
Míg a Széll Kálmán Terv 550 milliárd forint megtakarítást írt elő 2012-re, addig a kormány által most elfogadott Országvédelmi Költségvetés 750 milliárdot. Nagyságrendileg ugyanakkora kiadáscsökkentésről beszélünk, tehát szó sincs róla, hogy a kiadásokat jobban elengedte volna a kormány, a bevételeket ugyanakkor megnövelte, ezáltal az arányok változtak – jelentette ki Giró-Szász András kormányszóvivő a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában.
A költségvetés kidolgozásakor a vezérlőelv az volt, hogy fenn kell tartani azokat a prioritásokat, melyeket a kormány az elmúlt évben is magáénak vallott: mind a munkahelyteremtést, mind az adósságcsökkentést. Ezt ki kell egészíteni az euróövezet válságából fakadóan megjelenő veszélyek okán egy olyan elemmel, mely mindazt a biztonságot nyújtja a kormánynak, hogy ne legyen kitéve akár manipulatív, forint elleni támadásoknak, akár a világgazdasági helyzetből fakadó nehézségeknek. Mindemellett végre tudja hajtani azokat a strukturális reformokat, melyeket meghirdetett. Ez indokolta a védelmi alap létrehozását – magyarázta a kormányszóvivő.
Arra a kérdésre, nem tart-e a kormány attól, hogy a befektetők elmaradnak, miután immár Magyarországon lesz a legmagasabb, 27 százalékos áfakulcs, Giró-Szász András azt mondta: az áfát a forgalom után fizetik az emberek, a vállalkozási szektor ezt vissza tudja igényelni. A kormánynak alapvető szándéka, hogy ne a munkát terhelje, hanem a fogyasztást.
Azok a kihívások, amely előtt Magyarország áll, megkövetelik azt, hogy ezt a biztonsági faktort is létrehozzák a költségvetésben. Hozzátartozik, hogy az országvédelmi alapba, a tartalékalapba és az árfolyamkockázat miatti alapba befolyó, összességében mintegy 300 milliárd forint csakis a biztonságot hivatott szolgálni. Ez nem arra szolgál, hogy a költségvetés lyukait betömködjék. Arra azonban tökéletesen jó, hogy az állam fellépjen az államadóssággal szemben, és hozzá tudjon nyúlni azokhoz az alrendszerekhez, melyek újragenerálták az adósságot – érvelt a szóvivő.
Hozzátette: ha valaki megnézi a parlament őszi menetrendjét, láthatja, hogy ott vannak és ott lesznek azok a javaslatok, melyek ezeket az átalakításokat megindítják. Ezen rendszereket logikusabbá teszik, a párhuzamosságokat kivezetik, ezen lépések következtében megtakarít az állam.
Nem megszorítás az, ha valamit racionalizálnak, ésszerűbbé tesznek. Megszorítás az, ha úgy nyúlnának ezekhez a pénzekhez, hogy közben a rendszereket nem alakítanák át – hangsúlyozta Giró-Szász András.
hirado
2011.09.17. 10:45