, így az ügyek eljuthatnak a Kúriáig. A perekben az alperes a magyar állam lesz.

index.hu

Feltöltve: 2014.06.27.
Megnézve: 2198

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra