
Első kihallgatásakor a 32 éves szélsőjobboldali norvég bevallotta, hogy Oslo központjában és Utoya szigetén ő ölte meg a 76 embert, bár bűnösnek nem volt hajlandó vallani magát.
Az "Európa iszlamizálása" ellen harcoló fiatalember második kihallgatásán "az elmúlt napokban szerzett információk" alapján szándékoznak kikérdezni őt - mondta a nyomozás egyik illetékese, megjegyezve, hogy "ezekből sok van". Breivik előzetes letartóztatásban van.
További tervei is voltak a múlt pénteki norvégiai kettős merénylettel gyanúsított, azokat beismerő Anders Behring Breiviknek - mondta ügyvédje pénteken az Aftenposten című újságnak.
Geir Lippestad ügyvéd szerint a férfinak "a pénteki napra még több, különböző nagyságrendű terve volt". Ezek "épp olyan konkrétak" voltak, mint a pokolgéprobbantás az oslói kormányzati negyedben és az Utoya szigetén rendezett mészárlás - tette hozzá.
"Azon a napon olyan dolgok történtek, amelyekre most nem térhetek ki, s azok következtében minden kicsit másképp alakult, mint ő elképzelte" - folytatta az ügyvéd. Breiviknek két további épület "bombázására" volt konkrét terve - mondta Lippestad a norvég lapnak.
A német hírszerzés nem tud nemzetközi szélsőjobboldali hálózatról
A német hírszerzés semmifajta információval nem rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a szélsőjobboldal nemzetközi hálózattal rendelkezne Európában. Erről a szövetségi hírszerzés, a BND vezetője nyilatkozott a norvégiai merényletek kapcsán a Neue Osnabrücker Zeitung című újság pénteki számában.
Ernst Uhrlau szerint a szélsőjobboldal nemzeti keretek között működik. "Semmifajta ismerettel nem rendelkezünk arra vonatkozóan, hogy létezne egy, a határokon átnyúló, militáns szélsőjobboldali mozgalom vagy akár egy nemzetközi jobboldali terrorista hálózat alakult volna ki" - hangoztatta a BND elnöke. Az elmúlt heti norvégiai kettős merényletet elkövető Anders Behring Breivik azt állította, hogy egy nemzetközi szélsőjobboldali hálózathoz tartozik.
Az interjúban Uhrlau azt állította: a hírszerzés minden eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy sikerrel vegye fel a harcot a szélsőségesség valamennyi formája ellen. Utalt arra, hogy az alkotmányvédelmi hatóságok szoros megfigyelés alatt tartják a németországi neonáci csoportokat. Hangsúlyozta, hogy a különböző biztonsági hatóságokat egyesítő, Berlinben működő, közös terrorizmuselhárító központ a szélsőjobboldali terrorizmus erősödése esetén is képes lenne kezelni a helyzetet. Ilyen fajta erősödésről azonban nincs szó - fogalmazott a többi között a hírszerzés vezetője.
A CDU/CSU parlamenti frakciójának belügyi szóvivője a norvégiai merényletek kapcsán állást foglalt az internet segítségével történő uszítás következetes üldözése mellett. Hans-Peter Uhl hangsúlyozta, hogy noha az érvényben lévő jogszabályok szerint mindez lehetséges, nem tud arról, hogy az elmúlt időszakban ilyen jellegű uszításért bárkit is felelősségre vontak volna. Annak a nézetnek adott hangot, hogy a bűnüldözés érdekében az internetet az eddiginél erőteljesebben kellene ellenőrizni.
Hasonlóan vélekedett a Bundestag külügyi bizottságának ugyancsak konzervatív elnöke. Ruprecht Polenz hangsúlyozta, hogy az internettel kapcsolatban is azokat a törvényeket kellene alkalmazni, amelyek betartása a sajtó számára kötelező. Ennek kapcsán elsősorban a gyűlöletkeltés, a rágalmazás és általánosságban a szélsőségesség tilalmára utalt.
hirado
2011.07.29. 11:44