
Hívők tízezreinek üdvrivalgása fogadta csütörtök este Glasgow-ban, Skócia legnagyobb városában XVI. Benedek pápát.
A vallásos hit "társadalmi kirekesztése" ellen óvta több tízezernyi hallgatóságát csütörtök esti, szabadtéri glasgow-i miséjén a katolikus egyházfő.
XVI. Benedek pápa, aki aznap délelőtt érkezett Nagy-Britanniába államinak minősülő hivatalos látogatásra - vagyis a brit uralkodó vendégeként -, Edinburghból, a skót fővárosból érkezett Glasgow-ba, Skócia legnagyobb városába, ahol 75 ezres tömeg előtt mutatott be misét.
A szervezők előzetesen 100 ezer fő részvételére számítottak, ám már az elkelt belépőjegyek számából előzetesen tudható volt, hogy az érdeklődés ennél kisebb lesz.
II. János Pál pápa - XVI. Benedek elődje - 1982-ben ugyanezen a helyen tartott szabadtéri misét; azon 300 ezren vettek részt.
Csütörtök esti homíliájában a jelenlegi katolikus egyházfő kiemelte: az emberi társadalomnak ma olyan tiszta hangokra van szüksége, amelyek az élethez fűződő jogot hangsúlyozzák, de "nem önromboló, zabolátlan szabadságok dzsungelében", hanem olyan társadalomban, amely polgárai jólétéért tevékenykedik, irányt mutat számukra, és védi őket, ha gyengék és esendők.
Óvta a fiatalokat "a drogok, a szex, a pornográfia, az alkohol" csábításától, mivel ezek szavai szerint "pusztító dolgok ... az egyetlen tartós dolog Jézus Krisztus szeretete".
A pápa szerint azonban ma is vannak olyanok, akik ki akarják rekeszteni a közbeszédből, vagy éppen az egyenlőséget és a szabadságot fenyegető tényezőként festik le a vallásos hitet.
XVI. Benedek már érkezése után, edinburghi fogadtatásán elmondott - médiakommentárok által "szokatlanul politikusnak" és kemény hangvételűnek minősített - beszédében is kiemelten hangsúlyozta, hogy veszélyesnek tartja a vallásellenes nézetek terjedését. Az egyházfő - vendéglátója, II. Erzsébet királynő jelenlétében - arra intette Nagy-Britanniát, hogy "a modern multikulturális társadalom kihívásokkal terhes környezetében is" őrizze meg azon hagyományos értékek tiszteletét, amelyeket "a világiasság agresszívabb formái már nem értékelnek, sőt nem is tűrnek el".
A pápa meleg szavakkal méltatta Nagy-Britannia helytállását a náci Németországgal vívott harcban. Kijelentette, hogy a náci zsarnokság "száműzni akarta Istent a társadalomból", és megtagadta az emberiességet a társadalom egyes csoportjaitól, elsősorban is a zsidóságtól.
"A XX. század ateista szélsőségességének kijózanító tanulsága" az, hogy Isten és a vallás kizárása a közéletből "torz ember- és társadalomfelfogáshoz vezet" - tette hozzá.
A beszéd e részét brit világi szervezetek erőteljesen bírálták, az elhangzottakat ugyanis többen úgy értelmezték, hogy a pápa párhuzamot vont a nácizmus vallásellenessége és a modern ateizmus között.
A világi társadalom elsőbbségét hirdető Brit Humanista Szövetség keményen elítélte a pápa e kijelentéseit. Csütörtök esti nyilatkozatában a szervezet azt írta: az a feltételezés, hogy a nácik szélsőséges, gyűlölködő nézeteinek vezérlőeleme az ateizmus lett volna, és hogy az ateizmus türelmetlenséget szít a mai Nagy-Britanniában, a nem istenhívő emberek elleni "rettenetes vád".
hirado
2010.09.16. 23:18