
Hétfőtől megkaphatják a június 7-i európai parlamenti (EP) választáson listát állító pártok a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEK KH) a névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét, amennyiben ezt kérik és fizetnek érte.
A törvény azért biztosít lehetőséget a névjegyzékben szereplő mintegy 8 millió választó név- és lakcímadataihoz való hozzájutáshoz, hogy a pártok az európai parlamenti választások kampányában közvetlenül is megszólíthassák a választópolgárokat.
A KEK KH-tól és a jegyzőktől kapott adatokat a jogszabály előírása szerint a szavazás napján meg kell semmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül át kell adni az adatszolgáltatónak.
Péterfalvi: indokolatlan, hogy a polgárok adataik kampánycélra kiadást nem tilthatják meg
Péterfalvi Attila volt adatvédelmi biztos 2002-ben vizsgálta a kérdést, és megállapította: indokolatlan, hogy a polgárok adataik marketingcélokra történő kiadását megtilthatják, de a kampánycélra kiadást nem.
Petrétei József akkori igazságügyi miniszter 2006. június 13-án benyújtotta az Országgyűlésnek a pártfinanszírozásról és a választási eljárásról szóló törvények módosítására vonatkozó javaslatát, amelyben szerepelt, hogy a pártoknak a jövőben nem lehet átadni azoknak a választópolgároknak az adatait, akik azt megtiltották, és ezek a választópolgárok a jegyző által kiadott névjegyzék-kivonaton sem szerepelhetnek. A törvénymódosítást az előterjesztő 2007. október 15-én visszavonta.
A pártok ugyanakkor, mint arra Péterfalvi Attila 2006 januárjában felhívta a figyelmet, a velük rokonszenvező személyek (szimpatizánsok) adatait - ha hozzájárulnak - legálisan gyűjthetik, és nyilvántartást is vezethetnek róluk. Ezeket az adatokat csak törvényes és tisztességes úton szabad felvenni, és csak a célhoz kötöttség követelményeinek megfelelően szabad kezelni, továbbá biztosítani kell, hogy az érintettek azokhoz hozzáférhessenek, kérhessék módosításukat, törlésüket.
hirado
2009.05.17. 12:29