HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Strasbourg: nem volt jogsértő a Magyar Gárda feloszlatása

t: 5183

Strasbourg: nem volt jogsértő a Magyar Gárda feloszlatása

A Magyar Gárda Egyesület bírósági feloszlatása nem sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett gyülekezési és egyesülési szabadságot - mondta ki keddi ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban.

A törvényszék szerint a Magyar Gárda Mozgalom a Magyar Gárda Egyesület részeként működött, nem volt attól független, a mozgalom megmozdulásai alkalmasak voltak a félelemkeltésre, a megfélemlítő menetelések pedig egy "lényegében rasszista" jogrend megvalósítása érdekében tett első lépéseknek tekinthetők.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy a Magyar Gárda Egyesület feloszlatása volt az egyetlen hatékony módja annak, hogy a hatóságok megszüntessék a Magyar Gárda Mozgalom által másokra jelentett fenyegetést.

Előzmények

2007. augusztus 3-án Vona Gábor, a Jobbik Magyarország Mozgalom elnöke bejelentette, hogy Magyar Gárda néven egyesületet alapított, amelynek elnöki tisztét ő tölti be. A bíróság által júniusban tíz alapítóval bejegyzett hagyományőrző és kulturális egyesület célja a "nemzeti önvédelem kereteinek" megteremtése, feladata a "polgárvédelem, a nemzeti hagyományok ápolása, hadisírgondozás", valamint "a magyar fiatalság lelki, szellemi, fizikai felkészítése egy olyan eshetőségre, amikor rendkívüli helyzetben szükség van az emberek mozgósítására". Az önvédelmi sportok alapos ismerete és a lőfegyverek kezelése is szerepelt a célok között. A Magyar Gárda tagjai fekete egyenruhát hordtak, rajta Imre király árpádsávos, kilenc oroszlánnal díszített pajzsával.

A Magyar Gárda 56 tagja 2007. augusztus 25-én a Budai Várban, a köztársasági elnöki palota melletti Szent György téren tette le esküjét. A rendezvénnyel egy időben több civil szervezet is ellentüntetést tartott, a szervezet létrejötte ellen parlamenti pártok, civil és kisebbségi szervezetek, hazai és külföldi politikusok tiltakoztak, és az ügy a nemzetközi sajtóban is élénk visszhangot keltett.

A Fővárosi Bíróságon 2008. március 12-én kezdődött meg a Magyar Gárda feloszlatására a Fővárosi Főügyészség által indított polgári per. A Fővárosi Ítélőtábla 2009. július 2-án jogerős ítéletével feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet. Az indoklás szerint a Magyar Gárda mozgalom a Magyar Gárda egyesület szerves része, így a döntés az egyesület felszámolásával a mozgalomra is kiterjedt, annak szervezeti kereteit szüntette meg.

2009. július 4-én a budapesti Erzsébet téren előre be nem jelentett demonstráción tiltakoztak a gárda feloszlatása ellen. A megmozdulást, amelyen 200 gárdatag sorakozott fel egyenruhában, a rendőrség feloszlatta, és 216 embert - köztük Vona Gábort, a Jobbik elnökét és Kiss Róbertet, a feloszlatott Magyar Gárda országos főkapitányát - előállítottak. (A bíróság 2010 őszén jogellenesnek minősítette az oszlatást.)

A Jobbik Magyarországért Mozgalom 2009. július 11-ei, a budapesti Szabadság téren tartott nagygyűlésén a mintegy két és fél ezer résztvevő közfelkiáltással újjáalakította a bíróság által betiltott mozgalmat.

2009. december 15-én a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta a Fővárosi Ítélőtábla 2009. júliusi jogerős határozatát, és feloszlatta a Magyar Gárda egyesületet és mozgalmat is. Vonáék ezt nem tudták elfogadni.

2010. június 24-én Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője és Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője - Vona Gábor, a Jobbik elnöke nevében eljárva - Strasbourgban személyesen fordult beadvánnyal az Emberi Jogok Európai Bíróságához "a Magyar Gárda törvénytelen feloszlatásával okozott emberi jogsérelem orvoslása" érdekében. A beadványban az egyesülési és gyülekezési jog megsértésére hivatkoztak, és 100 ezer euró nem vagyoni kártérítést kértek.

hirado

2013.07.09. 12:07

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek