
A nemzetgazdasági minisztérium tegnap jelentette be, hogy a tervek szerint 78 ezerről 92 ezer forintra emelik a minimálbért jövőre. A szakszervezetek szerint ezzel csak azt biztosítják, hogy az új adórendszer miatt nem kapnak kevesebbet a minimálbérből élők. A vállalkozók szerint viszont, ha nem segít az állam kifizetni a különbözetet, sokan bezárhatják a boltot.
Tizenöt éve működik egy bútorkészítő cég, harmincnyolcan dolgoznak itt. A Híradónak nyilatkozó tulajdonos szerint ők egyedül nem tudják majd kigazdálkodni a megemelkedett minimálbért.
Egy ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalkozó viszont azt mondja: igaz, hogy most többet kell majd kifizetni a dolgozóknak, de a minimálbéremelésnek hosszútávon pozitív hatása lehet.
Nem vitatják
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége szerint csak ezzel az emeléssel lehet elérni azt, hogy a jövő évi adóváltozások miatt ne vigyenek kevesebbet haza a minimálbérből élők sem.
„Az nem kérdés, hogy minimálbérnek legalább ennyinek kell lenni, és ha csak ennyi, akkor ezzel még nem léptünk előre, hiszen ott van a következő lépés, hogy kellene bért is fejleszteni” – vélekedett Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke.
Az emelés szükségességét a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége sem vitatja.
„Megértjük azt a törekvést, hogy nem engedik a keresetveszteséget, de mindenféleképpen segítséget, mankót, kompenzációt, ellensúlyozást várunk” – hangsúlyozta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára.
A miniszterelnök szóvivője azt mondta: egyeztetnek a tehermegosztás mértékéről. Szijjártó Péter szerint azt egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy az emelésből mennyit vállal át az állam, a tárgyalások ugyanis még nem zárultak le.
A mostaninál egyébként csak a 2000-es minimálbér emelése volt nagyobb mértékű. Az első Orbán-kormány az akkori 25 ezer forintról 2001-ben 40 ezer forintra emelte a minimálbért, egy évvel később pedig 50 ezerre. Azóta összesen 28 ezer forinttal emelkedett.
Csaba László: növekvő terhek
A kormány terveiről Csaba László közgazdász a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában elmondta, sok munkáltató jósolja azt, hogy máshogyan nem lehet megoldani a garantált bérminimum kérdését, csak elbocsátásokkal vagy részmunkaidővel, a munkaidő csökkentésével.
Véleménye szerint ki kell várni, mi történik. Mint azt a műsorban elmondta, a kormány számára is egyszerűbb egy bért támogatni, mint segélyt fizetni az elbocsátottak után és számukra újabb munkahelyet teremteni. Bár ennek kapcsán megjegyezte, pillanatnyilag az ötlet fázisában van a koncepció, december közepéig pedig még van hátra néhány parlamenti vita, amely alakíthatja a részleteket. „Az őszi ülésszak izgalmas vitát ígér” – tette hozzá.
Hogy mégis milyen irányba mutat a kormány tervezete, arról úgy nyilatkozott a közgazdász: nyilvánvaló a számokból, hogy a nagyobb bevételek növelésére irányulnak az adóintézkedések; nem a könnyítés irányában mennek, hanem a terhek növelése felé.
hirado
2011.09.22. 10:17