
Az MSZP-frakció önálló indítványt nyújt be a képviselői költségtérítések rendezésére - közölte Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese. A 3,9 milliárd forintos népszavazás egyébként annyiba kerül, mint a képviselők négyéves költségtérítése…
A képviselők tegnap ellenszavazat nélkül megszavazták, hogy ki lehessen írni a népszavazást a képviselők költségtérítéséről. Seres Mária több százezer aláírást gyűjtött össze azért, hogy népszavazással kötelezzék a képviselőket arra, csak számla ellenében téríthessék meg költségeiket.
Törvénymódosítás állhatja útját az újabb népszavazásnak
Az MSZP bár támogatta a képviselői juttatásokról szóló népszavazási kezdeményezést, önálló indítványt nyújt be azért, hogy most ne kelljen milliárdokat költeni népszavazásra – mondta Göndör István. A részletek még nem ismertek.
A kormánypárti politikus bejelentette, a szocialisták már 2007-ben egyhangúlag úgy foglaltak állást, hogy nem akarnak külön szabályokat a képviselői juttatások területén és kezdeményezésüket törvényjavaslatként be is nyújtották az Országgyűlésnek.
A frakcióvezető-helyettes elmondta, a témában folytatott ötpárti egyeztetések az ellenzék miatt meghiúsultak, a javaslat elfogadásához pedig kétharmados támogatásra lett volna szükség.
Sokba kerül
Kedden kora délután az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságát Gyenesei István önkormányzati miniszter írásban arról tájékoztatta, hogy az országos ügydöntő népszavazás csaknem 3,9 milliárd forintba fájna a költségvetésnek.
Répássy Róbert (Fidesz) javaslatára a bizottság a "legfeljebb" kiegészítéssel módosította a határozat összegre utaló szövegét. Az ellenzéki képviselő szerint meg lehet találni azokat a lehetőségeket, amelyekkel olcsóbbá tehető az országos ügydöntő népszavazás.
Az Alkotmánybíróság még beleszólhat
A népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot a Magyar Közlönyben kell közzé tenni. Ennek megjelenésétől számított nyolc napon belül nyújtható be kifogás az Alkotmánybíróságnak, amely soron kívül dönt a kifogásról.
A törvény kimondja, nem lehet népszavazást tartani az országgyűlési képviselők, az EP tagjai, illetőleg a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján, valamint az azt megelőző és követő 41 napon belül.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a népszavazás időpontját a köztársasági elnök a népszavazást elrendelő országgyűlési határozat elleni jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét - jogorvoslat esetén annak elbírálását - követő 15. napon belül tűzi ki.
A népszavazást legkésőbb 43 nappal a szavazás napja előtt, az azt elrendelő országgyűlési határozat közzétételét - jogorvoslat esetén az annak elbírálását - követő 90 napon belüli időpontra kell kitűzni.
A népszavazást az előbb említett 43 napos időközön belülre is ki lehet tűzni, ha más kérdésben a köztársasági elnök már korábban népszavazást tűzött ki, annak idejéig legalább 20 nap van hátra, és az újabb kérdésben történő népszavazás egyidejű megtartása a szavazás lebonyolításának törvényességét nem veszélyezteti.
Ha a népszavazást emiatt nem lehet az azt elrendelő országgyűlési határozati javaslat közzétételét követő 90 napon belüli időpontra kitűzni, a népszavazást a választást követő 131 napon belüli időpontra kell kitűzni.
Eltarthat néhány hónapig, mire elbírálják a beadványokat, de azért még várhatóan a nyári törvénykezési szünet előtt megtörténik. Amennyiben április végéig, május elejéig nem érkezne kifogás az Ab-hez, Sólyom László köztársasági elnök kitűzi a voksolás napját
A pártok nem támogatják
A referendumot kezdeményező Seres Mária a következő kérdést fogalmazta meg: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?".
Seres Mária egyébként azt szerette volna, ha népszavazást az EP választás napján, június 7-én tartanák meg, mert így milliárdokat lehetne spórolni. Ehhez azonban módosítani kellene a választási törvényt.
hirado
2009.04.15. 10:59