HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- A Kreml keményen visszautasította a tűzszünet érdekében adott nyugati ultimátumokat
- Átlátszó: 16 ezer tonna magzatkárosító anyagot használ majd a debreceni akkugyár évente
- Karácsony Gergely kirúgta a BKV vezérigazgatóját
- XIV. Leó néven az amerikai Robert Francis Prevost lett az új pápa
- Kiadták az utasítást: már a németek sem engedik be az illegális bevándorlókat, akkor sem, ha menedéket kérnek
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Ki áll a tálibok mögött?
Úgy tűnik, az afganisztáni biztonsági helyzet a komoly nemzetközi jelenlét ellenére sem mutat lényeges javulást. Afganisztán nem csupán a NATO-katonák, hanem a külföldi segélyszervezetek munkatársai számára is veszélyes hely maradt. A nyílt autóúton elrabolt huszonhárom koreai hittérítő, és a túszul ejtett két német mérnök esete élesen rávilágít arra a tényre, hogy hiába a nagy erőfeszítés, a tálib lázadók legyőzése nem számít közeli eshetőségnek.
A NATO vezetésével zajló hadműveletek immár az ötödik évükbe léptek, a tálib gerillák azonban továbbra is rettegésben tartják a közép-keleti ország - azon belül is főleg a déli tartományok - lakosságát. Afganisztánt egybehangzó vélemények szerint a világ elsőszámú bukott államai között tartják számon, ahol a kormányzat hatalma az ország területének csak töredékére terjed ki. A vidéki területeken virágzik a kábítószerek alapanyagául is szolgáló mák termesztése, amit azonban az afgán és külföldi katonák rendszeresen irtanak. A megélhetés egyetlen lehetőségétől megfosztott helyiek így könnyen a tálibok karjaiba menekülnek, akik újoncaiknak legalább élelmet és egy kis pénzt tudnak ajánlani.
A széleskörű hadműveletek ellenére a gerillák harci kedvét nem sikerült megtörni. A hatalom elvesztése miatt azonban a táliboknak új bevételi források után kellett nézniük. Az országba érkező külföldi alkalmazottak, hittérítők, újságírók vonzó célpontot kínálnak a terroristáknak arra, hogy elrablásukkal váltságdíjat követelhessenek. Az emberi veszteségeket mind kevésbé viselő nyugati társadalmakban "partnerre" találtak, hiszen videón közzétett fenyegető üzeneteik bejárják a világsajtót, és komoly nyomást helyeznek a külföldi kormányzatokra. Bizonyos országok vezetése ellenáll a fenyegetésnek, mások a könnyebbnek tűnő utat választják. Bár ritkán vallják be, a külföldi kormányok a legtöbb esetben mégis - titkos csatornákon keresztül - pénzt juttatnak az emberrablóknak túszaik elengedéséért cserébe, akik az így szerzett pénzből finanszírozzák további harcukat.
A harcokhoz szükséges pénz eredetén kívül még egy fontos kérdés is felmerül, nevezetesen az, hogy a szomszédos Pakisztán milyen szerepet játszik a tálibok elleni küzdelemben. Pervez Musarraf pakisztáni elnököt - az Egyesült Államok egyik legfőbb régióbeli szövetségesét - mind több bírálat éri, amiért nem lép fel kellő határozottsággal az országa területére visszahúzódó gerillákkal szemben. Kézenfekvőnek tűnik az elnököt hibáztatni, Musarraf azonban veszélyes játékot játszik. Ha lecsap a tálibokra és nekimegy az őket támogató törzsi vezetőknek, könnyen nehéz helyzetben találhatja magát a radikális iszlám által olyannyira fenyegetett Pakisztánban.
Mégis, legtöbben Musarraftól várják a megoldást. Amerikai kormányzati tisztviselők, valamint legutóbb Barack Obama demokrata párti elnökjelölt is úgy nyilatkozott, miszerint nem rettenne vissza attól, hogy csapást rendeljen el pakisztáni területen rejtőzködő tálibok ellen. Be kell látniuk azonban, hogy ebben az esetben - bizonytalan eredményért cserébe - könnyen kilátástalan helyzetbe hozhatják egyik legfőbb szövetségesüket. Musarraf ugyanis nyilvánvalóan nem tudná megmagyarázni saját lakosságának, hogyan engedhetett be külföldi csapatokat országa területére. Könnyű tehát valakit felelősnek kikiáltani, tudomásul kell azonban venni, hogy - mint az Afganisztán történelmében oly gyakran előfordult - egyik rossz megoldásnak adott esetben csak még rosszabb alternatívája lehet.
hirado
2007.08.03. 11:52
t: 812
Ki áll a tálibok mögött?
Úgy tűnik, az afganisztáni biztonsági helyzet a komoly nemzetközi jelenlét ellenére sem mutat lényeges javulást. Afganisztán nem csupán a NATO-katonák, hanem a külföldi segélyszervezetek munkatársai számára is veszélyes hely maradt. A nyílt autóúton elrabolt huszonhárom koreai hittérítő, és a túszul ejtett két német mérnök esete élesen rávilágít arra a tényre, hogy hiába a nagy erőfeszítés, a tálib lázadók legyőzése nem számít közeli eshetőségnek.A NATO vezetésével zajló hadműveletek immár az ötödik évükbe léptek, a tálib gerillák azonban továbbra is rettegésben tartják a közép-keleti ország - azon belül is főleg a déli tartományok - lakosságát. Afganisztánt egybehangzó vélemények szerint a világ elsőszámú bukott államai között tartják számon, ahol a kormányzat hatalma az ország területének csak töredékére terjed ki. A vidéki területeken virágzik a kábítószerek alapanyagául is szolgáló mák termesztése, amit azonban az afgán és külföldi katonák rendszeresen irtanak. A megélhetés egyetlen lehetőségétől megfosztott helyiek így könnyen a tálibok karjaiba menekülnek, akik újoncaiknak legalább élelmet és egy kis pénzt tudnak ajánlani.
A széleskörű hadműveletek ellenére a gerillák harci kedvét nem sikerült megtörni. A hatalom elvesztése miatt azonban a táliboknak új bevételi források után kellett nézniük. Az országba érkező külföldi alkalmazottak, hittérítők, újságírók vonzó célpontot kínálnak a terroristáknak arra, hogy elrablásukkal váltságdíjat követelhessenek. Az emberi veszteségeket mind kevésbé viselő nyugati társadalmakban "partnerre" találtak, hiszen videón közzétett fenyegető üzeneteik bejárják a világsajtót, és komoly nyomást helyeznek a külföldi kormányzatokra. Bizonyos országok vezetése ellenáll a fenyegetésnek, mások a könnyebbnek tűnő utat választják. Bár ritkán vallják be, a külföldi kormányok a legtöbb esetben mégis - titkos csatornákon keresztül - pénzt juttatnak az emberrablóknak túszaik elengedéséért cserébe, akik az így szerzett pénzből finanszírozzák további harcukat.
A harcokhoz szükséges pénz eredetén kívül még egy fontos kérdés is felmerül, nevezetesen az, hogy a szomszédos Pakisztán milyen szerepet játszik a tálibok elleni küzdelemben. Pervez Musarraf pakisztáni elnököt - az Egyesült Államok egyik legfőbb régióbeli szövetségesét - mind több bírálat éri, amiért nem lép fel kellő határozottsággal az országa területére visszahúzódó gerillákkal szemben. Kézenfekvőnek tűnik az elnököt hibáztatni, Musarraf azonban veszélyes játékot játszik. Ha lecsap a tálibokra és nekimegy az őket támogató törzsi vezetőknek, könnyen nehéz helyzetben találhatja magát a radikális iszlám által olyannyira fenyegetett Pakisztánban.
Mégis, legtöbben Musarraftól várják a megoldást. Amerikai kormányzati tisztviselők, valamint legutóbb Barack Obama demokrata párti elnökjelölt is úgy nyilatkozott, miszerint nem rettenne vissza attól, hogy csapást rendeljen el pakisztáni területen rejtőzködő tálibok ellen. Be kell látniuk azonban, hogy ebben az esetben - bizonytalan eredményért cserébe - könnyen kilátástalan helyzetbe hozhatják egyik legfőbb szövetségesüket. Musarraf ugyanis nyilvánvalóan nem tudná megmagyarázni saját lakosságának, hogyan engedhetett be külföldi csapatokat országa területére. Könnyű tehát valakit felelősnek kikiáltani, tudomásul kell azonban venni, hogy - mint az Afganisztán történelmében oly gyakran előfordult - egyik rossz megoldásnak adott esetben csak még rosszabb alternatívája lehet.
hirado
2007.08.03. 11:52
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Bezárult a Sixtus-kápolna ajtaja, a bíborosok ezekben a percekben szavaznak először az új pápáról
- Magyar Péter bejelentette, mikor hozzák nyilvánosságra az „Orbán-kormány őszödi beszédét”
- Az EU végleg búcsút intene az orosz olajnak és gáznak, de a Mol szerint erre mi még nem állunk készen
- Kiadták az utasítást: már a németek sem engedik be az illegális bevándorlókat, akkor sem, ha menedéket kérnek
- Alig várja, hogy visszatérjen a kellemes, kora nyárias idő? Rossz hírünk van: ne nagyon számítson rá mostanában
- Megérkezett a rossz idő, szupercella és villámárvíz sújtotta Magyarországot
- Hajtóvadászatot indított a rendőrség a gyilkos ellen - Salzburg Polizei
- Magyarérettségi: Arany János, Zrínyi Miklós és Örkény István is főszerepet kapott – íme a legújabb információk
- Orbán Viktor köszöntötte az édesanyákat: "Jön az élethosszig tartó adómentesség"
- Gyerekek is megsérültek! Pusztító orosz támadás érte Kijevet: több lakóépület lángol
HIRDETÉS
