HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- XIV. Leó néven az amerikai Robert Francis Prevost lett az új pápa
- Kiadták az utasítást: már a németek sem engedik be az illegális bevándorlókat, akkor sem, ha menedéket kérnek
- Bezárult a Sixtus-kápolna ajtaja, a bíborosok ezekben a percekben szavaznak először az új pápáról
- Magyar Péter bejelentette, mikor hozzák nyilvánosságra az „Orbán-kormány őszödi beszédét”
- Az EU végleg búcsút intene az orosz olajnak és gáznak, de a Mol szerint erre mi még nem állunk készen
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Megegyeztek a brüsszeli csúcson
Maratoni egyeztetés után hajnalra minden vitás kérdésben megegyezésre jutottak az uniós tagállamok képviselői a brüsszeli csúcson.
Kompromisszumos megoldás született a döntéshozatal átalakításáról; korábban ezt támadták leginkább a lengyelek. A megállapodás szerint 2014-től fokozatosan tér át az Unió az új szavazási rendszerre.
A csúcstalálkozón elfogadták az európai alktomány helyébe lépő egyszerűsített szerződés tartalmi elemeit, ezek közé magyar javaslatra bekerült a kisebbségi jogok védelme.
Az új szerződésről 2009-ig kell a tagállmoknak dönteniük.
Mi változik a döntés után?
Fontos változásokon mehet át két éven belül az Európai Unió intézményrendszere, miután szombat hajnalban a tagországok brüsszeli állam- és kormányfői találkozóján megállapodás született az új reformszerződés tervezetéről.
A dokumentum a Hollandiában és Franciaországban elutasított, 18 másik EU-tagállamban (így Magyarországon is) viszont már törvényesen is megerősített alkotmányos szerződés helyébe lép, annak legfőbb vívmányait át is veszi, jóllehet nem hívják majd így, és kimaradnak belőle a nemzeti alkotmányra emlékeztető elemek.
A brüsszeli egyezség nyomán a tagállamok kormányai pontos mandátummal kezdhetik meg a részletek kidolgozását, várhatóan júliusban, és miután alapvetően egy már meglévő szövegre építenek, két-három hónap alatt a munka be is fejeződhet. Másik fontos különbség az alkotmány és az immár reformszerződésnek hívott új dokumentum között, hogy arról valószínűleg egyetlen tagállamban sem kell népszavazást tartani.
A leendő reformszerződés minden bizonnyal rendelkezik majd arról, hogy két és fél éves rotációval létrehozzák az egyszemélyi EU-elnöki tisztséget a politikai ügyek intézésre. A kül- és biztonságpolitikai képviselet ellátására ugyancsak létrejön egy önálló csúcsdiplomáciai poszt, ennek betöltőjét azonban az alkotmányban szereplő tervekkel ellentétben nem uniós külügyminiszternek hívják majd, hanem várhatóan főképviselőnek.
Szerződéses része lesz a joganyagnak az alapvető jogokat biztosító uniós charta, bár a brüsszeli kompromisszumnak megfelelően annak tartalma jogi kötelezettséget egy tagország, Nagy-Britannia számára nem jelent. A magyarok számára kiemelten fontos, hogy az Európai Unió elismeri benne a kisebbségi, s ezen belül a nemzeti kisebbségi jogokat, s - mint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fogalmazott - a most elfogadott szövegben e tekintetben a Magyarország által kezdeményezett és megfogalmazott mondatok szerepelnek.
A bel- és igazságügyi politikán belül az évtized végétől több területre kiterjesztik a minősített többségű döntést, azaz csökkentik a vétójog használatát.
Új, úgynevezett kettős többségi (a támogató országok számát és lakosságát egyszerre figyelembe vevő) döntéshozatali rendszer lép életbe - igaz, csak 2014-től kezdve, és teljes egészében csupán 2017-ben (az átmeneti idő alatt, ha egy ország kéri, a minősített többségű döntésnél a nizzai elv szerint is ki kell számolni a szavazatokat, s ha az kedvezőbb az adott állam számára, akkor azt kell alkalmazni).
A közös energiapolitika, illetve az energiaügyi szolidaritás ugyancsak helyet kap az új dokumentumban, akárcsak az uniós belső piac versenyének kiteljesedése és a szociális védelem kiterjesztése.
Az intézményes változások lehetővé teszik, hogy az unió a jelenlegi 27 taggal, illetve annál jóval többel is gördülékenyen működjön. Az unióhoz újonnan csatlakozó országoknak továbbra is teljesíteniük kell az ehhez még a múlt évtized elején megszabott kritériumokat.
hirado.hu
2007.06.23. 13:04
t: 1026
Megegyeztek a brüsszeli csúcson
Maratoni egyeztetés után hajnalra minden vitás kérdésben megegyezésre jutottak az uniós tagállamok képviselői a brüsszeli csúcson.Kompromisszumos megoldás született a döntéshozatal átalakításáról; korábban ezt támadták leginkább a lengyelek. A megállapodás szerint 2014-től fokozatosan tér át az Unió az új szavazási rendszerre.
A csúcstalálkozón elfogadták az európai alktomány helyébe lépő egyszerűsített szerződés tartalmi elemeit, ezek közé magyar javaslatra bekerült a kisebbségi jogok védelme.
Az új szerződésről 2009-ig kell a tagállmoknak dönteniük.
Mi változik a döntés után?
Fontos változásokon mehet át két éven belül az Európai Unió intézményrendszere, miután szombat hajnalban a tagországok brüsszeli állam- és kormányfői találkozóján megállapodás született az új reformszerződés tervezetéről.
A dokumentum a Hollandiában és Franciaországban elutasított, 18 másik EU-tagállamban (így Magyarországon is) viszont már törvényesen is megerősített alkotmányos szerződés helyébe lép, annak legfőbb vívmányait át is veszi, jóllehet nem hívják majd így, és kimaradnak belőle a nemzeti alkotmányra emlékeztető elemek.
A brüsszeli egyezség nyomán a tagállamok kormányai pontos mandátummal kezdhetik meg a részletek kidolgozását, várhatóan júliusban, és miután alapvetően egy már meglévő szövegre építenek, két-három hónap alatt a munka be is fejeződhet. Másik fontos különbség az alkotmány és az immár reformszerződésnek hívott új dokumentum között, hogy arról valószínűleg egyetlen tagállamban sem kell népszavazást tartani.
A leendő reformszerződés minden bizonnyal rendelkezik majd arról, hogy két és fél éves rotációval létrehozzák az egyszemélyi EU-elnöki tisztséget a politikai ügyek intézésre. A kül- és biztonságpolitikai képviselet ellátására ugyancsak létrejön egy önálló csúcsdiplomáciai poszt, ennek betöltőjét azonban az alkotmányban szereplő tervekkel ellentétben nem uniós külügyminiszternek hívják majd, hanem várhatóan főképviselőnek.
Szerződéses része lesz a joganyagnak az alapvető jogokat biztosító uniós charta, bár a brüsszeli kompromisszumnak megfelelően annak tartalma jogi kötelezettséget egy tagország, Nagy-Britannia számára nem jelent. A magyarok számára kiemelten fontos, hogy az Európai Unió elismeri benne a kisebbségi, s ezen belül a nemzeti kisebbségi jogokat, s - mint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fogalmazott - a most elfogadott szövegben e tekintetben a Magyarország által kezdeményezett és megfogalmazott mondatok szerepelnek.
A bel- és igazságügyi politikán belül az évtized végétől több területre kiterjesztik a minősített többségű döntést, azaz csökkentik a vétójog használatát.
Új, úgynevezett kettős többségi (a támogató országok számát és lakosságát egyszerre figyelembe vevő) döntéshozatali rendszer lép életbe - igaz, csak 2014-től kezdve, és teljes egészében csupán 2017-ben (az átmeneti idő alatt, ha egy ország kéri, a minősített többségű döntésnél a nizzai elv szerint is ki kell számolni a szavazatokat, s ha az kedvezőbb az adott állam számára, akkor azt kell alkalmazni).
A közös energiapolitika, illetve az energiaügyi szolidaritás ugyancsak helyet kap az új dokumentumban, akárcsak az uniós belső piac versenyének kiteljesedése és a szociális védelem kiterjesztése.
Az intézményes változások lehetővé teszik, hogy az unió a jelenlegi 27 taggal, illetve annál jóval többel is gördülékenyen működjön. Az unióhoz újonnan csatlakozó országoknak továbbra is teljesíteniük kell az ehhez még a múlt évtized elején megszabott kritériumokat.
hirado.hu
2007.06.23. 13:04
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Kiadták az utasítást: már a németek sem engedik be az illegális bevándorlókat, akkor sem, ha menedéket kérnek
- Alig várja, hogy visszatérjen a kellemes, kora nyárias idő? Rossz hírünk van: ne nagyon számítson rá mostanában
- Megérkezett a rossz idő, szupercella és villámárvíz sújtotta Magyarországot
- Hajtóvadászatot indított a rendőrség a gyilkos ellen - Salzburg Polizei
- Magyarérettségi: Arany János, Zrínyi Miklós és Örkény István is főszerepet kapott – íme a legújabb információk
- Orbán Viktor köszöntötte az édesanyákat: "Jön az élethosszig tartó adómentesség"
- Gyerekek is megsérültek! Pusztító orosz támadás érte Kijevet: több lakóépület lángol
- Lebombázták Izrael legfontosabb repülőterét!
- Gulyás Gergely lebolondozta Magyar Pétert: a válasz sem maradt el – mutatjuk a szócsatát
- A Legfőbb Ügyészség reagált a Polt Péter leváltásáról szóló állításokra
HIRDETÉS
