HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Boross: a magyar társadalomnak nagy tekintélyű elitre van szüksége

t: 603

Boross: a magyar társadalomnak nagy tekintélyű elitre van szüksége

Boross Péter szerint a magyar társadalomnak nagy tekintélyű, az országnak utat mutató elitre van szüksége, mert e tekintetben jelenleg nem áll túl jól az ország; a volt miniszterelnök csütörtökön, egy budapesti konferencián úgy vélekedett, hogy e téren rosszabb a helyzet, mint közvetlenül a rendszerváltás után.

A Konrad Adenauer Alapítvány, a Nemzeti Kör és a Hanns Seidel Alapítvány rendezvényén Boross Péter megjegyezte: rossz az ország jelenlegi vezetésének "emberminősége", ennek javítása viszont az Európai Unióba való beilleszkedés alapvető feltétele, mert "nekünk az unióban van a helyünk".

Az Egy mérleg kísérlete az új európai ciklus küszöbén - a jövő kilátásai című konferencián a politikus arról is szót ejtett, hogy nagy kockázata és felelőssége lesz a következő magyarországi parlamenti választáson kétharmados többségre esetlegesen szert tevő politikai erőnek, amelynek a társadalmi, politikai stabilitás kiépítése lesz a legfontosabb feladata. E lépésekhez tartozik a kétkamarás parlament, a közigazgatási bíróság és a közigazgatási államtitkári tisztség visszaállítása, valamint a megyei közigazgatási egységek megerősítése hatósági funkcióval.

A volt miniszterelnök kifejezésre juttatta: a Magyarországon megalakítandó új kormánynak "patriótának kell lennie, amely tudja, mi a család, a népszaporulat szerepe, és nem kér bocsánatot, ha erővel lép fel" a rend megvalósítása érdekében. Magyarországot mindig a mérsékelt jobboldal vezette előre - fogalmazott.

Kádár Béla, az Antall-kormány gazdasági minisztere előadásában úgy jellemezte az ország jelenlegi állapotát, hogy megnőtt a nagyvállalatok befolyása, a szakszervezetek tehetetlenek, az állam pedig meggyengült. A rendszerváltás után a közvélemény "nagy pénzügyi vérátömlesztést várt az uniótól", ám a mostani állapotokat figyelembe véve az uniótól kapott pénz alig éri el a nemzeti össztermék egy százalékát. Ezért az unióhoz fűződő illúziók elillantak, a társadalom 60-65 százaléka ellenzi az EU-tagságot - jegyezte meg.

A volt miniszter kijelentette: nem volt még rá példa, hogy az ország teljesítőképessége ilyen nagy mértékben romlott volna néhány év alatt, ami pszichikailag is nagy megrázkódtatást jelent. A 2004-ben csatlakozott tíz ország öt év alatt 24 százalékos GDP növekedést könyvelhetett el, míg ez a mutató Magyarország esetében mindössze 6 százalék volt - folytatta.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkaerő foglalkoztatottsága 1994 óta stagnál, nagyjából 3,9 milliósra tehető az ország népességéből, ez is rosszabb mint az uniós átlag. Az oktatás színvonalának visszaeséséből, a képzések romló színvonalából következően pedig a foglalkoztathatósági arányok is rosszak - tette hozzá.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke rámutatott: a mostani uniós választások az ország belpolitikai ügyeiről, és nem az európai ügyekről szólnak elsősorban. Magyarország jelenleg nem képes az unióban európaiként megjelenni - fűzte hozzá.

Az MTA elnöke utalt arra, nem szabad túlzott elvárásokkal nézni a jövő elé a gazdasági fejlődés tekintetében sem Európának, sem Magyarországnak, "fenntartható, ésszerű növekedési pályára kell állni".

hirado

2009.05.22. 09:37

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek