HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Megszavazta az ENSZ BT az Irán-ellenes szankciót
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán megszavazta az újabb Irán-ellenes szankciókat; a testület 15 tagja közül Brazília és Törökország nemmel szavazott, Libanon tartózkodott.
Az Egyesült Államok a nyomására elfogadott határozattal szakított korábbi politikájával, amely a Teheránhoz való közeledésre helyezte a fő hangsúlyt. A korábbi hasonló határozatoknál csak némileg erősebb, öt hónapon keresztül egyeztetett szankciókat azonban gyengíti, hogy nem bírják a BT egységes támogatását.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter ugyan minden korábbinál keményebb büntetőintézkedésekről beszélt, azok távol esnek az Iránnal szembeni bénító erejű gazdasági szankcióktól, nincs szó a legfőbb iráni bevételi forrást jelentő olajexport elleni embargóról sem.
Ertugrul Apakan, Törökország ENSZ-nagykövete azzal indokolta országa ellenszavazatát, hogy "a diplomáciai és békés megoldásnak nem látja más, életképes alternatíváját". Brazília - Törökországgal együtt - kompromisszumos megoldást dolgozott ki, amelyet azonban a nyugati országok elvetettek. Libanon tartózkodásának hátterében az áll, hogy a bejrúti koalíció tagja az Irán támogatását élvező, radikális síita szervezet, a Hezbollah.
Az új, immár negyedik szankciócsomaggal nukleáris programja miatt büntetik Iránt, amely a nyugati országok szerint tudományos programja leple alatt atomfegyverek előállítására törekszik.
A nyugati hatalmak az elfogadottnál erőteljesebb - az ország energiaszektorát is célzó - szankciókat akartak elfogadtatni, de Peking és Moszkva ellenkezése miatt az eredeti, keményebb tervezet felvizeződött.
A határozat megtilt Iránnak "minden olyan tevékenységet, amely atomfegyvert célba juttatni képes ballisztikus rakétával kapcsolatos". További lépéseket helyeznek kilátásba újabb iráni bankok ellen, ha azok feltételezhetően nukleáris vagy rakétaprogramokhoz kapcsolódó tevékenységet folytatnak. Nem engedélyezik Irán számára bizonyos kényes tevékenységekbe - például uránbányászatba - történő bármiféle befektetést, és a fegyverembargót kibővítve megtiltják minden olyan fegyver vásárlását, amely a súlyosabb kategóriákba esik, például harci helikopterekét, harckocsikét vagy rakétákét. Újabb iráni személyiségeket és intézményeket is szankcionálnak, például a Forradalmi Gárda elitalakulat tagjait, intézményeit. A határozat ugyancsak felhív az iráni tengeri szállítmányok átvizsgálására, ahogy az Észak-Korea esetében történik.
A BT-határozat megalapozza azt, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió saját hatáskörben további Irán-ellenes szankciókról döntsön, utóbbi vezetői várhatóan június közepi csúcstalálkozójukon vitatják meg a kérdést.
A The New York Times című lap felhívta a figyelmet: az újabb büntetőintézkedésekkel nem szűnt meg az Iránnal folytatandó esetleges párbeszéd lehetősége, a határozat teljes egészében tartalmazza annak a 2008-as kezdeményezésnek a szövegét, amely a polgári célú nukleáris együttműködés bővítését ígéri Teheránnak az urándúsítás leállításáért cserébe.
Az EU-főképviselő kész találkozni Irán főtárgyalójával
Kész találkozni Irán nukleáris főtárgyalójával, Szaid Dzsalilivel Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, hogy megvitassa az ENSZ Biztonság Tanácsában szerdán megszavazott határozata utáni helyzetet. Mint Ashton szóvivője Brüsszelben közölte, hajlandó az adódó legelső alkalommal megbeszélést folytatni az iráni illetékessel azon erőfeszítéseknek a keretében, hogy egy átfogó, hosszú távra szóló megállapodásra jussanak az iráni atomprogrammal kapcsolatban.
Egy ilyen megállapodás visszaállítaná a nemzetközi bizalmat az atomprogram békés természetére vonatkozóan - derül ki a közlésből.
Ashton e kezdeményezéséhez az uniós országok mellett élvezi az Egyesült Államok, Oroszország és Kína támogatását is.
Párizs: Irán előtt továbbra is nyitva áll a párbeszéd ajtaja
Franciaország szerdán jelezte, hogy az újabb szankciók megszavazását követően is nyitva áll az ajtó Irán előtt a párbeszédre.
"A párbeszédre az ajtó nyitva áll és azt reméljük, hogy Irán végül az együttműködést választja" - közölte a francia külügyminisztérium, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) megszavazta az újabb Irán-ellenes szankciókat.
"A szankciók önmagukban nem jelentik a célt. A határozat és a szavazást követő nyilatkozat egyaránt arra utal, hogy olyan tárgyalásos megoldást szeretnénk elérni, amely Iránnak is megfelel, és a nemzetközi közösség számára is elfogadható" - olvasható a tárca szóvivőjének közleményében.
A német kormány üdvözölte az Irán elleni fellépést
Üdvözölte az Iránnal szemben az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elhatározott szankciókat szerda este a német kormány.
Angela Merkel kancellár a szankciók kapcsán a nemzetközi diplomácia győzelméről beszélt. A többi között azt emelte ki, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában foglaltak nem az emberek, hanem az állam vezetői ellen irányulnak. Egyidejűleg reményét fejezte ki, hogy Irán a jövőben az együttműködés és az átláthatóság útját választja.
Guido Westerwelle külügyminiszter az elrendelt szankciókat az eddigi iráni magatartásra adott egyértelmű és kiegyensúlyozott válasznak minősítette. Ennek kapcsán emlékeztetett: Irán minden felszólítás ellenére mostanáig elutasította, hogy eloszlassa az atomprogramjával kapcsolatos kételyeket.
Westerwelle szerint a szankciókkal a nemzetközi közösség a leghatározottabban jelezte, hogy elfogadhatatlan Irán nukleáris fegyverkezése. "Teheránnak tudnia kell, hogy a nemzetközi jogot sértő magatartásának ára van" - szögezte le a többi között a külügyminiszter.
Guido Westerwelle hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nemzetközi közösség továbbra is a válság diplomáciai megoldása mellett van. "Az együttműködés és az átláthatóság ajtaja továbbra is nyitva áll" - tette hozzá a német külügyminiszter.
Mind Merkel, mind Westerwelle emlékeztetett arra, hogy Németország aktív szerepet játszott a szankciók előkészítésében.
Obama: az ENSZ BT félreérthetetlen üzenetet küldött Iránnak
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a szerdán elfogadott újabb szankciócsommaggal félreérthetetlen üzenetet küldött Iránnak, hogy állítsa le atomfegyverkezési programját - jelentette ki az amerikai elnök.
Barack Obama úgy fogalmazott, hogy a testület az eddigi legátfogóbb büntetőintézkedésekről döntött Irán nukleáris programja kapcsán.
Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet is kijelentette: az eddigi legjelentősebb, kemény és átfogó jellegű szankciókról határozott a BT. Azt mondta: valószínűleg Teherán is komolynak tartja az új szankciókat, hiszen rengeteg energiát és időt fordított a határozat elfogadásának megakadályozására.
A tízoldalas határozat elemzők szerint azonban csak mérsékelten erősebb gazdasági, katonai és egyéb szankciókat tartalmaz a BT korábbi hasonló határozataihoz képest.
Moszkva szerint szükségesek az Irán elleni újabb szankciók
Vitalij Csurkin, Oroszország ENSZ-nagykövete az orosz média szerint azt mondta, hogy teljes mértékben szükségesek voltak az Irán elleni újabb szankciók, amelyeket szerdán az ENSZ BT ülésén fogadtak el.
Az ülésen felszólaló nagykövet ugyanakkor kényszerintézkedéseknek nevezte a szankciókat, hangsúlyozva, hogy végrehajtásuk nagy körültekintést és alapos mérlegelést igényel.
A döntés jelzésnek tekinthető Irán számára: a nukleáris programjával összefüggő problémákat meg kell oldani. Ha Irán elfogadja a határozatban szereplő javaslatokat, akkor vissza lehet térni a tárgyalásokhoz, amelyeket korábban a Hatok csoportja (az öt állandó BT-tag és Németország) folytatott Teheránnal - mondta egy név nélkül nyilatkozó orosz külügyminisztériumi illetékes az ITAR-TASZSZ hírügynökséggel.
hirado
2010.06.09. 20:08
t: 654
Megszavazta az ENSZ BT az Irán-ellenes szankciót
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán megszavazta az újabb Irán-ellenes szankciókat; a testület 15 tagja közül Brazília és Törökország nemmel szavazott, Libanon tartózkodott.Az Egyesült Államok a nyomására elfogadott határozattal szakított korábbi politikájával, amely a Teheránhoz való közeledésre helyezte a fő hangsúlyt. A korábbi hasonló határozatoknál csak némileg erősebb, öt hónapon keresztül egyeztetett szankciókat azonban gyengíti, hogy nem bírják a BT egységes támogatását.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter ugyan minden korábbinál keményebb büntetőintézkedésekről beszélt, azok távol esnek az Iránnal szembeni bénító erejű gazdasági szankcióktól, nincs szó a legfőbb iráni bevételi forrást jelentő olajexport elleni embargóról sem.
Ertugrul Apakan, Törökország ENSZ-nagykövete azzal indokolta országa ellenszavazatát, hogy "a diplomáciai és békés megoldásnak nem látja más, életképes alternatíváját". Brazília - Törökországgal együtt - kompromisszumos megoldást dolgozott ki, amelyet azonban a nyugati országok elvetettek. Libanon tartózkodásának hátterében az áll, hogy a bejrúti koalíció tagja az Irán támogatását élvező, radikális síita szervezet, a Hezbollah.
Az új, immár negyedik szankciócsomaggal nukleáris programja miatt büntetik Iránt, amely a nyugati országok szerint tudományos programja leple alatt atomfegyverek előállítására törekszik.
A nyugati hatalmak az elfogadottnál erőteljesebb - az ország energiaszektorát is célzó - szankciókat akartak elfogadtatni, de Peking és Moszkva ellenkezése miatt az eredeti, keményebb tervezet felvizeződött.
A határozat megtilt Iránnak "minden olyan tevékenységet, amely atomfegyvert célba juttatni képes ballisztikus rakétával kapcsolatos". További lépéseket helyeznek kilátásba újabb iráni bankok ellen, ha azok feltételezhetően nukleáris vagy rakétaprogramokhoz kapcsolódó tevékenységet folytatnak. Nem engedélyezik Irán számára bizonyos kényes tevékenységekbe - például uránbányászatba - történő bármiféle befektetést, és a fegyverembargót kibővítve megtiltják minden olyan fegyver vásárlását, amely a súlyosabb kategóriákba esik, például harci helikopterekét, harckocsikét vagy rakétákét. Újabb iráni személyiségeket és intézményeket is szankcionálnak, például a Forradalmi Gárda elitalakulat tagjait, intézményeit. A határozat ugyancsak felhív az iráni tengeri szállítmányok átvizsgálására, ahogy az Észak-Korea esetében történik.
A BT-határozat megalapozza azt, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió saját hatáskörben további Irán-ellenes szankciókról döntsön, utóbbi vezetői várhatóan június közepi csúcstalálkozójukon vitatják meg a kérdést.
A The New York Times című lap felhívta a figyelmet: az újabb büntetőintézkedésekkel nem szűnt meg az Iránnal folytatandó esetleges párbeszéd lehetősége, a határozat teljes egészében tartalmazza annak a 2008-as kezdeményezésnek a szövegét, amely a polgári célú nukleáris együttműködés bővítését ígéri Teheránnak az urándúsítás leállításáért cserébe.
Az EU-főképviselő kész találkozni Irán főtárgyalójával
Kész találkozni Irán nukleáris főtárgyalójával, Szaid Dzsalilivel Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, hogy megvitassa az ENSZ Biztonság Tanácsában szerdán megszavazott határozata utáni helyzetet. Mint Ashton szóvivője Brüsszelben közölte, hajlandó az adódó legelső alkalommal megbeszélést folytatni az iráni illetékessel azon erőfeszítéseknek a keretében, hogy egy átfogó, hosszú távra szóló megállapodásra jussanak az iráni atomprogrammal kapcsolatban.
Egy ilyen megállapodás visszaállítaná a nemzetközi bizalmat az atomprogram békés természetére vonatkozóan - derül ki a közlésből.
Ashton e kezdeményezéséhez az uniós országok mellett élvezi az Egyesült Államok, Oroszország és Kína támogatását is.
Párizs: Irán előtt továbbra is nyitva áll a párbeszéd ajtaja
Franciaország szerdán jelezte, hogy az újabb szankciók megszavazását követően is nyitva áll az ajtó Irán előtt a párbeszédre.
"A párbeszédre az ajtó nyitva áll és azt reméljük, hogy Irán végül az együttműködést választja" - közölte a francia külügyminisztérium, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) megszavazta az újabb Irán-ellenes szankciókat.
"A szankciók önmagukban nem jelentik a célt. A határozat és a szavazást követő nyilatkozat egyaránt arra utal, hogy olyan tárgyalásos megoldást szeretnénk elérni, amely Iránnak is megfelel, és a nemzetközi közösség számára is elfogadható" - olvasható a tárca szóvivőjének közleményében.
A német kormány üdvözölte az Irán elleni fellépést
Üdvözölte az Iránnal szemben az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elhatározott szankciókat szerda este a német kormány.
Angela Merkel kancellár a szankciók kapcsán a nemzetközi diplomácia győzelméről beszélt. A többi között azt emelte ki, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában foglaltak nem az emberek, hanem az állam vezetői ellen irányulnak. Egyidejűleg reményét fejezte ki, hogy Irán a jövőben az együttműködés és az átláthatóság útját választja.
Guido Westerwelle külügyminiszter az elrendelt szankciókat az eddigi iráni magatartásra adott egyértelmű és kiegyensúlyozott válasznak minősítette. Ennek kapcsán emlékeztetett: Irán minden felszólítás ellenére mostanáig elutasította, hogy eloszlassa az atomprogramjával kapcsolatos kételyeket.
Westerwelle szerint a szankciókkal a nemzetközi közösség a leghatározottabban jelezte, hogy elfogadhatatlan Irán nukleáris fegyverkezése. "Teheránnak tudnia kell, hogy a nemzetközi jogot sértő magatartásának ára van" - szögezte le a többi között a külügyminiszter.
Guido Westerwelle hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nemzetközi közösség továbbra is a válság diplomáciai megoldása mellett van. "Az együttműködés és az átláthatóság ajtaja továbbra is nyitva áll" - tette hozzá a német külügyminiszter.
Mind Merkel, mind Westerwelle emlékeztetett arra, hogy Németország aktív szerepet játszott a szankciók előkészítésében.
Obama: az ENSZ BT félreérthetetlen üzenetet küldött Iránnak
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a szerdán elfogadott újabb szankciócsommaggal félreérthetetlen üzenetet küldött Iránnak, hogy állítsa le atomfegyverkezési programját - jelentette ki az amerikai elnök.
Barack Obama úgy fogalmazott, hogy a testület az eddigi legátfogóbb büntetőintézkedésekről döntött Irán nukleáris programja kapcsán.
Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet is kijelentette: az eddigi legjelentősebb, kemény és átfogó jellegű szankciókról határozott a BT. Azt mondta: valószínűleg Teherán is komolynak tartja az új szankciókat, hiszen rengeteg energiát és időt fordított a határozat elfogadásának megakadályozására.
A tízoldalas határozat elemzők szerint azonban csak mérsékelten erősebb gazdasági, katonai és egyéb szankciókat tartalmaz a BT korábbi hasonló határozataihoz képest.
Moszkva szerint szükségesek az Irán elleni újabb szankciók
Vitalij Csurkin, Oroszország ENSZ-nagykövete az orosz média szerint azt mondta, hogy teljes mértékben szükségesek voltak az Irán elleni újabb szankciók, amelyeket szerdán az ENSZ BT ülésén fogadtak el.
Az ülésen felszólaló nagykövet ugyanakkor kényszerintézkedéseknek nevezte a szankciókat, hangsúlyozva, hogy végrehajtásuk nagy körültekintést és alapos mérlegelést igényel.
A döntés jelzésnek tekinthető Irán számára: a nukleáris programjával összefüggő problémákat meg kell oldani. Ha Irán elfogadja a határozatban szereplő javaslatokat, akkor vissza lehet térni a tárgyalásokhoz, amelyeket korábban a Hatok csoportja (az öt állandó BT-tag és Németország) folytatott Teheránnal - mondta egy név nélkül nyilatkozó orosz külügyminisztériumi illetékes az ITAR-TASZSZ hírügynökséggel.
hirado
2010.06.09. 20:08
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
