HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Schmitt a Sándor-palotában fogadta a svájci elnököt

t: 278

Schmitt a Sándor-palotában fogadta a svájci elnököt

Schmitt Pál köztársasági elnök csütörtökön hivatalában fogadta a Svájci Államszövetség elnökét; a felek közös sajtótájékoztatójukon megállapították, hogy a kétoldalú kapcsolatok kiválóak, kiegyensúlyozottak.

Micheline Calmy-Rey svájci elnök az MTI kérdésére válaszolva elmondta: megbeszéléseiken szó esett a svájci cégeket is érintő magyar gazdasági válságintézkedésekről is, Schmitt Pál megnyugtatta, hogy a válságadó nem a termelőszektorra, hanem kizárólag a szolgáltatási szektorra vonatkozik. A svájci elnök megjegyezte, hogy országa jelentős, 1,7 milliárd svájci frankos működő tőkével van jelen Magyarországon.

Az elnök délelőtt Martonyi János külügyminiszterrel tárgyalt, majd megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén; Schmitt Pállal négyszemközti megbeszélést folytatott a Sándor-palotában.

Úgy fogalmazott, Svájcot és Magyarországot baráti, történelmi kapcsolatok fűzik össze, és a Svájcban élő több mint 6 ezer magyar, illetve a Magyarországon élő 1800 svájci hozzájárul az emberi kapcsolatok szélesítéséhez. Kiemelte a kivándorolt magyarok jelentős szerepét Svájc fejlődésében.

Micheline Calmy-Rey elmondta: Svájc elősegíti az EU-tagállamok közötti gazdasági különbségek kiegyenlítődését, s e célból a magyar felzárkózást - a 2004-ben csatlakozott tagországokat segítő bővítési hozzájárulási program keretében - 2007 és 2012 között 130 millió svájci frankkal támogatja.

Schmitt Pál köszönetet mondott azért, hogy Svájc, bár nem az Európai Unió tagja, jelentős erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott az EU-hoz újonnan csatlakozott tíz országnak, köztük Magyarországnak. Ugyancsak megköszönte azt a gesztust, hogy Svájc május 1-jén megnyitja munkaerőpiacát az új EU-tagállamok előtt.

Az államfő - aki 1998-2002 között svájci nagykövet volt - a közös sajtótájékoztatón elmondta: kifejezte köszönetét azért a szolidaritásért, amelyet Svájc a történelem során, különösen a XX. században Magyarország iránt tanúsított. Megköszönte, hogy az alpesi ország az 1956-os magyar forradalom idején több mint 20 ezer embernek kínált második otthont.

Azért is köszönetet mondott, hogy Svájc az elsők között nyújtott segítő kezet Magyarországnak a tavalyi katasztrófákkal kapcsolatban (Svájc, amely a rendszerváltás után több magyar segélyprogramot is finanszírozott, segítséget nyújtott a tavaszi áradások és a vörösiszap-katasztrófa kapcsán is.)

Schmitt Pál példaszerűnek mondta a kétoldalú gazdasági, kulturális, tudományos és turisztikai és egyéb területeken megvalósuló együttműködést.

A köztársasági elnök a gazdasági válságintézkedések kapcsán úgy fogalmazott: "semmi sem működhet úgy, mint korábban". Megjegyezte, a soros magyar EU-elnökség idején esedékes, hogy életbe lépjenek bizonyos válságmegelőző mechanizmusok, és bevezessék az európai szemesztert. Elmondta: ez utóbbinak, amelyet talán budapesti szemeszternek fognak nevezni, az a célja, hogy a nemzeti költségvetéseket összhangba hozzák a teljes európai költségvetéssel és azt folyamatosan monitorozzák.

A svájci elnök ezzel kapcsolatban megállapította: Svájcnak természetesen érdeke az euró stabilitása, és támogatja az EU-tagállamok közötti gazdasági koordináció erősítését. Megjegyezte, hogy a jelentős svájci bankok számára a nemzetközi szintnél sokkal szigorúbban állapították meg a pénzügyi rendszer biztonságát szavatoló előírásokat.

A 7,8 milliós népességű Svájc egy főre eső hazai össztermék mutatója alapján a világ egyik leggazdagabb országa. Moritz Leuenberger személyében legutóbb 2001. decemberében tett hivatalos látogatást tett Magyarországon svájci államfő, magyar köztársasági elnök, Sólyom László 2008. októberében látogatott el Zürichbe.

hirado

2011.02.04. 10:45

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek