
Négy éve szkanderezik Balatonlelle a zöldhatósággal a homokos strandja miatt, melynek szintjét megemelték. A hatóság emiatt büntet és a Balaton-törvényre hivatkozik, az önkormányzat pedig a tripla vendégszámra hivatkozik.
Balatonlelle az idén is ragaszkodik homokkal feltöltött, népszerű lídós strandjához, amelyet a zöldhatóság már negyedik éve nem hajlandó legalizálni - írja a Népszabadság.
Négy évvel ezelőtt töltötték fel Balatonlelle fizetős strandját a közeli kikötő mélyítéséből származó balatoni szürke homokkal. Az aszályos évek utáni emelkedő vízszint miatt a töltést az engedélyezettnél magasabbra emelték, igazodva a közeli szabadstrandon akkor jóváhagyott szinthez, de ehhez nem sikerült utólag megszerezni a zöldhatóság hozzájárulását.
A szabálytalan feltöltés miatt eljárás indult, amelyben a hatóság a homoktöltés a víz szintjéig történő visszabontására kötelezte a munkát elvégző társaságot, és azóta évente 200-500 ezer forint bírságot szabnak ki a cégre.
Kenéz István, Balatonlelle polgármestere viszont aláírásgyűjtési akcióba kezdett: egy hónap alatt 10 ezer támogatót szerzett a fövenyes strandnak. Szerinte példaként kellene bemutatni a lellei turistacsalogató kezdeményezést, nem lerombolni.
A tómederből mintegy 15 ezer négyzetméternyit elfoglaló fövenyes strand népszerűnek bizonyult: megtriplázta a korábbi vendégszámot. A polgármester időközben több - az éppen hivatalban lévő - környezetvédelmi minisztertől is ígéreteket gyűjtött be az ügy "humánus" rendezésére, de a mai napig nem jutott dűlőre a zöldhatósággal.
A kialakult helyzet kettősségét jól jelzi, hogy amíg a zöldhatóság büntet, a környezetvédelmi tárca az elmúlt nyarakon kétszer is kék zászlóval jutalmazta a fürdőzők körében népszerű strandot. Ezen túl pedig a zöldhatóságtól eltér a mederkezelő véleménye.
Csonki István, a mederkezelő Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője szerint a lellei ügyben nem történt tiltott mederhatár-módosítás vagy tényleges partfeltöltés, hanem csak egy olyan felhomokozás, amelyet a tó egy idő után - a természetes hullámzással - visszamos a mederbe. A homok a Balatonból származik, nem tartalmaz a természetes víztől idegen, káros anyagokat, így veszélyt sem jelent a tóra. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - a zöldhatóság - álláspontja ezzel szemben az, hogy a Balaton-törvényt be kell tartani. Eszerint pedig a tó medre nem csökkenthető.
hirado
2009.04.15. 11:04