• LHP

November 1-jén mindenszentek napja van, melynek kialakulásáról, a hagyományokról és arról, hogy mi minden kapcsolódik az ünnephez Pákozdi István lelkész mesélt pénteken a Kossuth Rádióban.

A mindenszentek napja az életben igazán fontos dolgokra hívja fel a figyelmet, így az a mennyországra és a pokolra. Akkor is, ha ez ellen tiltakozunk, vagy a hétköznapokban a kiutat keressük, hogy ne is kelljen ezzel foglalkozni. A mindenszentekkel azt ünnepeljük, hogy van mennyország, az üdvözült lelkek már odajutottak, őket köszöntjük, akik már hősként átlépték a földi határokat és eljutottak Istenhez. Lehet, hogy nem ismerjük őket boldogokként vagy szentekként, nem kanonizálta őket az egyház, de tudjuk, hogy oda jutottak, és az Isten közelében feladatuk van: az Isten dicsőségében osztozók közbenjárnak értünk. Minden szentnek megvan a maga ünnepnapja, ma mindazokra gondolunk, akiknek nincs a 365 napban valamilyen vértanú vagy hitvalló ünnepük – foglalta össze Pákozdi István főiskolai tanár, egyetemi lelkész a Kossuth Rádió 180 perc című pénteki, ünnepi adásában

A pokolból nem lehet a mennyországba jutni – folytatta, az egyház azonban azt soha nem mondta, hogy hányan vagy egyáltalán vannak-e az előbbiben. A pokol ugyanakkor létezik, erről Jézus is adott tanítást a gazdag ember és a szegény Lázár történetén keresztül. Az egyház azt viszont vallja, hogy Isten közelében igenis megdicsőült lelkek vannak, ezzel szemben a pokol teológiailag az Isten nélküliség állapotát jelenti – mutatott rá a lelkész.

Az ünnep történetéről szólva Pákozdi István elmondta: mindenszentek gyakorlatilag már az ősegyház életében megvolt, a 7. században aztán Bonifác pápa kérte el a bizánci császártól a mostani római Pantheon épületét, és oda hordatta azt 28 szekér ereklyét, amelyet a katakombákból kimentettek a népvándorlás idején. Ez az épület lett hivatalosan az első mindenszenteknek szentelt templom, később aztán a Szent Péter Bazilikában is lett kápolna, a világon pedig azóta nagyon sok templom tiszteli a szenteket. Minden katolikus templom tulajdonképpen egy kicsit mindenszentek temploma is, hiszen az oltárba ott van egy vagy több ereklye, azaz a hitvallók, vértanúk csontja vagy ruhadarabja – magyarázta a főiskolai tanár.

Pákozdi István azt is hozzátette, hogy november 2-a, a halottak napja a középkor óta egy bencés apátnak, Odilónak a tevékenysége során lett a halottak emlékezetévé, amely talán még népszerűbb is az emberek körében. Sokan keverik a két ünnepet, amelyek közül a mindenszentek a fontosabb, ám hozzá kötődik a halottak tisztelete is, az mozdítja meg az embereket, mivel őket személyesen ismerték. A virág és a gyertya bibliai szimbólumok, előbbi a dicsőség hervadhatatlan koszorúját, utóbbi az örök élet világosságát jelképezi – hangsúlyozta a lelkész.

„November 1-jén tiszteljük a hősöket, az előttünk lévőket, éljünk a múltunkból, hisz aki nem tiszteli a múltját, az nem tudja alakítani a jelenét és a jövőjét sem; a mennyország örömében éljünk!” – zárta gondolatait a műsor végén Pákozdi István.

hirado

Feltöltve: 2013.11.01.
Megnézve: 2266

További hírek

• Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
• Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
• Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
• Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
• Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
• Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén

Vissza a főoldalra

2003 - LHP Portálcsoport - Minden jog fenntartva
0.002 s