
Dél-koreai búvárok túlélők után kutatva kedden megpróbálnak behatolni a múlt héten elsüllyedt hadihajó roncsába - jelentette be Szöulban a dél-koreai egyesített vezérkar nevében Ri Ki Szik ellentengernagy.
A behatolást annak ellenére megkísérlik, hogy hétfőn a Cshonan korvett elsüllyedt tatrészéhez lemerült mentőegységek nem észleltek életjelt. Ri Mjong Bak dél-koreai elnök kedden felkereste az Észak-Korea nyugati partjától 16 kilométerre található Pengnjon-szigetet, hogy megszemlélje a mentési munkálatokat.
Az ismeretlen eredetű robbanás következtében elsüllyedt korvett 46 eltűnt tengerésze után kutató búvárok megpróbálnak lyukat fúrni a roncsba, mert a beszorult nyílászárókat mindeddig nem sikerült kinyitniuk.
Hétfő este lejárt az a 69 óra, amely alatt a szakértők szerint elvileg esély lehetett volna a roncsban rekedt tengerészek megmentésére, mert számításaik szerint addig maradhatott levegőjük hermetikusan lezárt kabinjaikban. A réseken keresztül mindenesetre oxigént juttattak be a hajótestbe. A búvárok hétfőn pörölyökkel kongatták végig a hajófar felületét, de belülről nem érkezett válasz.
A búvároknak hétfőn sikerült először elérniük a Cshonan tatrészét. A tenger alatti munkálatokat nagyban megnehezítik a rossz látási viszonyok, az erős tengeri áramlatok, valamint az, hogy a víz hőmérséklete odalent alig haladja meg a nulla fokot. A korvett mentése az ITAR-TASZSZ szerint az eddigi legnagyobb ilyen jellegű művelet, amelyet Dél-Korea és az Egyesült Államok haditengerészete végrehajtott.
Az 1989-ben rendszerbe állított, 1200 tonnás korvett rakétákkal és torpedókkal volt felfegyverezve, és rutinszerű járőrözést végzett a Sárga-tengeren, a Dél-Koreához tartozó Pengnjon-szigetnél, amikor robbanás történt a fedélzetén, majd elsüllyedt. A katasztrófa után a 104 fős legénység 58 tagját sikerült kimenteni, de azóta egyetlen túlélőt sem találtak, annak ellenére, hogy nagy erőkkel folyik a keresés hajókról és légi járművekről.
Ri elnök a robbanás térségének felkeresése előtt az incidens okainak "gyors és tudományos" feltárást sürgette. Ugyanakkor készültséget rendelt el a dél-koreai fegyveres erőknél, miután Kim Te Jung nemzetvédelmi miniszter hétfőn kijelentette, hogy a robbanást észak-koreai akna is okozhatta. Kim szerint a tragédia egyik lehetséges oka, hogy egy újonnan telepített vagy az 1950-53-as koreai háború idejéből maradt tengeri akna egyike sodródott dél-koreai vizekre és robbant fel a hajó alatt.
Szöul és Washington eddig nem talált bizonyítékot arra, hogy valóban Észak-Korea süllyesztette volna el a hadihajót. Szakemberek azt sem zárják ki, hogy a robbanás oka műszaki hiba lehetett.
hirado
2010.03.30. 10:37