
Tovább süllyesztette Görögország eddig is mélyen spekulatív - vagyis a befektetésre ajánlott szinteknél messze alacsonyabb - államadós-kockázati besorolásait szerdán a Standard & Poor’s, amely szerint a múlt heti euróövezeti csúcson javasolt adósságátrendezés részleges nem törlesztésnek felelne meg.
A világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítő csoportja szerdán Londonban bejelentette, hogy az eddigi "CCC"-ről két fokozattal "CC"-re módosította a hosszú futamú görög szuverén adósság osztályzatát.
Ezzel az euróövezeti tag Görögországé jelenleg a leggyengébb államadósi besorolás az egész világon.
Az S&P közölte, hogy az új görög osztályzatra is további leminősítést valószínűsítő negatív kilátás marad érvényben.
Négy fokozat
A hét elején egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s Investors Service az addigi "Caa1"-ről négy fokozattal "Ca"-ra rontotta Görögország besorolását; ez megfelel a Standard & Poor’s által szerdán megállapított új görög államadós-osztályzatnak.
A Moody’s azzal indokolta a döntést, hogy az euróövezeti csúcson bejelentett program nyomán a görög államkötvények értékvesztéssel járó átcserélésének - vagyis a hitelminősítői besorolási kritériumok alapján Görögország nem törlesztővé válásának - immár "gyakorlatilag 100 százalékos az esélye".
A szerdai görög leminősítéshez fűzött elemzésében a Standard & Poor’s is közölte: a múlt heti eurócsúcs közleményéből azt a következtetést vonta le, hogy a görög államadósság javasolt átrendezése a cég besorolási metodikája alapján szelektív nem fizetővé válásnak felelne meg. Az elemzés szerint a javasolt átstrukturálást az S&P is értékvesztéssel járó kötvénycserének - "distressed exchange" - tekinti, mivel valószínűleg veszteségeket okoz majd Görögország kereskedelmi hitelezőinek.
109 milliárd euró
A brüsszeli euróövezeti válságcsúcs határozatai alapján Görögország 109 milliárd euró pótlólagos finanszírozáshoz juthat, ám ezt a zárónyilatkozat szerint kiegészíti a magánszektorbeli hitelezők önkéntesnek nyilvánított hozzájárulása, amely három év alatt 37 milliárd eurót tehet ki.
Ez utóbbi elem azonban - akár önkéntes, akár nem - hitelminősítői szempontból az érintett szuverén vagy kereskedelmi adós nem fizetővé válásának felelhet meg - legalábbis az érintett adóssághányad erejéig -, ha a magánszektorbeli befektetőket veszteség éri.
A nemzetközi hitelminősítők már a múlt heti eurócsúcs előtt jelezték, hogy - legalábbis szelektív - nem törlesztővé válásnak tartanának minden olyan kísérletet, amely arra irányulna, hogy a bajba jutott euróövezeti országok kisegítésében a magánszektorbeli kötvénybefektetők is vegyenek részt, veszteségeket vállalva.
hirado
2011.07.28. 11:17