HIRDETÉS
HIRDETÉS

Nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jó erkölcsbe és a deviza alapú hitelek nem forinthitelek. A többi közt ezt mondta ki a Kúria jogegységi határozata. A régóta várt döntés azt jelenti, hogy a legfőbb bírói fórum nem mondta ki az ilyen szerződések érvénytelenségét. Az egyoldalú kamatemelésekkel kapcsolatban viszont nem döntött a Kúria. A Bankszövetség szerint a Kúria döntése megerősítette, hogy a bankszektor eddig is jogkövető magatartást gyakorolt.

Hatalmas sajtóérdeklődés várta a Kúria döntését. Nemcsak a hazai újságírók, hanem több külföldi is kíváncsi volt rá, hogy milyen válaszokat ad a kúria a devizahitelezéssel kapcsolatban felmerült 7 alapvető kérdésre.

A döntést a Kúria polgári kollégiumának vezetője olvasta fel - eszerint a deviza alapú hitelszerződések nem forinthitelek, ezért az adósok viselik az árfolyamváltozás terheit. Nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jó erkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés – jelentette ki Wellmann György.

Ez azt jelenti, hogy a legfőbb bírói fórum szerint nem érvénytelenek a devizahitelek. Az árfolyamrés jogosságáról viszont egyelőre nem döntöttek, mint ahogy arról sem, mik az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei ez utóbbi kérdésben az Európai Unió Bíróságától várják az állásfoglalást. Ez februárra várható.

Wellmann György azt mondta, hogy devizahitelesek problémájának megoldását nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni, a Kúria pedig kizárólag csak jogot értelmezhet. A bírák teljes mértékben átérzik a több százezer devizahiteles elnehezült helyzetét, döntésüket azonban csak a törvények alapján, a jog által biztosított lehetőségek keretei között hozhatták meg – fogalmazott.

A devizahitelek állománya a kétezres évek közepén nőtt meg drasztikusan, a magas forintkamatok miatt ugyanis a legtöbb magyar család svájci frankban, japán jenben vagy euróban adósodott el.

Néhány éve még 750 ezer családnak volt devizahitele Magyarországon, ez azóta jelentősen csökkent. 2010 óta a kormány több lépésben is segített az adósokon.

Mintegy 170 ezren éltek a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével, ugyanennyi adóson segített az árfolyamgát lehetősége, a Nemzeti Eszközkezelőnek pedig eddig 14000 ingatlant vásárolt meg.

Kormánypárti politikusok többször jelezték, hogy végleg megszüntetnék a devizahitelezést, de meg akarták várni a Kúria végleges döntését, mert a magánszemélyek és bankok pereiben eddig folyamatosan egymásnak ellentmondó ítéletek születtek.

Így reagáltak a pártok

„Csalódottak vagyunk, mert a Kúria a bankok oldalára állt” - így reagált a devizahitelekkel kapcsolatos döntésre Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője azt is mondta ugyanakkor, hogy több más kérdésben is várják a Kúria érdemi döntését, így például az egyoldalú kamatemelésekkel és az árfolyamréssel kapcsolatban. Rogán Antal azt is mondta: továbbra is fenntartják azt az álláspontjukat, amely szerint a devizahitelnek, mint terméknek meg kell szűnnie.

Az MSZP szerint Kúria döntésével nincs ok arra, hogy a kormány tovább halogassa az érdemi lépéseket a devizahitelesek ügyében. Simon Gábor, a párt elnökhelyettese azt mondta: felesleges volt a kormány elmúlt hónapokban követett időhúzó taktikája. „Várjuk a magáncsőd beterjesztését, várjuk a Nemzeti Eszközkezelő megerősítését, várjuk a bérlakás program elindítását” – fogalmazott.

A Jobbik szerint bebizonyosodott, hogy a bíróság nem fog a devizahitelesek oldalára állni, csak a bankok érdekeit védi.

„A bíróság - már bebizonyosodott - nem fog a devizahitelesek oldalára állni, csak a bankokat fogja támogatni a döntéseivel egyedül a társadalom az, ami képes ebben a kérdésben előremozdulást elérni”- mondta Volner János, a párt frakcióvezető-helyettese.

Az LMP sajnálatosnak nevezte a döntést, a párt ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a határozatot. Schiffer András azt mondta, ha jogegységi döntés teljes terjedelmében nyilvánossá válik, akkor mérlegelni kell, hogy - a visszamenőleges jogalkotás tilalma mellett - milyen törvényalkotási lépéseket lehet tenni annak érdekében, hogy a „bankok csalárd módon ne fosztogathassák tovább az embereket”.

Az MNB tudomásul veszi a Kúria hétfői döntését, de Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet: a Kúria nem határozott abban a kérdésben, hogy a devizahiteleknél a bankok visszaéltek-e erőfölényes helyzetükkel.

A bankszövetség szerint a Kúria döntése megerősítette, hogy a bankszektor eddig is jogkövető magatartást gyakorolt. A szervezet főtitkára kiemelte: a határozattal sok nyitott kérdés és jogi próbálkozás zárult le. Kovács Levente azt ígérte: a bankszektor továbbra is szerepet vállal a társadalmi problémák enyhítésében.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára azt mondta: a devizahiteles ügyfelek kétharmada már kézzelfogható segítséget kapott a kormányzat, a bankok, illetve a közös programok révén, az árfolyamgát kibővítése valamennyi devizahiteles ügyfélnek potenciális segítséget jelent.

hirado

Feltöltve: 2013.12.17.
Megnézve: 2342

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra