HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Reformok és zakók - A kormányok első évei mérlegen
A kormányok első éve jelzi, melyek azok a főbb célkitűzések, amelyeket a négyéves ciklusban meg akarnak valósítani, ugyanakkor minden kabinet más helyzetben, más szándékkal kezdi a kormányzást, így nem lehet általánosítani, hogy mi jellemzi a kormányok első esztendejét.
Erről Ripp Zoltán történész beszélt az MTI-nek annak kapcsán, hogy június 9-én lesz egy éve a második Gyurcsány-kormány megalakulásának.
A szakember emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás utáni első kabinet, az Antall József vezette kormány idején csupán az első év végén jelentették be a Kupa-programot, ami a gazdaság stabilizálását, a piacgazdaság rövid távon történő kiépítését és a konvertibilitás megteremtését tűzte ki célul. A Horn-kormány idején is csak a kormányzás első évének vége felé láttak hozzá a gazdasági stabilitást célzó intézkedések bevezetéséhez - mondta Ripp Zoltán arra utalva, hogy a Bokros-csomag intézkedéseit a kabinet megalakulása után nyolc hónappal fogadta el a kormány, majd terjesztette az Országgyűlés elé.
A Medgyessy Péter vezette kabinet első évével kapcsolatosan a szakember azt mondta, a kormánynak akkor nem kellett különösebben sok idő, hogy meghozza a jóléti intézkedéseket, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ezeket "salátatörvény" formájában fogadta el az Országgyűlés. A második Gyurcsány-kormány első esztendejéről szólva a történész kiemelte, hogy e kabinet egyszerre kezdett el számos, "normális" esetben akár több ciklusra elegendő reformot.
Arra a kérdésre, hogy a szimbolikus politizálás szempontjából milyen jelentősége van a kormányok első évének, Ripp Zoltán azt válaszolta: igen nagy. Példaként hozta fel, hogy az Antall-kormány megalakulása után komoly viták folytak Magyarország címeréről, vagy a vallásoktatásról.
Az Orbán-kormány első esztendejét ebből a szempontból a személycserék jellemezték, az "erős" szimbolikus üzenetek, mint a millennium, vagy a korona Parlamentbe szállítása, később fogalmazódtak meg - hangsúlyozta a történész.
Az MSZP vezette kabinetek esetében a szakember azt emelte ki, hogy első évükre nem volt annyira jellemző a szimbolikus politizálás, bár Medgyessy Péter a köztársasági eszme fontosságát, vagy kormányával összefüggésben a nemzeti közép jelleget próbálta hangsúlyozni.
A rendszerváltás utáni első kabinet, Antall József kormánya 1990. május 22-én alakult. A miniszterelnök kormányzása kezdetén száz nap türelmi időt kért. A kabinet intézkedéseivel szemben tiltakozó fuvarozók ősszel néhány napra megbénították az országot (taxisblokád). Ezt követően, még a kormányzás első évében személycserék történtek a kabinetben: a taxisblokád idején kritizált Horváth Balázs belügyminisztert Boross Péter váltotta, Rabár Ferenc pénzügyminiszter helyére Kupa Mihály került, aki a róla elnevezett programot a kormányzás első évének végén hirdette meg.
Antall József halála után Boross Péter lett a kormányfő, akinek miniszterelnöksége alatt fogadta el az Országgyűlés az ügynöktörvényt, valamint a külföldi magán- és jogi személyek magyarországi termőföld-tulajdonlását tiltó földtörvényt. Horn Gyula kormánya 1994. július 15-én alakult. Kormányzása első évének végén, 1995. március 12-én jelentették be a Bokros-csomagot. Az intézkedések megszüntették a családi pótlék általános folyósítását, a felsőoktatásban bevezették a tandíjat, a költségvetési intézményekben létszámcsökkentést léptettek életbe. A Horn-kormány első évének jelentős külpolitikai eseménye volt a Szlovákiával kötött alapszerződés (1995. március 18.). Az Orbán Viktor vezette kabinet megalakulása után nem sokkal eltörölte a tandíjat, és megszüntette a társadalombiztosítási önkormányzatokat. Még a kormányzás első évében döntöttek a Magyar Állandó Értekezlet létrehozásáról, és ekkor, vagyis az Orbán-kormány első esztendejében csatlakozott Magyarország a NATO-hoz (1999. március 12.).
Medgyessy Péter kormánya megalakulása után életbe léptette a választási kampányban ígért száznapos program intézkedéseit. A közalkalmazottak bérét ötven százalékkal megemelték, adómentessé tették a minimálbért, növelték a felsőoktatási ösztöndíjakat, 2002 augusztusában kéthavi családi pótlékot fizettek a családoknak. A második száznapos program keretében a kormány felemelte a lakásépítési kedvezmény összegét és egyhetes fizetett szülési szabadságot biztosítottak az újszülött gyermekek édesapjának. A Medgyessy-kormány első évében hirdették meg az Európa Tervet. Ebben többek között nagyszabású autópálya-építést, a 4-es metró építését, kórházfelújításokat, szakiskolai és adósságátvállalási programot ígértek.
Gyurcsány Ferenc első kormánya a kormányzás első évében jelentette be az egyebek mellett a gyermek- és családtámogatási rendszer átgondolását célzó száz lépés programját. A második Gyurcsány-kormány megalakulásának másnapján a kormányfő intézkedések egész sorát hozta nyilvánosságra. Ekkor jelentették be többek között az általános forgalmi adó tizenöt százalékról húsz százalékra emelését, számos új adófajta bevezetését, valamint a gáz és a villamos energia árának emelését. További intézkedésként az egészségügyben bevezették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, a felsőoktatásban a fejlesztési részhozzájárulást, átalakították az utazási kedvezmények rendszerét, és nagyarányú létszámleépítést rendeltek el a közigazgatásban.
hirado
2007.05.30. 10:52
t: 283
Reformok és zakók - A kormányok első évei mérlegen
A kormányok első éve jelzi, melyek azok a főbb célkitűzések, amelyeket a négyéves ciklusban meg akarnak valósítani, ugyanakkor minden kabinet más helyzetben, más szándékkal kezdi a kormányzást, így nem lehet általánosítani, hogy mi jellemzi a kormányok első esztendejét.Erről Ripp Zoltán történész beszélt az MTI-nek annak kapcsán, hogy június 9-én lesz egy éve a második Gyurcsány-kormány megalakulásának.
A szakember emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás utáni első kabinet, az Antall József vezette kormány idején csupán az első év végén jelentették be a Kupa-programot, ami a gazdaság stabilizálását, a piacgazdaság rövid távon történő kiépítését és a konvertibilitás megteremtését tűzte ki célul. A Horn-kormány idején is csak a kormányzás első évének vége felé láttak hozzá a gazdasági stabilitást célzó intézkedések bevezetéséhez - mondta Ripp Zoltán arra utalva, hogy a Bokros-csomag intézkedéseit a kabinet megalakulása után nyolc hónappal fogadta el a kormány, majd terjesztette az Országgyűlés elé.
A Medgyessy Péter vezette kabinet első évével kapcsolatosan a szakember azt mondta, a kormánynak akkor nem kellett különösebben sok idő, hogy meghozza a jóléti intézkedéseket, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ezeket "salátatörvény" formájában fogadta el az Országgyűlés. A második Gyurcsány-kormány első esztendejéről szólva a történész kiemelte, hogy e kabinet egyszerre kezdett el számos, "normális" esetben akár több ciklusra elegendő reformot.
Arra a kérdésre, hogy a szimbolikus politizálás szempontjából milyen jelentősége van a kormányok első évének, Ripp Zoltán azt válaszolta: igen nagy. Példaként hozta fel, hogy az Antall-kormány megalakulása után komoly viták folytak Magyarország címeréről, vagy a vallásoktatásról.
Az Orbán-kormány első esztendejét ebből a szempontból a személycserék jellemezték, az "erős" szimbolikus üzenetek, mint a millennium, vagy a korona Parlamentbe szállítása, később fogalmazódtak meg - hangsúlyozta a történész.
Az MSZP vezette kabinetek esetében a szakember azt emelte ki, hogy első évükre nem volt annyira jellemző a szimbolikus politizálás, bár Medgyessy Péter a köztársasági eszme fontosságát, vagy kormányával összefüggésben a nemzeti közép jelleget próbálta hangsúlyozni.
A rendszerváltás utáni első kabinet, Antall József kormánya 1990. május 22-én alakult. A miniszterelnök kormányzása kezdetén száz nap türelmi időt kért. A kabinet intézkedéseivel szemben tiltakozó fuvarozók ősszel néhány napra megbénították az országot (taxisblokád). Ezt követően, még a kormányzás első évében személycserék történtek a kabinetben: a taxisblokád idején kritizált Horváth Balázs belügyminisztert Boross Péter váltotta, Rabár Ferenc pénzügyminiszter helyére Kupa Mihály került, aki a róla elnevezett programot a kormányzás első évének végén hirdette meg.
Antall József halála után Boross Péter lett a kormányfő, akinek miniszterelnöksége alatt fogadta el az Országgyűlés az ügynöktörvényt, valamint a külföldi magán- és jogi személyek magyarországi termőföld-tulajdonlását tiltó földtörvényt. Horn Gyula kormánya 1994. július 15-én alakult. Kormányzása első évének végén, 1995. március 12-én jelentették be a Bokros-csomagot. Az intézkedések megszüntették a családi pótlék általános folyósítását, a felsőoktatásban bevezették a tandíjat, a költségvetési intézményekben létszámcsökkentést léptettek életbe. A Horn-kormány első évének jelentős külpolitikai eseménye volt a Szlovákiával kötött alapszerződés (1995. március 18.). Az Orbán Viktor vezette kabinet megalakulása után nem sokkal eltörölte a tandíjat, és megszüntette a társadalombiztosítási önkormányzatokat. Még a kormányzás első évében döntöttek a Magyar Állandó Értekezlet létrehozásáról, és ekkor, vagyis az Orbán-kormány első esztendejében csatlakozott Magyarország a NATO-hoz (1999. március 12.).
Medgyessy Péter kormánya megalakulása után életbe léptette a választási kampányban ígért száznapos program intézkedéseit. A közalkalmazottak bérét ötven százalékkal megemelték, adómentessé tették a minimálbért, növelték a felsőoktatási ösztöndíjakat, 2002 augusztusában kéthavi családi pótlékot fizettek a családoknak. A második száznapos program keretében a kormány felemelte a lakásépítési kedvezmény összegét és egyhetes fizetett szülési szabadságot biztosítottak az újszülött gyermekek édesapjának. A Medgyessy-kormány első évében hirdették meg az Európa Tervet. Ebben többek között nagyszabású autópálya-építést, a 4-es metró építését, kórházfelújításokat, szakiskolai és adósságátvállalási programot ígértek.
Gyurcsány Ferenc első kormánya a kormányzás első évében jelentette be az egyebek mellett a gyermek- és családtámogatási rendszer átgondolását célzó száz lépés programját. A második Gyurcsány-kormány megalakulásának másnapján a kormányfő intézkedések egész sorát hozta nyilvánosságra. Ekkor jelentették be többek között az általános forgalmi adó tizenöt százalékról húsz százalékra emelését, számos új adófajta bevezetését, valamint a gáz és a villamos energia árának emelését. További intézkedésként az egészségügyben bevezették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, a felsőoktatásban a fejlesztési részhozzájárulást, átalakították az utazási kedvezmények rendszerét, és nagyarányú létszámleépítést rendeltek el a közigazgatásban.
hirado
2007.05.30. 10:52
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
