HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Hatalmas razzia volt egy népszerű budapesti szórakozóhelyen
- Volodimir Zelenszkij kiakadt a Trump-Orbán találkozó miatt
- Kimondták az Európai Parlamentben: nem lehet nő az, akinek férfi nemi szerve van
- Élő - Orbán Viktor bejelentései Washingtonból
- Megbírságolta a Médiatanács a Partizánt Aranyosi Péter botrányos kijelentései miatt
HIRDETÉS
HÍREK > ÜZLET > 5,5 százalékra emelkedett az alapkamat
A monetáris tanács 25 bázisponttal, 5,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot hétfőn - közölte a Magyar Nemzeti Bank az MTI-vel.
Az 5,25 százalékos alapkamat 2010. április 27. óta volt érvényben, az alapkamat 5,50 százalékon 2010. március 30. és április 27. között állt.
A budapesti elemzők döntő többsége változatlan kamatszintet várt, a londoni Cityben viszont egyre szélesebb körű volt az az elemzői vélemény, hogy nem kizárt a kamatemelés.
A döntést feltehetően befolyásolta az euró árfolyamának alakulása, amely - napok óta tartó erősödés után - hétfőn délelőtt 279,60-280 forint között mozgott, valamint a Magyar Nemzeti Bank szakmai stábjának már elkészült és december 1-jén publikálandó friss inflációs jelentése, amely 2012 végéig rajzolja fel a makrogazdaság és ezen belül is az infláció várható alakulását.
Simor: csaknem egyhangúlag döntött a monetáris tanács a kamatemelésről
A monetáris tanács csaknem egyhangúlag döntött az alapkamat 25 bázispontos emeléséről 5,50 százalékra - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hétfői sajtótájékoztatóján.
A jegybank elnöke elmondta: a tanács előtt 25 bázispontos kamatemelési, illetve az 5,25 százalékos kamat tartására vonatkozó javaslat volt, a döntés értelmében az alapkamat 5,50 százalékra nőtt.
Utoljára 2008 októberében emelt kamatot a monetáris tanács - jelezte az MNB elnöke.
"Az ország kockázati megítélésének romlása esetén elkerülhetetlen a monetáris szigorítás"
Az elmúlt hetek eseményeinek tükrében nem mondhatjuk, hogy meglepetés az MNB kamatemelése, hisz a jegybank hónapok óta figyelmeztet, hogy az ország kockázati megítélésének romlása esetén elkerülhetetlen a monetáris szigorítás – közölte elemzésében Bebesy Dániel a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere.
Az eurózóna perifériás országainak adósság problémáival a nemzetközi környezet kedvezőtlenebbé vált az elmúlt hetekben és itthonról is számtalan olyan hír érkezett, amely rontott az ország megítélésén. A kormány költségvetési politikájának középtávú fenntarthatósága meglehetősen kérdéses, ráadásul az ellenőrzést végző intézményt, a Költségvetési Tanácsot is kiiktatták, ami csökkenti a transzparenciát, fokozza a bizonytalanságot. Az államadósság pálya fenntarthatóságával kapcsolatban további negatív hír volt a magánnyugdíjpénztári vagyon felélése is. A kockázati felárakban a piac a Monetáris Tanács várható átalakítását is elkezdte beárazni, a jegybanki függetlenség sérülését nem díjazzák a befektetők – közölte Bebesy Dániel.
A Budapest Alapkezelő portfolió menedzserének közleménye kitér arra, hogy ezek a hírek a kockázati mutatók hirtelen romlásához vezettek a közelmúltban. Az állampapírpiaci hozamok megugrottak, az államadósságot csak jelentősen drágábban finanszírozzák a befektetők és különösen aggasztó, hogy a hosszabb lejáratok esetében is 100 bázispont körüli emelkedést láthattunk. Az EUR/HUF árfolyam ismét a 280-as szint közelébe ugrott, és rendkívül törékenynek tűnik.
A kockázati mutatók alakulásán túl az inflációs folyamatok sem adtak okot a nyugalomra. A legfrissebb inflációs jelentés számai vélhetően azt mutatják majd, hogy az előrejelzési horizonton célérték feletti drágulással kell számolnunk. Az emelkedő inflációban közrejátszanak a dráguló nyersanyagárak, de a kormány költségvetési politikája, a válságadók áthárítása is felfelé hajtja az árakat. Az emelkedő inflációra meglehetősen rossz kormányzati válasz lenne az inflációs cél módosítása, hisz ez ismételten hitelességi veszteséget jelentene, a finanszírozási költségek megdrágulása bőven meghaladná a vélt pozitív hatásokat – áll az elemzésben.
Az inflációs folyamatokat alapul véve úgy gondoljuk, hogy nincs szükség hirtelen jelentős kamatemelésekre, azonban a piaci helyzet romlása, a gazdaságpolitikánk kiszámíthatatlansága eredményezhet olyan helyzetet, amikor az MNB lépéskényszerbe kerül – közölte Bebesy Dániel.
A CIB Bank és az Erste Bank elemzőit meglepte a kamatemelés
Meglepte az MTI által megkérdezett banki elemzőket a monetáris tanács 25 bázispontos hétfői kamatemelése, a szakértők ennek alapján azt valószínűsítik, hogy a jegybank megemeli inflációs előrejelzését.
Barta György, a CIB Bank vezető elemzője szerint a monetáris tanács vélhetően a növekvő inflációs kockázatokkal, és az országkockázat emelkedésével indokolja a monetáris szigorítást. Utóbbiban a kedvezőtlen külső körülmények - az eurózóna egyes országainak adósság problémái - mellett a magyar fiskális döntések is szerepet játszanak - tette hozzá. Emlékeztetett rá, hogy a romló piaci megítéléssel emelkedett a magyar CDS felár, nőttek a hozamok és gyengült a forint.
A piac beárazta az emelést, sőt ennél markánsabb szigorítást is, így a jegybank a piaci árazásnak megfelelően döntött - tette hozzá. Az emelkedő inflációs kockázatok mellett szerepet játszhatott a döntésben, hogy a piac nem bízik abban, hogy a februári kormányzati bejelentések valóban jelentős strukturális reformokról szólnak majd, hosszútávon csökkentik az államadósságot és biztosítják a költségvetés 2013 utáni konszolidációját is.
Barta György ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy a kamatemelés már az előző kamatdöntő üléseken is szerepelt javaslatként a testület előtt.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője is hasonló okokat említett. Úgy vélte: az MNB a hétfőn publikálandó inflációs jelentésében már kisebb valószínűséggel tartja csak elérhetőnek a 3 százalékos inflációs célt jövőre. Ezt erősítheti az a sajtóhír is, miszerint a kormány 3,5 százalékra emelné az inflációs célt.
Árokszállási Zoltán úgy vélte: bár valóban növekedtek a kockázatok, a reálgazdasági folyamatok nem támasztják még alá a kamatemelést. Az elemző várhatónak nevezte, hogy a jegybank kritikával illeti a kormány "fiskális átláthatóságot csökkentő intézkedéseit", illetve a magán-nyugdíjpénztári változtatásokat.
hirado
2010.11.29. 23:53
t: 175
5,5 százalékra emelkedett az alapkamat
A monetáris tanács 25 bázisponttal, 5,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot hétfőn - közölte a Magyar Nemzeti Bank az MTI-vel. Az 5,25 százalékos alapkamat 2010. április 27. óta volt érvényben, az alapkamat 5,50 százalékon 2010. március 30. és április 27. között állt.
A budapesti elemzők döntő többsége változatlan kamatszintet várt, a londoni Cityben viszont egyre szélesebb körű volt az az elemzői vélemény, hogy nem kizárt a kamatemelés.
A döntést feltehetően befolyásolta az euró árfolyamának alakulása, amely - napok óta tartó erősödés után - hétfőn délelőtt 279,60-280 forint között mozgott, valamint a Magyar Nemzeti Bank szakmai stábjának már elkészült és december 1-jén publikálandó friss inflációs jelentése, amely 2012 végéig rajzolja fel a makrogazdaság és ezen belül is az infláció várható alakulását.
Simor: csaknem egyhangúlag döntött a monetáris tanács a kamatemelésről
A monetáris tanács csaknem egyhangúlag döntött az alapkamat 25 bázispontos emeléséről 5,50 százalékra - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hétfői sajtótájékoztatóján.
A jegybank elnöke elmondta: a tanács előtt 25 bázispontos kamatemelési, illetve az 5,25 százalékos kamat tartására vonatkozó javaslat volt, a döntés értelmében az alapkamat 5,50 százalékra nőtt.
Utoljára 2008 októberében emelt kamatot a monetáris tanács - jelezte az MNB elnöke.
"Az ország kockázati megítélésének romlása esetén elkerülhetetlen a monetáris szigorítás"
Az elmúlt hetek eseményeinek tükrében nem mondhatjuk, hogy meglepetés az MNB kamatemelése, hisz a jegybank hónapok óta figyelmeztet, hogy az ország kockázati megítélésének romlása esetén elkerülhetetlen a monetáris szigorítás – közölte elemzésében Bebesy Dániel a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere.
Az eurózóna perifériás országainak adósság problémáival a nemzetközi környezet kedvezőtlenebbé vált az elmúlt hetekben és itthonról is számtalan olyan hír érkezett, amely rontott az ország megítélésén. A kormány költségvetési politikájának középtávú fenntarthatósága meglehetősen kérdéses, ráadásul az ellenőrzést végző intézményt, a Költségvetési Tanácsot is kiiktatták, ami csökkenti a transzparenciát, fokozza a bizonytalanságot. Az államadósság pálya fenntarthatóságával kapcsolatban további negatív hír volt a magánnyugdíjpénztári vagyon felélése is. A kockázati felárakban a piac a Monetáris Tanács várható átalakítását is elkezdte beárazni, a jegybanki függetlenség sérülését nem díjazzák a befektetők – közölte Bebesy Dániel.
A Budapest Alapkezelő portfolió menedzserének közleménye kitér arra, hogy ezek a hírek a kockázati mutatók hirtelen romlásához vezettek a közelmúltban. Az állampapírpiaci hozamok megugrottak, az államadósságot csak jelentősen drágábban finanszírozzák a befektetők és különösen aggasztó, hogy a hosszabb lejáratok esetében is 100 bázispont körüli emelkedést láthattunk. Az EUR/HUF árfolyam ismét a 280-as szint közelébe ugrott, és rendkívül törékenynek tűnik.
A kockázati mutatók alakulásán túl az inflációs folyamatok sem adtak okot a nyugalomra. A legfrissebb inflációs jelentés számai vélhetően azt mutatják majd, hogy az előrejelzési horizonton célérték feletti drágulással kell számolnunk. Az emelkedő inflációban közrejátszanak a dráguló nyersanyagárak, de a kormány költségvetési politikája, a válságadók áthárítása is felfelé hajtja az árakat. Az emelkedő inflációra meglehetősen rossz kormányzati válasz lenne az inflációs cél módosítása, hisz ez ismételten hitelességi veszteséget jelentene, a finanszírozási költségek megdrágulása bőven meghaladná a vélt pozitív hatásokat – áll az elemzésben.
Az inflációs folyamatokat alapul véve úgy gondoljuk, hogy nincs szükség hirtelen jelentős kamatemelésekre, azonban a piaci helyzet romlása, a gazdaságpolitikánk kiszámíthatatlansága eredményezhet olyan helyzetet, amikor az MNB lépéskényszerbe kerül – közölte Bebesy Dániel.
A CIB Bank és az Erste Bank elemzőit meglepte a kamatemelés
Meglepte az MTI által megkérdezett banki elemzőket a monetáris tanács 25 bázispontos hétfői kamatemelése, a szakértők ennek alapján azt valószínűsítik, hogy a jegybank megemeli inflációs előrejelzését.
Barta György, a CIB Bank vezető elemzője szerint a monetáris tanács vélhetően a növekvő inflációs kockázatokkal, és az országkockázat emelkedésével indokolja a monetáris szigorítást. Utóbbiban a kedvezőtlen külső körülmények - az eurózóna egyes országainak adósság problémái - mellett a magyar fiskális döntések is szerepet játszanak - tette hozzá. Emlékeztetett rá, hogy a romló piaci megítéléssel emelkedett a magyar CDS felár, nőttek a hozamok és gyengült a forint.
A piac beárazta az emelést, sőt ennél markánsabb szigorítást is, így a jegybank a piaci árazásnak megfelelően döntött - tette hozzá. Az emelkedő inflációs kockázatok mellett szerepet játszhatott a döntésben, hogy a piac nem bízik abban, hogy a februári kormányzati bejelentések valóban jelentős strukturális reformokról szólnak majd, hosszútávon csökkentik az államadósságot és biztosítják a költségvetés 2013 utáni konszolidációját is.
Barta György ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy a kamatemelés már az előző kamatdöntő üléseken is szerepelt javaslatként a testület előtt.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője is hasonló okokat említett. Úgy vélte: az MNB a hétfőn publikálandó inflációs jelentésében már kisebb valószínűséggel tartja csak elérhetőnek a 3 százalékos inflációs célt jövőre. Ezt erősítheti az a sajtóhír is, miszerint a kormány 3,5 százalékra emelné az inflációs célt.
Árokszállási Zoltán úgy vélte: bár valóban növekedtek a kockázatok, a reálgazdasági folyamatok nem támasztják még alá a kamatemelést. Az elemző várhatónak nevezte, hogy a jegybank kritikával illeti a kormány "fiskális átláthatóságot csökkentő intézkedéseit", illetve a magán-nyugdíjpénztári változtatásokat.
hirado
2010.11.29. 23:53
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Késelés történt Budapest hírhedt utcájában, többször megszúrta élettársát egy férfi
- Egymásnak estek a baloldali pártok a józsefvárosi kampányfinisben
- Rosszul indult az ősz a boltokban, szeptemberben 74 milliárd forinttal kevesebbet költöttünk, mint augusztusban
- Nem érkezett meg az 58 ezer tonnás olajszállítmány – Veszélybe kerülhet a régió üzemanyag-ellátása?
- Megszólal a szolnoki buszbaleset sérültjének apósa: rázkódást éreztek, aztán jött a csattanás
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
