
Világos jeleit látja az Európai Bizottság a március elején bejelentett Széll Kálmán Tervben foglalt intézkedéseken annak, hogy Magyarország jó irányba tart a pénzügyi konszolidáció útján - jelentette ki Brüsszelben Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse.
A finn biztos - Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel és Michel Barnier belső piaci biztossal közös sajtótájékoztatóján - az európai uniós tagországok pénzügyminiszteri találkozóját követően nyilatkozott. A találkozón a túlzott államháztartási hiány miatt folyó, már régebben indított eljárás keretében esett szó a magyar (és a lengyel) gazdaságról, megfelelően az uniós eljárási rendnek.
Kíváncsi a részletekre
Rehn megismételte, hogy az Európai Bizottság mielőbb további részletekről szeretne információkat kapni a magyar tervekkel kapcsolatban, különös tekintettel a hiányra, a következő években is hatni képes, szerkezeti jellegű intézkedésekre.
A biztos emlékeztetett arra, hogy a miniszterek korábbi ajánlásai alapján a hiánynak idén kellene a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá kerülnie, lehetőleg a fenntarthatóságot is biztosító szerkezeti intézkedések útján. Hozzátette, hogy a március eleji intézkedések bejelentéséig úgy tűnt, a csökkentést főleg átmeneti intézkedések szolgálják.
Az MTI értesülése szerint a biztos a találkozón fontos eszköznek nevezte a 250 milliárd forintos stabilitási tartalékot is.
Matolcsy György a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a találkozó napirendjén szerepelt a túlzott hiány miatt folyó eljárás áttekintése Magyarország és Lengyelország vonatkozásában.
Elég a 60 százalékos alkotmányos adósságlimit
Elég a hazai össztermék (GDP) 60 százalékán rögzíteni a magyar alkotmányban az államadósság-ráta felső tűréshatárát - vélekedtek londoni felzárkózó piaci elemzők, akik szerint a magyar kormány konszolidációs csomagjának szerkezete kedvező, a változatlanul fennálló végrehajtási kockázatokat pedig enyhíti a kormányfő jelentős támogatottsága.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális gazdaságelemző részlegének szakértői a minap Magyarországon és Lengyelországban tettek tájékozódó látogatást, és erről befektetők számára Londonban összeállított ismertetésükben kiemelték, hogy mindkét országban "őszinte törekvést" tapasztaltak fontos reformok megvalósítására.
Elemzésükben felidézték, hogy a magyar kormány nemrégiben 50 százalékos felső adósságráta-határ kijelölésére tett utalást. A BofA Merrill Lynch Global Research citybeli elemző stábja szerint azonban "ez szükségtelenül alacsony" szint lenne, tekintettel az EU által az euróövezeti csatlakozás egyik feltételeként meghatározott magasabb, 60 százalékos tűréshatárra, valamint a magyar kiindulási pontra.
A ház szerint a 60 százalékos GDP-arányos adósságlimit rögzítése is pozitív lépés lenne a középtávú költségvetési hitelesség megteremtése felé.
hirado
2011.03.16. 09:04