HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Selmeczi: óriási siker a nyugdíjvédelmi program
Selmeczi Gabriella szerint óriási siker, hogy a nyugdíjvédelmi program keretében a magán-nyugdíjpénztári tagok 96,8 százaléka választotta az állami nyugdíjrendszert.
A miniszterelnöki megbízott keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: a hétfő esti adatok szerint 102.019-en nyilatkoztak arról, hogy a magánpénztárban maradnak, február végéig pedig még 439-en akarják fenntartani a magánpénztári tagságot; így összesen 102.458 fő, 3,2 százalék döntött a maradás mellett.
Selmeczi Gabriella közölte: a vagyonátadás, -átvétel minden forintját ellenőrizni fogják.
Hozzátette: az állami rendszert választók leghamarabb áprilisban kaphatják meg a reálhozamukat. A menetrendről szólva felhívta a figyelmet: március 1-jétől kapják meg a magánnyugdíjpénztárak az adatokat arról, hogy tagjaik közül kik választották az állami nyugdíjrendszert; a pénztáraknak ezt követően 45 nap alatt kell kidolgozniuk egy programot az elszámolásról, a vagyonátadás, -átvételről.
Ezt a dokumentumot a magánpénztáraknak el kell küldeniük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF), amely 3 napon belül jelez vissza ennek jóváhagyásáról; ezt követi a vagyonátadás, -átvétel, és annak kiszámolása, hogy a tagoknak van-e és ha igen, akkor mennyi a reálhozama - fűzte hozzá.
A nyugdíjvédelmi megbízott elmondta: ha valaki nem nyilatkozik február végig a magánpénztárnak arról, hogy milyen formában szeretné felvenni az esetleges reálhozamot, akkor a pénztár március végig nyilatkozatot küld ki az érintetteknek, amelyet kitöltve rendelkezhetnek az összegről. Ha ezzel a lehetőséggel sem élnek a pénztártagok - tette hozzá -, akkor a postás még megpróbálja nekik a pénzt kikézbesíteni, ha az sem jár sikerrel, a összeg nem vész el, bekerül az állami nyugdíjrendszerbe.
Selmeczi Gabriella megjegyezte: most dolgozik a kormányzat azon, hogy az állami nyugdíjrendszer stabil, kiszámítható legyen a jövőben; az új rendszer törvényben is preferálja majd, ha valaki plusz pénzeket, például a reálhozamát be szeretné fizetni az állami kasszába.
Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha egy magánpénztár megszűnik, azt válaszolta: a tagjai szabadon dönthetnek, melyik magánnyugdíjpénztárba lépnek át. Az egyéni számlákat firtató kérdésre a miniszterelnöki megbízott úgy reagált: minden járulékfizetőnek lesz egyéni számlája az állami rendszerben a nyugdíjbiztosítónál.
Kiemelte: az átlépés határideje január 31-én lejárt, az "ajtók záródtak", az állami nyugdíjrendszerbe már nem lehet visszalépni. Ez alól két kivétel van: ha valaki időközben megrokkan, eldöntheti, visszalép-e az állami rendszerbe; ha pedig valaki özvegy lesz, akkor azt döntheti el, hogy az állami özvegyi nyugdíjat választja-e, vagy elhunyt hozzátartozója magánnyugdíjpénztárától kéri-e a juttatást.
A kormány nem számít arra, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találja a pénztárválasztásról szóló jogszabályokat - felelte egy kérdésre Selmeczi Gabriella. Leszögezte: a szabad választást biztosították; visszaállították az állami nyugdíjrendszer biztonságát, megvédik a nyugdíjasok kifizetéseit.
Kérdésre válaszolva aláhúzta: a PSZÁF-nak kellene megvizsgálnia, milyen költségeket vethetnek még fel a jövőben a magánnyugdíjpénztárak, mi az, amit még felszámolhatnak, mi fér bele a működési költségekbe.
Megjegyezte: a hírek szerint a magánpénztárak november óta több mint 200 millió forintot költöttek el reklámkampányukra. Ha ez igaz, akkor ennyivel kevesebb pénz van már a magán-nyugdíjpénztári tagok zsebében - mondta.
A Fidesz országgyűlési képviselője szerint a nyugdíjvédelmi program azért volt óriási siker, mert mindenki jól járt, illetve a közérdek hatalmas sikert aratott a magánérdek felett. Közölte: minden magyar állampolgár válláról lekerült az a teher, amit a magánnyugdíjrendszer okozott, amit az érintettek vagy adó, vagy járulék formájában fizettek. Akik az állami rendszert választották, azok a saját és a közösségi érdekeket tartották szem előtt - fogalmazott a miniszterelnöki megbízott.
Felhívta a figyelmet: az átlépések során semmilyen fennakadás nem történt, sehonnan nem jött panasz arról, hogy valaki nem tudta volna leadni a magánpénztárt választó nyilatkozatát.
Az MSZP-ről szólva megjegyezte: az ellenzéki párt képtelen volt titkolni azt, hogy a magánpénztárak mögött álló milliárdos spekuláns üzletemberek érdekeit védi; kiderült az is a szocialisták reakcióiból, hogy politikai és anyagi összefonódások lehetnek az MSZP és a magánnyugdíjpénztár-tagok között.
102.019-en maradtak
A 102.019 maradó magán-nyugdíjpénztári tag közül 479-en a külképviseleteken adták le nyilatkozatukat, a helyszíni nyilatkozatok száma 439 volt, 50 fő pedig igazolási kérelemmel jelezte, hogy február 28-ig nyilatkozatot tesz. Az ügyfélszolgálatok hétfőn este szükség szerint nyitva tartottak, Budapesten a Fiumei úton az utolsó nyilatkozatot 23.55-kor, a Visegrádi utcában 23.15 órakor adták le.
Budapesten, a három helyszínen összesen 61.052 fő nyilatkozott, a legtöbb - 28.723 - a Fiumei úton, a legnagyobb ügyfélszolgálatnál.
A megyék közül Baranyában 2.442, Bács-Kiskunban 2.270, Békésben 1.314, Borsod-Abaúj-Zemplénben 2.532, Csongrádban 3.803, Fejérben 3.670, Győr-Moson-Sopronban 4.153, Hajdú-Biharban 2.814, Hevesben 1.861, Jász-Nagykun-Szolnokban 1.364, Komárom-Esztergomban 3.604, Nógrádban 1.202, Somogyban 1.207, Szabolcs-Szatmár-Beregben 1.496, Tolnában 1.278, Vasban 1.914, Veszprémben 1.876, Zalában 2.167 nyilatkozatot adtak be.
A magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig kellett dönteniük arról, hogy a magán- vagy az állami nyugdíjrendszer tagjai kívánnak lenni a jövőben. Azok a helyszíni nyilatkozattételre jogosult, illetve tartósan külföldön tartózkodó pénztártagok, akik január 31-ig rajtuk kívül álló okból nem tudtak nyilatkozni, legfeljebb február 28-ig - a nyilatkozat pótlásával egyidejűleg - igazolási kérelmet nyújthatnak be.
Aki most nem nyilatkozott a magánpénztárban maradásról, annak 2011. március 1-jével automatikusan megszűnik a tagsági jogviszonya, és számlaegyenlegét átutalják az állami nyugdíjalapba. Az állami rendszerbe visszalépők a tagi kifizetéseket - a korábban befizetett tagdíj-kiegészítéseket és a reálhozamot - adómentesen felvehetik majd.
Aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, a 2011. december 1. után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben, annak ellenére, hogy fizetése után a munkaadó továbbra is az állami társadalombiztosításba utalja a 24 százalékos munkáltatói járulékot (december óta nyugdíj-hozzájárulást); a továbbiakban csak a pénztárba utalt 10 százalékos járulékrész után számíthat járandóságra.
Többen Alkotmánybírósághoz fordultak
Több szervezet, valamint magánszemély az Alkotmánybírósághoz fordult, a törvény megsemmisítését kérve. A vegyipari szakszervezet (VDSZ) beadványában az emberi méltóság, a személyes adatok és az önrendelkezési jog sérelmére hivatkozott, és a felülvizsgálat soron kívüli lefolytatását kérelmezte. A Stabilitás Pénztárszövetség szerint a már hatályban lévő törvények sértik az alkotmánynak a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó bekezdéseit.
A hétvégéig több mint húszezer jogfenntartó nyilatkozatot juttattak el a pénztártagok a vegyipari szakszervezethez (VDSZ), amely felajánlotta, hogy ingyen helyezi ügyvédi letétbe a pontosan kitöltött és aláírt dokumentumokat, amelyek aláírói kijelentik: kifejezetten a jogszabályi korlátozások miatt léptek vissza az állami nyugdíjrendszerbe, és arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság, vagy bármely más szervezet hatályon kívül helyezné, vagy megsemmisítené a rendelkezést, jogfenntartással élnek, és magán-nyugdíjpénztári tagságukat a jövőre nézve fenn kívánják tartani.
hirado
2011.02.02. 10:44
t: 328
Selmeczi: óriási siker a nyugdíjvédelmi program
Selmeczi Gabriella szerint óriási siker, hogy a nyugdíjvédelmi program keretében a magán-nyugdíjpénztári tagok 96,8 százaléka választotta az állami nyugdíjrendszert. A miniszterelnöki megbízott keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: a hétfő esti adatok szerint 102.019-en nyilatkoztak arról, hogy a magánpénztárban maradnak, február végéig pedig még 439-en akarják fenntartani a magánpénztári tagságot; így összesen 102.458 fő, 3,2 százalék döntött a maradás mellett.
Selmeczi Gabriella közölte: a vagyonátadás, -átvétel minden forintját ellenőrizni fogják.
Hozzátette: az állami rendszert választók leghamarabb áprilisban kaphatják meg a reálhozamukat. A menetrendről szólva felhívta a figyelmet: március 1-jétől kapják meg a magánnyugdíjpénztárak az adatokat arról, hogy tagjaik közül kik választották az állami nyugdíjrendszert; a pénztáraknak ezt követően 45 nap alatt kell kidolgozniuk egy programot az elszámolásról, a vagyonátadás, -átvételről.
Ezt a dokumentumot a magánpénztáraknak el kell küldeniük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF), amely 3 napon belül jelez vissza ennek jóváhagyásáról; ezt követi a vagyonátadás, -átvétel, és annak kiszámolása, hogy a tagoknak van-e és ha igen, akkor mennyi a reálhozama - fűzte hozzá.
A nyugdíjvédelmi megbízott elmondta: ha valaki nem nyilatkozik február végig a magánpénztárnak arról, hogy milyen formában szeretné felvenni az esetleges reálhozamot, akkor a pénztár március végig nyilatkozatot küld ki az érintetteknek, amelyet kitöltve rendelkezhetnek az összegről. Ha ezzel a lehetőséggel sem élnek a pénztártagok - tette hozzá -, akkor a postás még megpróbálja nekik a pénzt kikézbesíteni, ha az sem jár sikerrel, a összeg nem vész el, bekerül az állami nyugdíjrendszerbe.
Selmeczi Gabriella megjegyezte: most dolgozik a kormányzat azon, hogy az állami nyugdíjrendszer stabil, kiszámítható legyen a jövőben; az új rendszer törvényben is preferálja majd, ha valaki plusz pénzeket, például a reálhozamát be szeretné fizetni az állami kasszába.
Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha egy magánpénztár megszűnik, azt válaszolta: a tagjai szabadon dönthetnek, melyik magánnyugdíjpénztárba lépnek át. Az egyéni számlákat firtató kérdésre a miniszterelnöki megbízott úgy reagált: minden járulékfizetőnek lesz egyéni számlája az állami rendszerben a nyugdíjbiztosítónál.
Kiemelte: az átlépés határideje január 31-én lejárt, az "ajtók záródtak", az állami nyugdíjrendszerbe már nem lehet visszalépni. Ez alól két kivétel van: ha valaki időközben megrokkan, eldöntheti, visszalép-e az állami rendszerbe; ha pedig valaki özvegy lesz, akkor azt döntheti el, hogy az állami özvegyi nyugdíjat választja-e, vagy elhunyt hozzátartozója magánnyugdíjpénztárától kéri-e a juttatást.
A kormány nem számít arra, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találja a pénztárválasztásról szóló jogszabályokat - felelte egy kérdésre Selmeczi Gabriella. Leszögezte: a szabad választást biztosították; visszaállították az állami nyugdíjrendszer biztonságát, megvédik a nyugdíjasok kifizetéseit.
Kérdésre válaszolva aláhúzta: a PSZÁF-nak kellene megvizsgálnia, milyen költségeket vethetnek még fel a jövőben a magánnyugdíjpénztárak, mi az, amit még felszámolhatnak, mi fér bele a működési költségekbe.
Megjegyezte: a hírek szerint a magánpénztárak november óta több mint 200 millió forintot költöttek el reklámkampányukra. Ha ez igaz, akkor ennyivel kevesebb pénz van már a magán-nyugdíjpénztári tagok zsebében - mondta.
A Fidesz országgyűlési képviselője szerint a nyugdíjvédelmi program azért volt óriási siker, mert mindenki jól járt, illetve a közérdek hatalmas sikert aratott a magánérdek felett. Közölte: minden magyar állampolgár válláról lekerült az a teher, amit a magánnyugdíjrendszer okozott, amit az érintettek vagy adó, vagy járulék formájában fizettek. Akik az állami rendszert választották, azok a saját és a közösségi érdekeket tartották szem előtt - fogalmazott a miniszterelnöki megbízott.
Felhívta a figyelmet: az átlépések során semmilyen fennakadás nem történt, sehonnan nem jött panasz arról, hogy valaki nem tudta volna leadni a magánpénztárt választó nyilatkozatát.
Az MSZP-ről szólva megjegyezte: az ellenzéki párt képtelen volt titkolni azt, hogy a magánpénztárak mögött álló milliárdos spekuláns üzletemberek érdekeit védi; kiderült az is a szocialisták reakcióiból, hogy politikai és anyagi összefonódások lehetnek az MSZP és a magánnyugdíjpénztár-tagok között.
102.019-en maradtak
A 102.019 maradó magán-nyugdíjpénztári tag közül 479-en a külképviseleteken adták le nyilatkozatukat, a helyszíni nyilatkozatok száma 439 volt, 50 fő pedig igazolási kérelemmel jelezte, hogy február 28-ig nyilatkozatot tesz. Az ügyfélszolgálatok hétfőn este szükség szerint nyitva tartottak, Budapesten a Fiumei úton az utolsó nyilatkozatot 23.55-kor, a Visegrádi utcában 23.15 órakor adták le.
Budapesten, a három helyszínen összesen 61.052 fő nyilatkozott, a legtöbb - 28.723 - a Fiumei úton, a legnagyobb ügyfélszolgálatnál.
A megyék közül Baranyában 2.442, Bács-Kiskunban 2.270, Békésben 1.314, Borsod-Abaúj-Zemplénben 2.532, Csongrádban 3.803, Fejérben 3.670, Győr-Moson-Sopronban 4.153, Hajdú-Biharban 2.814, Hevesben 1.861, Jász-Nagykun-Szolnokban 1.364, Komárom-Esztergomban 3.604, Nógrádban 1.202, Somogyban 1.207, Szabolcs-Szatmár-Beregben 1.496, Tolnában 1.278, Vasban 1.914, Veszprémben 1.876, Zalában 2.167 nyilatkozatot adtak be.
A magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig kellett dönteniük arról, hogy a magán- vagy az állami nyugdíjrendszer tagjai kívánnak lenni a jövőben. Azok a helyszíni nyilatkozattételre jogosult, illetve tartósan külföldön tartózkodó pénztártagok, akik január 31-ig rajtuk kívül álló okból nem tudtak nyilatkozni, legfeljebb február 28-ig - a nyilatkozat pótlásával egyidejűleg - igazolási kérelmet nyújthatnak be.
Aki most nem nyilatkozott a magánpénztárban maradásról, annak 2011. március 1-jével automatikusan megszűnik a tagsági jogviszonya, és számlaegyenlegét átutalják az állami nyugdíjalapba. Az állami rendszerbe visszalépők a tagi kifizetéseket - a korábban befizetett tagdíj-kiegészítéseket és a reálhozamot - adómentesen felvehetik majd.
Aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, a 2011. december 1. után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben, annak ellenére, hogy fizetése után a munkaadó továbbra is az állami társadalombiztosításba utalja a 24 százalékos munkáltatói járulékot (december óta nyugdíj-hozzájárulást); a továbbiakban csak a pénztárba utalt 10 százalékos járulékrész után számíthat járandóságra.
Többen Alkotmánybírósághoz fordultak
Több szervezet, valamint magánszemély az Alkotmánybírósághoz fordult, a törvény megsemmisítését kérve. A vegyipari szakszervezet (VDSZ) beadványában az emberi méltóság, a személyes adatok és az önrendelkezési jog sérelmére hivatkozott, és a felülvizsgálat soron kívüli lefolytatását kérelmezte. A Stabilitás Pénztárszövetség szerint a már hatályban lévő törvények sértik az alkotmánynak a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó bekezdéseit.
A hétvégéig több mint húszezer jogfenntartó nyilatkozatot juttattak el a pénztártagok a vegyipari szakszervezethez (VDSZ), amely felajánlotta, hogy ingyen helyezi ügyvédi letétbe a pontosan kitöltött és aláírt dokumentumokat, amelyek aláírói kijelentik: kifejezetten a jogszabályi korlátozások miatt léptek vissza az állami nyugdíjrendszerbe, és arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság, vagy bármely más szervezet hatályon kívül helyezné, vagy megsemmisítené a rendelkezést, jogfenntartással élnek, és magán-nyugdíjpénztári tagságukat a jövőre nézve fenn kívánják tartani.
hirado
2011.02.02. 10:44
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
