HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Több mint százezer áldozat - húsz éve kezdődött a boszniai háború
20 évvel ezelőtt kezdődött Szarajevó ostroma, és ezzel a második világháború utáni európai történelem legvéresebb fejezete, a boszniai háború. A vérengzésnek a NATO légicsapásai vetettek véget. 46 hónap után a szerbek csak emiatt voltak hajlandók felhagyni Szarajevó ostromával, és letenni Bosznia-Hercegovina felosztásáról. A délszláv harcokban több mint 100 ezer ember halt meg.
1992. április 5-én béketüntetés indult Szarajevón át. Egy szerb orvlövész két embert, egy horvátot és egy bosnyákot lőtt agyon a menet élén. Suada Dilberovic és Olga Sucic volt a háború első két polgári áldozata. A háború elkerülhetetlen volt. Jugoszlávia széthullása, Horvátország és Szlovénia függetlenségének elismerése után a boszniai muzulmánok is a függetlenségre szavaztak az 1992 februárjában tartott referendumon.
Radovan Karadzic boszniai szerb elnök már a népszavazás előtt véres háborúval fenyegetett arra az esetre, ha a bosnyákok az elszakadás mellett döntenek. „Szemernyi kételyük se legyen, Boszniát elborítja a vér, a muszlimok pedig mind egy szálig meghalhatnak. Mert ha háború lesz, nem tudják majd megvédeni magukat. Hogyan akarják elejét venni a mészárlásnak?" – mondta akkor, és végül betartotta ígéretét.
A négy évig tartó háborúban több mint százezren vesztették életüket, csak Szarajevóban tízezren haltak meg vagy tűntek el nyomtalanul. A szerbek májusra teljesen körülzárták a várost, de bevenni nem tudták. 46 hónapon át tartották tűz alatt Szarajevót orvlövészekkel és nehéztüzérséggel egyaránt, hogy megtörjék a védekezők ellenállását. A város ostroma a leghosszabb volt a modern hadviselés történetében.
1995 nyarán a boszniai szerb erők elfoglalták Srebrenicát, ahová több tízezer bosnyák menekült a háború elől. A következő napokban a bevonuló szerbek a második világháború utáni történelem legnagyobb népirtását hajtották végre Srebrenicában és környékén. Több mint 8000 embert lőttek agyon.
A vérengzésekre válaszul a NATO minden korábbinál nagyobb erővel csapott le a boszniai szerb erőkre. A légicsapásokkal sikerült tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a háborús feleket, és ennek eredményeként született meg a daytoni megállapodás.
hirado
2012.04.06. 08:26
t: 114
Több mint százezer áldozat - húsz éve kezdődött a boszniai háború
20 évvel ezelőtt kezdődött Szarajevó ostroma, és ezzel a második világháború utáni európai történelem legvéresebb fejezete, a boszniai háború. A vérengzésnek a NATO légicsapásai vetettek véget. 46 hónap után a szerbek csak emiatt voltak hajlandók felhagyni Szarajevó ostromával, és letenni Bosznia-Hercegovina felosztásáról. A délszláv harcokban több mint 100 ezer ember halt meg. 1992. április 5-én béketüntetés indult Szarajevón át. Egy szerb orvlövész két embert, egy horvátot és egy bosnyákot lőtt agyon a menet élén. Suada Dilberovic és Olga Sucic volt a háború első két polgári áldozata. A háború elkerülhetetlen volt. Jugoszlávia széthullása, Horvátország és Szlovénia függetlenségének elismerése után a boszniai muzulmánok is a függetlenségre szavaztak az 1992 februárjában tartott referendumon.
Radovan Karadzic boszniai szerb elnök már a népszavazás előtt véres háborúval fenyegetett arra az esetre, ha a bosnyákok az elszakadás mellett döntenek. „Szemernyi kételyük se legyen, Boszniát elborítja a vér, a muszlimok pedig mind egy szálig meghalhatnak. Mert ha háború lesz, nem tudják majd megvédeni magukat. Hogyan akarják elejét venni a mészárlásnak?" – mondta akkor, és végül betartotta ígéretét.
A négy évig tartó háborúban több mint százezren vesztették életüket, csak Szarajevóban tízezren haltak meg vagy tűntek el nyomtalanul. A szerbek májusra teljesen körülzárták a várost, de bevenni nem tudták. 46 hónapon át tartották tűz alatt Szarajevót orvlövészekkel és nehéztüzérséggel egyaránt, hogy megtörjék a védekezők ellenállását. A város ostroma a leghosszabb volt a modern hadviselés történetében.
1995 nyarán a boszniai szerb erők elfoglalták Srebrenicát, ahová több tízezer bosnyák menekült a háború elől. A következő napokban a bevonuló szerbek a második világháború utáni történelem legnagyobb népirtását hajtották végre Srebrenicában és környékén. Több mint 8000 embert lőttek agyon.
A vérengzésekre válaszul a NATO minden korábbinál nagyobb erővel csapott le a boszniai szerb erőkre. A légicsapásokkal sikerült tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a háborús feleket, és ennek eredményeként született meg a daytoni megállapodás.
hirado
2012.04.06. 08:26
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
