A forradalmakat soha nem a múlt erői vívták | HIREK

A forradalmakat soha nem a múlt erői vívták

A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára a budapesti Műegyetemen kedden az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen mondott beszédet.

A forradalmakat soha nem a múlt erői vívták - mondta Rétvári Bence a budapesti Műegyetemen kedden az 1956-os forradalom és szabadságharc kirobbanásának 57. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen. A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára felidézte: az 1956-os forradalom abban különbözik sok más szabadságharctól, hogy nem elsősorban "vezetők vívták", azt a pesti srácok hívták életre. Ha van is olyan figurája, például Nagy Imre személye, aki valamelyest ikonikussá vált, akkor őt is a nép emelte erre a magaslatra. Felidézte, nem véletlenül választotta a következő évben a Time magazin az év emberének a Pesti srácot.

Beszélt arról is, hogy a forradalom messze túlmutató jelentőséggel bírt az ország határain kívül is. Ez volt az, ami felnyitotta a nyugati világ szemét, és a kommunizmus valódi és rémisztő, embertelen arca ekkor nyilvánult meg minden nyugati ember számára. Ha van valami, ami összeköti a kelet-közép-európai országokat, akkor az egyebek között az antikommunizmus kell, hogy legyen - emelte ki. Hangsúlyozta: addig amíg az utolsó szabadságharcos él, és még azután is a közép-európai népeknek élő lelkiismeretnek kell lenniük az egész Európai Unió és a világ számára. Az antikommunizmusért mindig ki kell állni és egyik közép-európai nép sem engedheti, hogy a világon ezt bárki, bárhol kétségbe vonja.

Az államtitkár felidézve az október 22-i, forradalom előestéjén a műegyetemista fiatalok által megfogalmazott 16 pontot, azt mondta: nagy és merész álmok voltak, sok időnek kellett eltelnie, amíg megvalósultak, és ezek közül egy-két kérdésben még mai napig adósak. Rétvári Bence azt mondta: egyre több lélekben 56-os forradalmárra van szükség. Egyre több olyan fiatalra van szükség, aki már a szabad világban megtapasztalta, milyen érzés szabadságban élni, és milyen nagy áldozatot hoztak ezért a nagyapáink és a dédapáink. Az államtitkár kitért a forradalom utáni megtorlásokra, az országot elhagyókra és úgy fogalmazott: ezek a fiatalok hiányoztak a rendszerváltáskor, ha ők itt lettek volna annak irányítói, ma sokkal kevesebb dolga lenne minden politikusnak. A műegyetemista fiatalok pedig talán kicsit alulértékelt figurái az 56-os eseményeknek, pedig sok minden az intézmény falai közül bontakozott ki - mutatott rá.

Állami kitüntetést adott át

Az ünnepségen az államtitkár Kellner Lajos forradalmárnak 1956-os szerepvállalásáért a köztársasági elnök által adományozott Magyar Érdemrend Lovagkereszt állami kitüntetést adta át. Kellner Lajos - aki a forradalmat jelképező eredeti lyukas zászlót is menekítette, illetve sebesülteket is ápolt - még élő bajtársai nevében mondott köszönetet és úgy fogalmazott: megcselekedték, amit megkövetelt haza. Róna Zoltán, a pozsonyi diákszövetség képviseletében kiemelte: az 1956-os forradalom összekötötte az egyes generációkat és áthidalta a különbségeket. A határon túliak szíve együtt dobbant a budapesti szabadságharcosokéval - fogalmazott. Hozzátette: 1956. október 23. több mint a szabadságharc ünnepe, jelképesen összeköti a már elhunyt, a még élő és a majdan megszülető magyarokat - mutatott rá.

Az ünnepségen részt vett Sólyom László volt államfő, Fekete Tamás az 1956-os forradalmi bizottság tagja, aki Torontóból érkezett haza az ünnepségre és Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke, valamint kormánytagok, illetve az egykori műegyetemi nagygyűlés résztvevői. A rendezvény előtt csendes gyertyagyújtást tartottak, ahol Rétvári Bence, Péceli Gábor, az intézmény rektora és az egyetem hallgatói közösen emlékeztek a forradalom hőseire. A program a hagyományos fáklyás menettel folytatódott, a résztvevők a Műegyetem rakpartról a Bem térre vonultak át.

Rogán: A szabadságot mi is láthatjuk

Rogán Antal szerint a szabadság minden korban ott van, ha az ember túllép saját korlátain. Az V. kerület polgármestere, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője erről az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen beszélt a Vértanúk terén kedden. Szavai szerint több tucat történet szól arról, hogy amúgy szélsőséges nézeteket valló emberek elutasították a szélsőséges megnyilvánulásokat, és valami olyan történt 1956-ban, ami erőt adott, megszelídítette a szélsőségeseket, lefegyverezte az előítéleteket. "Megvilágosodott számukra, hogy a nemzet, amihez tartoznak, nem egy legyengült, elnyomott, kifosztott, rongyokba öltöztetett másodrendű nép, aminek addig sokszor érezték magukat, hanem az a büszke, bátor, egységes és nagyra hivatott európai nemzet, amely a szívükben él" - fogalmazott.

A fideszes politikus megjegyezte: noha ő és nemzedéke nem élhette át az akkori szabadság élményét, hiszi és tudja, hogy a lehetőség minden korban nyitva áll az ember előtt, ha képes arra, hogy túllépjen önnön magán. Rogán Antal felidézve a tavaszi dunai árvízi védekezésen történteket megemlítette, hogy "közismerten szélsőjobboldaliak, volt gárdisták és romák adták egymásnak kézről, kézre a homokzsákokat, aztán fáradtan leülve cigarettával kínálták egymást". Mint mondta, a szabadság "ott járkált közöttünk az áradó folyó partján, és amikor ránéztünk, új erőre kaptunk". Kijelentette: a közös célok adják az igazi szabadság élményét.

"Úgy hiszem, 1956 októbere egy kivételesen letisztult pillanat volt, ahol megjelent a magyarság igazi karaktere, egy bátor és erős nemzet karaktere. A bajban, a legnehezebb időkben mindig ez mutatkozik meg" - mondta Rogán Antal, hozzátéve: az élet ugyanakkor nemcsak különleges helyzetekben kívánja mindezt, hanem a mindennapi életben is. Ma is vannak közös célok, nagy küzdelmek - jegyezte meg, példaként említve a város, az otthon fejlődését, az ország erejét és sikerességét.
"Mindeközben küzdünk a múlt hibái ellen, a válság ellen, küzdünk az ország gazdasági függetlenségéért. Küzdünk azért, hogy mások ne nyerészkedhessenek rajtunk igazságtalanul, hogy ne kelljen a magyar családoknak telhetetlen külföldi nagyvállalatok profitját kifizetni, s hogy ne akarjanak mások messziről beleszólni a mi dolgainkba, a mi életünkről ne hozzanak döntést más nemzetek fiai, más országok fővárosaiban" - fogalmazott a kormánypárti politikus. Leszögezte: hisz abban, hogy "mi is láthatjuk a szabadságot, és nemcsak a bajban, nemcsak a forró pillanatokban, nemcsak a gonosz tankjai ellen vonulva, nemcsak természeti csapások idején, hanem mindenkor, amikor lesz erőnk hozzá, hogy túllépjünk saját korlátainkon".

Csáky: Magyar közösségi jogok nélkül nincs igazi szabadság

Magyar közösségi jogok nélkül nincs, nem létezhet igazi szabadság és igazi demokrácia - jelentette ki Csáky Pál, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnökségi tagja, Szlovákia volt miniszterelnök-helyettese a Rákóczi Szövetség 1956-os koszorúzási ünnepségén kedden a budapesti Bem téren.

Mint elmondta, "nem létezik, nem létezhet szelektív demokrácia", nem működhet sikeresen az olyan demokrácia, amely elismeri a polgári szabadságjogokat, a gazdasági és a pénzügyek liberalizálását, de a kisebbségi jogok vonatkozásában a diktatúrák modelljét akarja továbbvinni.

Egyetlen nemzet sem lehet szabadabb azáltal, hogy megpróbálja a saját kisebbségi közösségeinek jogait csökkenteni - hangsúlyozta.

Csáky Pál felhívta a figyelmet arra: azzal, hogy kiterjedt autonómiát kapnak a felvidéki, erdélyi és délvidéki magyarok, Szlovákia, Románia és Szerbia nem gyengül, hanem erősödik, és erősödik a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-szlovák barátság és egymásrautaltság is.

Úgy fogalmazott: Magyarország ma bizonyára másutt tartana gazdasági, politikai és társadalmi szempontból is, ha a mindenkori magyar politikai vezetés olyan elszánt, annyira átgondolt önszervezési folyamatot valósított volna meg az elmúlt évtizedekben, mint a Rákóczi Szövetség, amely jó példája a határokon átnyúló hatékony nemzetépítésnek.

Emlékeztetett arra, hogy 1956 volt "az első nagy nemzeti megpróbáltatás, amelyet a külhoni magyarok kívülről voltak kénytelenek szemlélni", és ez volt az első olyan nagy nemzeti téma a 20. században, amely "erőteljesen szembeállított bennünket, felvidéki magyart a felvidéki magyarral, erdélyi magyart az erdélyi magyarral és délvidéki magyart a délvidéki magyarral", mert "ekkor már erőteljesen működött a kommunista agymosás sorainkban".

Szólt arról: az igazi magyar akkor sem tagadja meg nemzetét, "ha abban (...) esetleg problémák merülnek fel, ha nemzetünk éppen nincs jó kondícióban. Az igazi magyar a mi szemünkben az, aki az esetleges rossz időkben is vállalja a sorsközösséget nemzetével."

Albert Camus Nobel-díjas írót idézve hozzátette: "csak úgy maradhatunk hívek Magyarországoz, ha soha és sehol el nem áruljuk azt az ügyet, amiért a magyar forradalmárok az életüket adták, és soha sehol, még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat."

Csáky Pál megjegyezte: egy forradalom történéseit nem lehet kiszámítani, és nem lehet megtervezni, 1956. október 23. pedig "egy robbanás volt a tisztességes magyar lelkekben, (...) amely azt mondta, hogy emberi méltóságunknak tartozunk annyival, hogy elmondjuk, ez az iga már elviselhetetlen, mi szabad emberek, szabad magyarok akarunk lenni, bármilyen következményekkel is jár ez."

A politikus hangsúlyozta: a szabadság szellemét nem lehet hatalmi szóval megszüntetni, azt eltiporni ideig-óráig lehet ugyan, de kiiktatni az emberi létből nem lehet. A lényeg tehát 1956-tal kapcsolatban az, hogy "nem az okoskodók, a hatalomhoz dörgölőzők, nem a szovjetpártiak győztek, hanem a sokszor megcsúfolt, megtagadott, sokszor élhetetlennek tartott tisztességes emberek, akik (...) szabadok akartak lenni" - összegezte.

Zsámbok Eduárd kolozsvári egyetemista arról beszélt, hogy a jövő nemzedékei hálával tartoznak az 1956-os "tisztító" forradalomnak, amelynek hőseiről példát kell venni. Mint mondta, a modern kor értékei között "a szabadság a legjobb", ami nem rendelhető alá semmilyen más értéknek.

Az ünnepség végén Bem József, az 1848-1849-es szabadságharc hadvezérének szobra előtt koszorúztak az 1956-os forradalmárok emléke előtt tisztelegve mások mellett Kumin Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkára, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nevében Csallóközi Zoltán kabinetfőnök, Csáky Pál, továbbá az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkársága és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a Rákóczi Szövetség, a Magyar Cserkészszövetség és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat képviselői.

A Rákóczi Szövetség szervezésében mintegy 1200 határon túli magyar középiskolás és egyetemista vonult nemzeti zászlókat lobogtatva a budapesti Műegyetemtől a Bem térig. A fáklyás felvonulás élén egy koszorút vittek, illetve népviseletbe öltözött fiatalok haladtak.

hirado

Feltöltve: 2013.10.23.
Megnézve: 2298

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra