HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- A Kreml keményen visszautasította a tűzszünet érdekében adott nyugati ultimátumokat
- Átlátszó: 16 ezer tonna magzatkárosító anyagot használ majd a debreceni akkugyár évente
- Karácsony Gergely kirúgta a BKV vezérigazgatóját
- XIV. Leó néven az amerikai Robert Francis Prevost lett az új pápa
- Kiadták az utasítást: már a németek sem engedik be az illegális bevándorlókat, akkor sem, ha menedéket kérnek
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Grúzia: érdekek hálójában
A minapi grúziai bombatámadás mindenképp provokáció volt - csak az a kérdés, hogy orosz vagy grúz részről. Könnyű ilyenkor jól felépített összeesküvés-elméleteket szőni, kétségtelen azonban, hogy az eset újra felhívta a figyelmet egy már kissé feledésbe merült konfliktusra.
A grúz-orosz viszály az utóbbi években rendre valamilyen érdekes újdonsággal látta el a világsajtót. Kémbotrány, blokád, embargó, területi viták, és még számos "pikáns" ügy merült fel Moszkva és Tbiliszi ellenségeskedése kapcsán, mely már hosszú múltra tekint vissza. A NATO felé kacsingató egykori szovjet utódállam elnöke, Mihail Szaakasvili többször nyilvánvalóvá tette, hogy országa jövőjét a nyugattal szoros együttműködésben képzeli el, és nem retten vissza minden kapcsolat megszakításától a térségbeli hegemóniára törő Moszkvával.
Szaakasvili 2004-es hatalomra jutása óta végleg megromlott a grúz-orosz viszony. Az elnök azzal vádolja Oroszországot, hogy Moszkva kormányellenes lázadókat támogat. Az orosz hadsereg továbbra is csapatokat tart a kaukázusi ország területén, ellenszegülve a grúz és nemzetközi felszólításoknak, hogy vonja ki erőit. A legnagyobb probléma mégis abban rejlik, hogy Dél-Oszétia és Abházia már másfél évtizede orosz uralom alatt áll. A két szakadár grúziai tartományban a lakosság legnagyobb része orosz állampolgár, a biztonságról pedig az orosz hadsereg gondoskodik.
Tbiliszi nem először vádolja Moszkvát azzal, hogy orosz gépek repülnek be grúz területre. Nehéz azonban megállapítani, valójában ki is követte el a minapi atrocitást. Mindkét ország légiereje rendelkezik azonos géptípusokkal, tehát akár az sem elképzelhetetlen, hogy hamis felségjellel repült volna be a vadászgép. Feltételezésekbe nem érdemes bocsátkozni, bár nyilván érdekes megvizsgálni azt a tényt, hogy ha valóban orosz gépek hajtották végre az akciót, miért csak egyetlen bombát dobtak le, amelyet ráadásul - a rajta található cirill betűs felirat miatt - egyértelműen az orosz hadsereghez lehet kötni. Nem zárható ki persze a véletlen sem, így ez az elmélet sem állja ki feltétlenül a valóság próbáját.
Azon is lehet vitatkozni, hogy mi Oroszország érdeke. A jelenlegi helyzetben nem valószínű, hogy Moszkvának szüksége lett volna egy újabb botrányra Grúziával szemben. Szaakasvili elnök talán inkább érdekelt a fenyegetettség-érzet fenntartásában, hiszen retorikája középpontjában a függetlenség és az orosz befolyás felszámolása áll. De ez már újra a feltételezések körébe tartozik. Egyik lehetőséget sem érdemes kizárni, a zavaros helyzet miatt azonban semmiképp sem lehet előre ítéletet mondani.
hirado
2007.08.09. 10:34
t: 892
Grúzia: érdekek hálójában
A minapi grúziai bombatámadás mindenképp provokáció volt - csak az a kérdés, hogy orosz vagy grúz részről. Könnyű ilyenkor jól felépített összeesküvés-elméleteket szőni, kétségtelen azonban, hogy az eset újra felhívta a figyelmet egy már kissé feledésbe merült konfliktusra. A grúz-orosz viszály az utóbbi években rendre valamilyen érdekes újdonsággal látta el a világsajtót. Kémbotrány, blokád, embargó, területi viták, és még számos "pikáns" ügy merült fel Moszkva és Tbiliszi ellenségeskedése kapcsán, mely már hosszú múltra tekint vissza. A NATO felé kacsingató egykori szovjet utódállam elnöke, Mihail Szaakasvili többször nyilvánvalóvá tette, hogy országa jövőjét a nyugattal szoros együttműködésben képzeli el, és nem retten vissza minden kapcsolat megszakításától a térségbeli hegemóniára törő Moszkvával.
Szaakasvili 2004-es hatalomra jutása óta végleg megromlott a grúz-orosz viszony. Az elnök azzal vádolja Oroszországot, hogy Moszkva kormányellenes lázadókat támogat. Az orosz hadsereg továbbra is csapatokat tart a kaukázusi ország területén, ellenszegülve a grúz és nemzetközi felszólításoknak, hogy vonja ki erőit. A legnagyobb probléma mégis abban rejlik, hogy Dél-Oszétia és Abházia már másfél évtizede orosz uralom alatt áll. A két szakadár grúziai tartományban a lakosság legnagyobb része orosz állampolgár, a biztonságról pedig az orosz hadsereg gondoskodik.
Tbiliszi nem először vádolja Moszkvát azzal, hogy orosz gépek repülnek be grúz területre. Nehéz azonban megállapítani, valójában ki is követte el a minapi atrocitást. Mindkét ország légiereje rendelkezik azonos géptípusokkal, tehát akár az sem elképzelhetetlen, hogy hamis felségjellel repült volna be a vadászgép. Feltételezésekbe nem érdemes bocsátkozni, bár nyilván érdekes megvizsgálni azt a tényt, hogy ha valóban orosz gépek hajtották végre az akciót, miért csak egyetlen bombát dobtak le, amelyet ráadásul - a rajta található cirill betűs felirat miatt - egyértelműen az orosz hadsereghez lehet kötni. Nem zárható ki persze a véletlen sem, így ez az elmélet sem állja ki feltétlenül a valóság próbáját.
Azon is lehet vitatkozni, hogy mi Oroszország érdeke. A jelenlegi helyzetben nem valószínű, hogy Moszkvának szüksége lett volna egy újabb botrányra Grúziával szemben. Szaakasvili elnök talán inkább érdekelt a fenyegetettség-érzet fenntartásában, hiszen retorikája középpontjában a függetlenség és az orosz befolyás felszámolása áll. De ez már újra a feltételezések körébe tartozik. Egyik lehetőséget sem érdemes kizárni, a zavaros helyzet miatt azonban semmiképp sem lehet előre ítéletet mondani.
hirado
2007.08.09. 10:34
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Bezárult a Sixtus-kápolna ajtaja, a bíborosok ezekben a percekben szavaznak először az új pápáról
- Magyar Péter bejelentette, mikor hozzák nyilvánosságra az „Orbán-kormány őszödi beszédét”
- Az EU végleg búcsút intene az orosz olajnak és gáznak, de a Mol szerint erre mi még nem állunk készen
- Kiadták az utasítást: már a németek sem engedik be az illegális bevándorlókat, akkor sem, ha menedéket kérnek
- Alig várja, hogy visszatérjen a kellemes, kora nyárias idő? Rossz hírünk van: ne nagyon számítson rá mostanában
- Megérkezett a rossz idő, szupercella és villámárvíz sújtotta Magyarországot
- Hajtóvadászatot indított a rendőrség a gyilkos ellen - Salzburg Polizei
- Magyarérettségi: Arany János, Zrínyi Miklós és Örkény István is főszerepet kapott – íme a legújabb információk
- Orbán Viktor köszöntötte az édesanyákat: "Jön az élethosszig tartó adómentesség"
- Gyerekek is megsérültek! Pusztító orosz támadás érte Kijevet: több lakóépület lángol
HIRDETÉS
