
A legfrissebb felmérések szerint a kínaiak fogyasztják a legtöbb halat és ezzel megelőzték a japánokat is.
Amerikai és kanadai kutatók összevetették a halak életéhez szükséges erőforrásokat a világ halfogyasztásával. Az ökológiai lábnyomhoz hasonlóan, amely a személyenkénti energia- és erőforrás-felhasználást szemlélteti, a kutatók az úgynevezett tenger gyümölcsei lábnyommal megalkották a halfogyasztás újszerű számítási módszerét. Ez a lenyomat azokon az algákon alapszik, amelyek egy-egy halfaj túléléséhez szükségesek, közvetlen vagy közvetett módon. Míg egy kilogramm hering száz kilogramm algának felel meg, addig ugyanannyi tonhal "előállítása" már ezer kilogramm algába kerül.
Bár a kínai átlagfogyasztó általában véve kevesebb halat eszik, mint japán társa, az óriási népesség következtében Kínának van a legnagyobb tengeri gyümölcs lábnyoma - szemléltette Wilf Swartz, a tanulmány társszerzője.
Daniel Pauly, a kutatás vezetője, a Brit Columbia-i Egyetem halászati központjának igazgatója figyelmeztetett arra, hogy a globális halipar fenntarthatósági okokból tovább így nem folytatható, és túl egyenlőtlenül oszlik meg a gazdag és a szegény országok halfogyasztása. Azt reméli, hogy a kutatás eredményei révén csökken a túlhalászott fajok, például a lazac iránti kereslet, és megnő a tömegfajok, például a makréla népszerűsége.
hirado
2010.09.27. 10:03