
Hatékonyság, átszervezés, megújulás - Matolcsy György szerint ezek a legfontosabb jellemzői az országvédelmi költségvetésnek. 300 milliárd forintot spórolnak jövőre, ehhez pedig 25-ről 27 százalékra emelik az általános áfakulcsot. Az ebből befolyó pénz, nagyjából 150 milliárd forint az országvédelmi alapba kerül: ez az általános tartalékot növeli, és csak a deviza-árfolyamok elszabadulása esetén tervezi felhasználni a kormány. Nő a cégadó, a munkáltatók által fizetendő egészségügyi hozzájárulás, baleseti adót vezetnek be, és elbocsátás lehet a közszférában.
A költségvetés sarokszámai egy hete jelentek meg, a Nemzeti Bank is kiadta szokásos negyedévi jelentését: a jövő évi GDP-növekedést 1,5 százalékról 1 százalékra csökkentették, az inflációs prognózist 3,9-ről 4,7 %-ra növelték. Ezek meglehetősen siralmas képet festenek a jövőről – hangzott el a Közbeszéd stúdiójában.
Csermely Ágnes, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója szerint is siralmas a kép, de ez alapvetően nem azzal van összefüggésben, hogy újabb megszorítások vannak, hanem a siralmas helyzet velejárója. Azért, hogy a kitűzött irányszámok tarhatóak legyenek kellett újabb megszorító intézkedéseket bejelenteni - fogalmazott a bankelnök.
Csermely Ágnes szerint a legnagyobb probléma, hogy a növekedés globálisan lelassult, újra a recesszió szélén táncolnak a fejlett gazdaságok, és emellett van egy még nagyobb probléma: az európai adósságválság. Ez átterjedt a bankokra is, amelyek nagyon nehéz finanszírozási helyzetbe jutottak: nagyon magas költség mellett nagyon kevés új forrást tudnak bevonni. "Ezért gondoljuk azt, hogy korábbi várakozásainknál sokkal lassabb lesz a növekedés" – tette hozzá a bankigazgató, aki úgy vélte: furcsa a mostani helyzet, hiszen amikor alacsony a növekedés, általában alacsony az infláció is. "Most viszont – jegyezte meg – mégis nagyon magas, majdnem 5 %-os inflációt jelzünk jövőre – elsősorban a költségvetési intézkedések miatt".
"Pillanatnyilag sem a költségek, sem a kereslet nem magas, mégis magas lesz az infláció: a kormány kifogyott a szuszból, további kiadáscsökkentéssel nem tudják betömni a lyukakat, kénytelenek voltak bevételnövelő intézkedésekre fanyalodni" – vélte az MNB igazgatója.
Az új adók bevezetésének szükségességéről az volt a véleménye: amit eddig bejelentettek és számszerűsíthető költségvetési deficit, az körülbelül 400 milliárdos bevételnövekedés: ebből elmegy 150 milliárd az országvédelmi alapba, amihez nem nyúlunk…így még a GDP majdnem 1 százalékát meg kell találni intézkedések formájában: - Matolcsy miniszter úr is említette, hogy extra 300 milliárd forintos kiadáscsökkentést is kell csinálni: ez nagyjából összhangban van ezzel az 1 %-os kiigazítási igénnyel. Talán még kevesebb is – vélte.
A bankigazgató megjegyezte: a legnagyobb kérdőjelet az adórendszer átalakításában most a személyi jövedelemadó jelenti - ez kivezeti az adójóváírás rendszerét, így rendkívül megnöveli az alacsony végzettségűek foglakoztatásának költségeit. "Az, hogy milyen mértékben fog emiatt visszaesni a foglalkoztatás bővülése, hogy milyen mértékűek lesznek a kirúgások, hányan kerülnek majd át részmunkaidős fogalakoztatásba, nagyon nehéz megbecsülni" – fogalmazott.
"A kormány ideig-óráig kompenzálni akarja az infláció emelkedését – ennek részleteit majd csak szerdán jelentik be - , de ez nem örök időre szól. De egyet tudunk: ha kifut a kompenzáció, Magyarországon a régióban legmagasabb adó fogja terhelni az alacsony végzettségűeket. Sajnos, olyan a helyzet, elsősorban Európában, hogy minden előrejelzés egyre borúsabb képet fest: nincs még vége a megszorításoknak, mert még nincs megoldás az európai adósságválságra" – zárta mondanivalóját a Nemzeti Bank elnöke.
hirado
2011.09.24. 12:04