> A világ ránk figyel: az érsek dolgozószobájában rejtőzködött a Botticelli-freskó

Minden valószínűség szerint Sandro Botticelli eddig ismeretlen, az 1460-as évekből származó falképét fedezték fel az esztergomi Királyi Palotában - jelentette be Hiller István kulturális miniszter Rómában.
Megalapozott tudományos hipotézis támasztja alá a felfedezést, amely két magyar restaurátor, Wierdl Zsuzsanna és Prokopp Mária művészettörténészek évek óta tartó feltáró munkájának az eredménye - mondta Hiller István a Római Magyar Akadémián (RMA) tartott sajtótájékoztatón.
A felfedezés jelentőségét egyedülállóvá teszi, hogy Botticellinek Itálián kívül másutt nem maradt fent freskója - mondta a Vármúzeum igazgatója. A freskót először 1934-ben tárták fel itáliai restaurátorok; a négy erényt ábrázoló falképet 1938-tól láthatta a nagyközönség. A mű az esztergomi vár Árpád-kori lakótornyában található, ahol a XV. század második felében Vitéz János, Esztergom akkori érseke dolgozószobát rendezett be.
A miniszter szerint nagy szakmai viták követik majd a bejelentést, a világ művészettörténete és a reneszánszkutatás teljes erővel erre a szenzációra figyel. Hiller István elárulta azt is, hogy fél éve tud a falkép létezéséről.
Wierdl Zsuzsanna a kutatás történetét ismertetve elmondta, hogy a magyar királyok egykori székhelyén, Esztergomban, ahol az 1400-as évek második felében működött a reneszánsz kultúra egyik legjelentősebb közép-európai központja, Vitéz János érsek udvara, az ország legjelentősebb freskóegyüttese található.
Mint mondta, az 1934-38 között folyó ásatások során került a napvilágra az érsek dolgozószobájában az a falkép-sorozat, amely ember nagyságú, allegorikus nőalakok formájában négy erényt ábrázol: az Okosságot, a Mértékletességet, az Erőt és az Igazságosságot.
A sorozatot siralmas állapotban találták, az "erényekről" már az első vizsgálatok során kiderült, hogy a képek legfelsőbb felülete sajnos visszahozhatatlanul elpusztult - tette hozzá a művészettörténész.
Kik lehettek az alkotók?
Wierdl Zsuzsanna elmondása szerint ugyanakkor a megmaradt alapfestmény olyan kiemelkedő színvonalú alkotásnak látszott, hogy a kutatókat már hét évtizeddel ezelőtt elkezdte foglalkoztatni a kérdés: ki volt, vagy kik voltak a különleges szépségű nőalakok alkotói.
Mint kifejtette, a mű tisztítása során lépésről-lépésre ütött át az eredeti vonalvezetés, egyre inkább igazolódni látszott az a feltételezés, hogy a festőt a korabeli Itália legjelentősebb festőműhelyeiben kell keresni. Így jutottak arra, hogy Filippo Lippi műhelyének technikájával áll rokonságban a mű.
A közel hét éven át tartó nyomozás végül azt igazolta, hogy a Mértékletesség szembetűnő rajzi hasonlatosságot mutat nevezetes Botticelli-féle női fejek vonalvezetésével. Különösen csak rá jellemző a nyakvonal finoman kifelé domborodó hajlatának, a vékony szemöldök határozottan kerek ívelésének, a hajfürtök esésének, vezetésének, sőt színének azonossága - hangsúlyozta Wierdl Zsuzsanna.
Botticelli első önálló alkotása lehet
Az infrafénnyel folytatott vizsgálatok segítségével egy kisméretű reneszánsz sapkás, szakállas figurát is felfedeztek, amely rokonságot mutat Botticelli Dante-illusztrációinak öregember-alakjával.
A művészettörténész szerint a történeti körülmények, vagyis Vitéz János érsek firenzei kapcsolatai, a Lippi-műhelyben használt alapozó aláfestés módszerének használatában megfigyelhető módszertani párhuzamok, a nőalakok megformálásának és szellemiségének feltűnő hasonlósága, a bekarcolt aláírás értelmezése alapján Sandro Botticelli ifjúkori, talán első önálló művének tekinthető a női alak. Több oklevél is bizonyítja, hogy Botticelli ebben az időszakban Magyarországon járt.
Wierdl Zsuzsanna elmondta, hogy a többi nőalak vizsgálata jelenleg is tart, az sem kizárható, hogy egy kéztől származik az egész falkép-sorozat. A nagyközönség a restaurálási munkálatok befejezése után, a tervek szerint három év múlva láthatja a különleges szépségű nőalakot az esztergomi várban.
hirado
2007.06.09. 11:56