HIRDETÉS
HIRDETÉS

Adó- és járulékmentesség, védett – de ellenőrizhetetlen – székház és elnöki rezidencia, korlátlan beutazási, azaz bevándorlási lehetőség, sőt diplomáciai mentesség is jár majd az Orbán-kormány és az oroszok által kötött nemzetközi megállapodás alapján a projektek finanszírozására létrehozott Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) budapesti székhelyalapításával. Nemzetközi bankként a parlament előtt lévő jogszabálytervezettel teljes mentességet adnak majd a Magyarországon működő, nem lakossági banknak a magyar pénzügyi felügyeleti szervek és egyéb hatóságok ellenőrzései alól.

Nem gyakran nevez izgalmas olvasmánynak az ember nemzetközi szerződéseket, ám az Orbán-kormány a magyar jogrendbe ültetéshez kénytelen volt a parlamentnek is benyújtani „A Nemzetközi Beruházási Bank és Magyarország Kormánya között a Nemzetközi Beruházási Bank Magyarországi Székhelyéről szóló Megállapodás kihirdetéséről” szóló javaslatát.

A dokumentum alapján Magyarország biztosítja az NBB-nek

a bank igényeinek megfelelő irodaépületeket („föld, épületek, épületrészek, ideértve a megközelítést szolgáló létesítményeket"),
a bankelnök hivatalos rezidenciáját,
és ezeknek az ingatlanoknak a "biztonságát és nyugalmát".

Ha a kinézett épületek nem az államéi, azokat az állam bérelné a banknak, ha pedig nem megfelelő állapotúak, a magyar adófizetők pénzén újítanák fel őket. Az épületek biztonsága és nyugalma eközben olyannyira teljes körű lenne, hogy oda még a magyar állam sem tehetné be a lábát, mert a diplomáciai képviseletekre vonatkozó védelem illetné meg.

Mentesség, diplomaták nélkül

Az épületek sérthetetlensége, biztosítása és védelme messze nem minden. A bank

"bármilyen szabályt kialakíthat", ami ahhoz szükséges, hogy az irodaépületben a tevékenységét gyakorolja, és a nagykövetségekhez hasonlóan a rendőrök is csak akkor mehetnének be, ha a bank hívná őket,
a bank ingóságait nem foglalhatja le, kobozhatja el, sajátíthatja ki sem végrehajtó, sem bíróság, sem törvényi úton bárki más.
A bank minden tulajdona és eszközei mentesülnek mindenféle korlátozás, szabályozás, ellenőrzés és moratórium alól.

Az orosz vezetésű nemzetközi bank tervezett kedvezményei - a hasonló nemzetközi intézményekkel azonosan - ezen is túlmutatnak. Az NBB

nem lenne alávetve pénzügyi vagy szabályozói felügyeletnek vagy ellenőrzésnek (ideértve a közzétételi vagy beszámolási kötelezettséget, tőkeszabályozási vagy tőkemegfelelőségi követelményeket vagy egyebeket),
nem lenne kötelezve a számviteli szabványok bármely formában történő bevezetésére,
sem arra, hogy megfeleljen az engedélyeztetési vagy regisztrációs kötelezettség bármely formájának.
Ha pedig kiderülne, hogy az ügyleteihez mégis szüksége van valamilyen speciális jogosítványra, engedélyre vagy jogszabályi jogállásra, a tervezet szerint úgy kell tekinteni, mintha már rendelkezne azokkal,
végül a bank valamennyi tulajdona és bárminemű tevékenysége, művelete mentességet kap „mindenféle jogi eljárás, közigazgatási vagy bírósági eljárás alól, kivéve, ha a bank lemondott mentességéről”.

Ki mondta, hogy ezzel vége lenne a bank kedvezményeinek? Az NBB-ek ezen felül se lesz sok gondja, mivel

Magyarországon található minden eszköze, jövedelme és tulajdona mentességet élvez minden adó- és egyéb közteher megfizetésétől, akár országos, akár helyi szinten, kivéve a szolgáltatási díjakat;
mentes minden adófizetési, adóvisszatartási vagy adóbeszedési kötelezettségtől;
mentességet élvez minden vám, adó vagy egyéb közteher megfizetésétől, vagy – a hivatali használatra szánt áruk tekintetében – bármely import- és exportkorlátozástól.

Kiváltságosok és személyi igazolványok

Na de mi lesz a bank dolgozóival?

A bank dolgozói és elsősorban vezetősége – elnöke, igazgatói és kormányzói, valamint az ő családtagjaik – diplomáciai mentességben részesülnek.
Korlátozás nélkül, állampolgárságtól függetlenül jöhetnek Magyarországra „azon szakértők és tanácsadók is, "akik a Bank érdekében helyszíni látogatásokon vesznek részt".
És jöhet még mindenki más, akiket az NBB meghív.

Megnyugtató módon ez a sok mentesség nem mindenkinek jár, a szöveg legalábbis úgy szól: a banknak dolgozó magyar állampolgárok a törvény idevágó szakaszai szerinti mentességeket nem élvezhetik, ezeket kizárólag külföldiek esetében kell érteni.

Hogy a bank külföldi dolgozói más téren se szenvedjenek hátrányt, a személyi kedvezmények sora nem ér véget a fent felsoroltakkal.

A bank elnökének és családjának még a háztartási célú bevásárlásait is érdemes lesz Magyarországon intézni, miután megkapják a mentességet a személyes vagy családi használatra szánt importált árukkal kapcsolatban fizetendő vámok, adók, vagy egyéb közterhek alól.
Jár nekik a „mentesség a Bank által számukra kifizetett illetmény vagy egyéb díjazás után fizetendő adók valamint társadalombiztosítási hozzájárulások alól”.

Mindezért cserébe a kormány mindössze az érintettek nevét kéri, és már bocsátják is ki az illetékes hatóságok a szükséges személyi igazolványokat, amelyek biztosítják, hogy minden „kiváltságot és mentességet” élvezhessenek az érintettek.

Putyin trójai falolva?

Hogy minderre mi vette rá a magyar kormányt, az az indoklásból sem derül ki. Egy biztos, január végén egy MTI-hírből derült ki, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) központjának Budapestre költözése volt a fő téma Orbán Viktor miniszterelnök és Nyikolaj Koszov, az NBB elnökének megbeszélésén Budapesten, a Karmelita kolostorban. A tárgyaláson a pénzintézet vezetője bemutatta Orbán Viktornak a bank tevékenységét és jövőbeli terveit, ismertetve a döntést: a bank tavaly decemberi kormányzótanácsi ülésén a tagállamok egyhangúlag támogatták a székhely Magyarországra költöztetését, és felhatalmazták a bankot a szerződés aláírására.

A kormány álláspontja szerint a székhely Magyarországra telepítése erősíteni fogja Magyarország és Budapest nemzetközi pénzügyi központ jellegét.

De hogy mitől, arra nincs kiforrott válasz, csupán annyi: jelenleg öt szupranacionális fejlesztési bank székhelye található az Európai Unió területén, de egyik sem a közép-európai régióban. A költözésről ugyanakkor már december óta tudni lehetett. Akkor Varga Mihály pénzügyminiszter számolt be a pénzintézet kormányzótanácsának december 4-i ülésén meghozott döntéséről, amely egyúttal felhatalmazást adott a bank elnökének az erről szóló megállapodás aláírására. A pénzügyminiszter akkori beszámolója szerint

a bank budapesti székhelye várhatóan 2019 második felében nyílik meg, a tervek szerint a teljes központ 2-3 éven belül települ Magyarországra.

Varga azt is állította: a bank székhelyének áthelyezéséről szóló döntés számos előnnyel jár mind a nemzetközi pénzintézet, mind Magyarország számára, kedvező a bank részvényeseinek, ezzel párhuzamosan új lehetőségeket teremt a magyar pénzügyi és gazdasági élet szereplőinek is.

Nagy kérdés azonban, hogy kinek, hiszen Gurmai Zita parlamenti vezérszónokként arról beszélt szerdán a javaslat általános vitájában, hogy ennek a banknak mindössze 380 milliárd forint a mérlegfőösszege, ami 2,5 százaléka az OTP Bankénak. Ezzel az NBB mindössze a tizenhetedik lenne a magyarországi bankok rangsorában, miközben egyetlen másik „versenytárs” sem élvez hasonló mentességeket és kiváltságokat. Ráadásul ez az összeg sem Magyarországon fog hasznosulni, állította az MSZP politikusa, emlékeztetve arra: noha Magyarországnak 12 százalék tulajdonrésze van, a bank által kihelyezett hiteleknek mégis mindössze a 8 százaléka érkezett ide.

Gurmai szerint „nevetséges, hogy Orbán Viktor állandóan a magyar érdekekről szónokol és a nemzeti függetlenséget félti, miközben szélesre tárja Magyarország kapuját az orosz érdekek előtt”. Az ellenzéki képviselő egyenesen „Putyin trójai falovának” nevezte az NBB-t, és többször figyelmeztetett arra,

a parlament előtt lévő javaslat példátlan lehetőséget adna az Európai Unió területére bejutni kívánó, akár biztonsági kockázatot is jelentő személyek számára – érdemi vizsgálat nélkül juthatnának be, az ország határain belül pedig semmiféle vizsgálat alá nem eshetnének a mentességüknek köszönhetően.

Gurmai garanciákat követelt arra, hogy nem a letelepedési kötvénnyel Magyarországra jutott, vitatott kockázatú személyekhez hasonló emberek kapnak majd beutazási engedélyt, sőt teljes, kiemelkedő mozgásteret Magyarországon. A képviselő szerint a javaslat alapján semmiféle garancia nem létezik erre, az egész szövegből csakis az derül ki: a Fidesz lefeküdt az orosz akaratnak, most pedig vörös szőnyeget gurítanak Putyin emberei elé.

Kinek az érdeke?

Varga Mihály nevében Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár vett részt a vitán, magabiztosan ismertetve a hivatalos álláspontot: a Nemzetközi Beruházási Bank az ENSZ-nél multilaterális kormányközi fejlesztési bankként bejegyzett intézmény (azaz nem lakossági bankként kell elképzelni), amelynek célja a társadalmi és gazdasági fejlesztés, a jólét és a gazdasági együttműködés elősegítése a tagállamokban.

A bank pontosan olyan jogokat kap ebben az egyezményben, mint amilyeneket az öt másik bank is megkap az EU-ban.

Elmondta, az öt uniós tagállam, Bulgária, Csehország, Szlovákia, Románia és Magyarország együttes többségi részesedése 50,16 százalék, az orosz tulajdonrész 40,03 százalék.

A ma még moszkvai székhelyű, multilaterális NBB fejlesztési projektekre, beruházásokra nyújt közép- és hosszú távú hiteleket, amelyből Gion szerint a jövőben Magyarország még inkább részesül majd, hiszen a székhelyalapításra érdemes úgy tekinteni, mint egy bérleti szerződésre. Az államtitkár cáfolta, hogy a magyar állam fogja biztosítani és őrizni a bankelnök rezidenciáját, szerinte csupán a székházról lehet szó, Gion ugyanakkor az ideérkezők diplomáciai mentessége kapcsán nem állt elő értékelhető érvvel. A Pénzügyminisztérium szerint mindenesetre Magyarország csakis hasznot húzhat abból, hogy e bank révén nemzetközi pénzügyi központtá válik.

Valójában azonban ennek a pénzintézetnek az elődjét 1970-ben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) tagjai közül a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alapította. Mint arról a Direkt 36 még 2018-ban írt: 2012-ben Vlagyimir Putyin orosz elnök élesztette újjá az egykori kommunista blokk intézményét, a KGST-banknak is nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot. Ez a lépés jól illeszkedett Oroszország azon nagypolitikai törekvéseihez, hogy újra kiterjessze nemzetközi befolyását, különösen a korábban általa uralt kelet-közép európai térségben. Ekkor nevezték ki a bank elnökévé Nyikolaj Koszovot, aki korábban az orosz kormányzat számára politikailag fontos projekteket finanszírozó és ezáltal Putyin egyik fontos eszközének tartott állami Vnyesekonombank vezetőségének volt a tagja.

Az intézményből még az első Orbán-kormány lépett ki 2000-ben, a bank akkoriban „nem kellően átlátható tevékenysége” miatt. Ezzel szemben a harmadik Orbán-kormány, már a paksi bővítési megállapodást követően, 2014-ben döntött arról, hogy újracsatlakozunk az addigra egyértelműen orosz dominanciájú multibankhoz, akkor is azzal az indoklással:

AZ ÚJ ALAPOKRA HELYEZETT NBB CÉLJAI, MŰKÖDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS HITELEZÉSI MECHANIZMUSA EGYBEVÁG A MAGYAR NEMZETGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉRE KIDOLGOZOTT ELKÉPZELÉSEKKEL.

A csatlakozással jóváírták az ország számára azt a 20 millió eurót (6,4 milliárd forintot) amely a korábbi tagságnak köszönhetően a banknál maradt – és amelyet az bő egy évtizeden át nem fizetett ki. A magyar állam ezen felül további 20 millió euróval járult hozzá a bank alaptőkéjéhez, így az ország 2015-ös csatlakozását követően hamarosan a harmadik legnagyobb részvényese lett.

Az NBB legnagyobb részvényese Oroszország (46%), Bulgária (13%), Magyarország (12,3%) és Csehország (11,5%).

A NBB kelet-közép-európai terjeszkedése egyértelműen orosz érdek. A távlati cél az, hogy az oroszok kiépítsenek egy olyan pénzügyi rendszert, amely alternatívája lehet az Egyesült Államok által dominált nyugati banki infrastruktúrának. Ez ma még talán szürreális, de a bank addig is több szempontból is segítheti az orosz érdekeket, hozzájárulhat például az orosz állam külföldi információszerzési tevékenységéhez is. A bank 9 tagállama közül ugyanis 5 (Bulgária, Csehország, Magyarország, Románia, Szlovákia) az EU és a NATO tagja, így az ezen területeken nyújtott hitelek, a finanszírozott projektek révén az oroszok alapos rálátást szerezhetnek, nem utolsó sorban pedig kapcsolatrendszert építhetnek ki jelentősebb infrastrukturális projektekben.

Van itt kit támogatni, hitelezni

Az Orbán-kormánynak persze más miatt lehet fontos ennyi engedményt tenni. A bank hiteleinek segítségével olyan projektek juthatnak ugyanis pénzügyi támogatásokhoz, amelyekre az EU-tól nem lehet forrást szerezni. Márpedig az NBB multilaterális intézményként hivatalosan egyik ország fennhatósága alá sem tartozik, így nem vonatkoznak rá azok a gazdasági szankciók sem, amelyeket a Krím-félsziget megszállása miatt az Egyesült Államok és az EU vetett ki Oroszországra. Putyin állama ellen 62 országban 159 féle kereskedelmi korlátozás van érvényben, amelyek 2018-ban 6,3 milliárd dollárnyi veszteséget okoztak az orosz kivitelnek. Ezt rendszeresen kritizálja is Orbán Viktor, a kormányfő ugyanakkor a többségében orosz banktól fájdalommentesen juthat orosz pénzhez – akár a paksi beruházás, akár más projektek hitelezéséről van szó.

Gurmai felszólalásának egyik legpikánsabb részlete éppen ezen a ponton lehet érdekes. Az MSZP-s képviselő szerint ugyanis a költözéssel járó megannyi „kiváltság” okát firtató kérdésekre a választ meglepő módon a bank honlapján találhatjuk. „Itt a projektek közül egyetlen magyart emelnek ki: a MET csoportot finanszírozzák, hogy megvehesse a Tigáz-t” – állította, hozzátéve: az látszik, hogy ez a bank azt finanszírozza majd a fideszes oligarcháknak, amit nem tudnak uniós pénzből megoldani. A hitelekért és teljesen tisztázatlan, a magyar felügyeleti szervek által vizsgálni is tiltott banki ügyletekért cserébe pedig „vörös szőnyeget adnak Putyin embereinek” az Európai Unió területén – kifogásolta.

A bank azonban nemcsak a MET-tel szerződött, hanem több esetben valóban olyan vállalatokkal kötött szerződéseket Magyarországon, amelyek a kormányhoz kötődnek, vagy pedig magyar kormányzati támogatásaikkal élve jelen vannak az orosz piacon. Még 2014-ben 15 millió eurós (4,8 milliárd forint) hitelszerződést kötöttek a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó, a magyar vállalkozások exporttevékenységét segítő Eximbankkal. Az OTP-vel 2016 júniusában stratégiai együttműködési megállapodást, a Mollal 2017 júliusban pedig egy speciális finanszírozási szerződést írtak alá, sőt: ugyanezen év augusztusában hitelszerződést kötöttek a Takarékbankkal, amely azóta alig titkoltan Mészáros Lőrinc bűvkörébe került.

index.hu

Feltöltve: 2019.02.21.
Megnézve: 1548

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra