HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Jogi érvek vagy nyomás-gyakorlás?
A rendőrség Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter jogi érveinek hatására döntött úgy, hogy bár eredetileg megtiltotta a július 5-i melegfelvonulást, néhány órával később mégis tudomásul vette azt. Erről maga Draskovics Tibor beszélt a Nap-keltében.
A minisztert az újságírók arról kérdezték, mi történt a között, hogy a rendőrség a közlekedés rendjének akadályozása miatt megtiltotta a melegfelvonulás megtartását és a között, hogy tudomásul vette.
Hock Zoltán, az MDF elnökhelyettese a felvonulás másnapján a távirati irodának azt mondta, hogy a rendőrség "nyilvánvaló politikai nyomásra" később "megváltoztatta az álláspontját", és mégis tudomásul vette a rendezvényt.
"Ha arra a körülbelül másfél órára gondol, ami a két döntés között eltelt, akkor nem politikai nyomásgyakorlás történt, hanem én, mint a rendőrség működésért felelős miniszter, felhívtam a rendőrség vezetőinek a figyelmét arra, hogy bár törvényes az a szempont - a közlekedés akadályozása - amire hivatkozva ők ezt a demonstrációt nem vették tudomásul, de megítélésem szerint túlértékelték ennek a szempontnak a jelentőségét, és ehhez képest - nem szándékkal, de eredményét tekintve mégis - korlátozták volna a gyülekezéshez való jogát azoknak, akik ezzel élni akartak" - jelentette ki a kérdésre válaszolva Draskovics Tibor.
A miniszter emlékeztetett rá: amikor a rendőrség megtiltotta a melegfelvonulást az Andrássy úton, akkor "nem azt mondta, hogy a melegek ne vonuljanak fel; egy másik útvonalat javasolt nekik, ami az érintetteknek nem tetszett".
"A rendőrség az én figyelemfelhívásom nyomán újra végiggondolta a dolgot, visszavonta a saját döntését. (...) Egy szakmai érvvel szemben jogi érveket támasztottam" - mondta a miniszter. Hozzátette: világos értékei vannak, ismeri a jogot, s annak megfelelően jár el.
A miniszter elmondta: örül annak, hogy a melegfelvonulás utáni összecsapások nyomán vita bontakozott ki, mert így - mint mondta - elkezdődhetett a vita az alapkérdésekről is, arról, hogy "rendelkezik-e a jogállam azokkal az eszközökkel, amelyek kellenek ahhoz, hogy megvédje polgárait, intézményeit és magát, használja-e e jól ezeket az eszközöket, vagy az új helyzet adott esetben új eszközöket, új megoldásokat kíván".
A gyülekezési törvény módosításával kapcsolatban hangsúlyozta: "a jogok korlátozása szerintem nem kerülhet szóba (...), nem lehet a demokráciát a jogok korlátozásával, szűkítésével megvédeni, ez egy rossz irány".
Mint mondta, a szocialista frakció sem a gyülekezési törvény szigorításáról beszél, hanem arról, hogy "néhány ponton egészüljön ki a törvény olyan értelmező rendelkezésekkel, amik segítenék a jogalkalmazót, rendőrt, bírót, adott esetben demonstrálni akarót".
"Szigorítás, olyan ötlet, hogy a békés gyülekezéseknek valamilyen formáját ne lehessen engedélyezni, hogy mondjak egy példát, szóba se került, se a szocialista frakcióban, de ismeretem szerint sehol a közbeszédben sem" - mondta.
A miniszter szerint a gyülekezési törvény módosításának egyik témája lehet "megtalálni azt az egyébként nem könnyen megtalálható keskeny pallót, ami még lehetővé teszi mindenkinek a politikai vélemény kifejtését, adott esetben egy ellendemonstráció formájában, de megakadályozza azt, hogy abból olyan konfliktus legyen, ami egyébként nem elfogadható".
A nagyításhoz kattintson a képre Mint mondta, világossá kell tenni, hogy nem lehet tudomásul venni olyan demonstrációt vagy ellendemonstrációt, ami mások jogainak vagy szabadságának sérelmével jár. "És ez a sérelem lehet éppen az, hogy valakinek a megfélemlítésére irányul egy demonstráció" - tette hozzá.
A miniszter arról is beszélt, hogy július 5-én nem a bejelentett demonstrációk résztvevői követtek el rendbontásokat. "Azokkal volt probléma, akik nem demonstrálók, ők nem a gyülekezési jogukkal éltek, hanem törvényt sértettek. És nem azzal, hogy tízen összegyűltek a Hősök terén, hanem hogy nekimentek a rendőröknek, mert balhét akartak. Balhét akartak egyébként úgy, hogy a melegek - akiknek a felvonulása ürügyül szolgált sokak számára - százméterekre voltak onnan."
A szokásos évi melegfelvonulást július 5-én tartották Budapesten. A parádén szélsőséges tüntetők támadtak a résztvevőkre és az őket biztosító rendőrökre. Az arcukat általában csuklyával, maszkkal takaró ellentüntetők Molotov-koktélokat, petárdákat, felszedett utcaköveket, üvegeket, tojásokat dobáltak. A legdurvább támadások a Hősök terén és a Liszt Ferenc térnél történtek.
hirado
2008.07.24. 10:35
t: 346
Jogi érvek vagy nyomás-gyakorlás?
A rendőrség Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter jogi érveinek hatására döntött úgy, hogy bár eredetileg megtiltotta a július 5-i melegfelvonulást, néhány órával később mégis tudomásul vette azt. Erről maga Draskovics Tibor beszélt a Nap-keltében.A minisztert az újságírók arról kérdezték, mi történt a között, hogy a rendőrség a közlekedés rendjének akadályozása miatt megtiltotta a melegfelvonulás megtartását és a között, hogy tudomásul vette.
Hock Zoltán, az MDF elnökhelyettese a felvonulás másnapján a távirati irodának azt mondta, hogy a rendőrség "nyilvánvaló politikai nyomásra" később "megváltoztatta az álláspontját", és mégis tudomásul vette a rendezvényt.
"Ha arra a körülbelül másfél órára gondol, ami a két döntés között eltelt, akkor nem politikai nyomásgyakorlás történt, hanem én, mint a rendőrség működésért felelős miniszter, felhívtam a rendőrség vezetőinek a figyelmét arra, hogy bár törvényes az a szempont - a közlekedés akadályozása - amire hivatkozva ők ezt a demonstrációt nem vették tudomásul, de megítélésem szerint túlértékelték ennek a szempontnak a jelentőségét, és ehhez képest - nem szándékkal, de eredményét tekintve mégis - korlátozták volna a gyülekezéshez való jogát azoknak, akik ezzel élni akartak" - jelentette ki a kérdésre válaszolva Draskovics Tibor.
A miniszter emlékeztetett rá: amikor a rendőrség megtiltotta a melegfelvonulást az Andrássy úton, akkor "nem azt mondta, hogy a melegek ne vonuljanak fel; egy másik útvonalat javasolt nekik, ami az érintetteknek nem tetszett".
"A rendőrség az én figyelemfelhívásom nyomán újra végiggondolta a dolgot, visszavonta a saját döntését. (...) Egy szakmai érvvel szemben jogi érveket támasztottam" - mondta a miniszter. Hozzátette: világos értékei vannak, ismeri a jogot, s annak megfelelően jár el.
A miniszter elmondta: örül annak, hogy a melegfelvonulás utáni összecsapások nyomán vita bontakozott ki, mert így - mint mondta - elkezdődhetett a vita az alapkérdésekről is, arról, hogy "rendelkezik-e a jogállam azokkal az eszközökkel, amelyek kellenek ahhoz, hogy megvédje polgárait, intézményeit és magát, használja-e e jól ezeket az eszközöket, vagy az új helyzet adott esetben új eszközöket, új megoldásokat kíván".
A gyülekezési törvény módosításával kapcsolatban hangsúlyozta: "a jogok korlátozása szerintem nem kerülhet szóba (...), nem lehet a demokráciát a jogok korlátozásával, szűkítésével megvédeni, ez egy rossz irány".
Mint mondta, a szocialista frakció sem a gyülekezési törvény szigorításáról beszél, hanem arról, hogy "néhány ponton egészüljön ki a törvény olyan értelmező rendelkezésekkel, amik segítenék a jogalkalmazót, rendőrt, bírót, adott esetben demonstrálni akarót".
"Szigorítás, olyan ötlet, hogy a békés gyülekezéseknek valamilyen formáját ne lehessen engedélyezni, hogy mondjak egy példát, szóba se került, se a szocialista frakcióban, de ismeretem szerint sehol a közbeszédben sem" - mondta.
A miniszter szerint a gyülekezési törvény módosításának egyik témája lehet "megtalálni azt az egyébként nem könnyen megtalálható keskeny pallót, ami még lehetővé teszi mindenkinek a politikai vélemény kifejtését, adott esetben egy ellendemonstráció formájában, de megakadályozza azt, hogy abból olyan konfliktus legyen, ami egyébként nem elfogadható".
A nagyításhoz kattintson a képre Mint mondta, világossá kell tenni, hogy nem lehet tudomásul venni olyan demonstrációt vagy ellendemonstrációt, ami mások jogainak vagy szabadságának sérelmével jár. "És ez a sérelem lehet éppen az, hogy valakinek a megfélemlítésére irányul egy demonstráció" - tette hozzá.
A miniszter arról is beszélt, hogy július 5-én nem a bejelentett demonstrációk résztvevői követtek el rendbontásokat. "Azokkal volt probléma, akik nem demonstrálók, ők nem a gyülekezési jogukkal éltek, hanem törvényt sértettek. És nem azzal, hogy tízen összegyűltek a Hősök terén, hanem hogy nekimentek a rendőröknek, mert balhét akartak. Balhét akartak egyébként úgy, hogy a melegek - akiknek a felvonulása ürügyül szolgált sokak számára - százméterekre voltak onnan."
A szokásos évi melegfelvonulást július 5-én tartották Budapesten. A parádén szélsőséges tüntetők támadtak a résztvevőkre és az őket biztosító rendőrökre. Az arcukat általában csuklyával, maszkkal takaró ellentüntetők Molotov-koktélokat, petárdákat, felszedett utcaköveket, üvegeket, tojásokat dobáltak. A legdurvább támadások a Hősök terén és a Liszt Ferenc térnél történtek.
hirado
2008.07.24. 10:35
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
