
Politológusok szerint megerősödtek Orbán Viktor pozíciói vasárnapi újraválasztásával, a Fidesz XXII. tisztújító kongresszusán elmondott beszédében azonban nem szolgált újdonsággal a pártelnök.
Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet szakértője és Juhász Attila, a Political Capital politológusa abban is egyetértett, hogy Kósa Lajos pozíciói is erősödhetnek alelnökké választása után.
Orbán Viktor beszédét értékelve Szomszéd Orsolya elmondta, hogy három hangsúlyos része volt a felszólalásnak: a szimbolikus elem, a gazdaságpolitikai fejezet és az általános politikafelfogás ismertetése. A Fidesz elnöke megpróbált olyan jelképet felmutatni a zászlóval és a mögé felsorakozó nemzettel, amely mindenki számára elfogadható - tette hozzá a politológus. A gazdaságpolitikai részben a piacellenesség és globalizáció kritikája kapta a főszerepet, emellett hangsúlyosan megjelent a járulékcsökkentés és a teljes foglalkoztatás korábban már felvázolt gondolata - mutatott rá Szomszéd Orsolya. Az új politikaszemléletet jelezte a kölcsönös felelősségvállalás eszméje, ennek megvalósításával kapcsolatban azonban nem mondott konkrétumokat a Fidesz elnöke - fűzte hozzá a szakértő. Érdekes momentumként értékelte Szomszéd Orsolya azt, hogy beszédében Orbán Viktor visszafordította a kormány azon vádját, miszerint az ellenzéki vezető elavult értékrendet képvisel, azzal, hogy ósdinak és réginek nevezte a kormányzat neoliberális értékrendjét.
Juhász Attila szerint Orbán Viktor egyik fő üzenete az volt, hogy van programja a Fidesznek, igaz konkrétumokat ebből nem említett beszédében. Ugyanakkor nem is várt senki részletekbe menő programismertetést, hiszen ezt őszre ígérte a párt - tette hozzá. A politológus ellentmondásosnak nevezte, hogy miközben a társadalom egészét kívánja megszólítani Orbán Viktor, addig hangsúlyozza az antikommunista-posztkommunista ellentétet. Ebből az is tükröződik, hogy a Fidesz a lengyel mintát szeretné lemásolni, ahol a jelenleg kormányzó jobboldali erőknek, egyebek mellett ennek az ellentétnek a hangoztatásával, sikerült szétmorzsolniuk a baloldalt - mutatott rá Juhász Attila.
Mráz Ágoston Sámuel úgy vélte: Orbán Viktor célja pártja lelkesítése volt, valamint annak a hangoztatása, hogy a Fidesz bármikor kész a hatalom átvételére. Újszerű elemnek nevezte a politológus a piaci logika korlátozásának felvetését a pártelnöki beszédben. Kósa Lajos alelnökké választásával összefüggésben Juhász Attila rámutatott, hogy a debreceni polgármestert sokan úgy tartják számon, mint Orbán Viktor lehetséges utódját. Az új alelnök az elmúlt időszakban egyre nagyobb szerepet vállalt a közéletben, kérdés, hogy a jövőben is folytatja-e a látványos politizálást. Ha igen, akkor kialakulhat olyan helyzet, hogy Kósa Lajos valóban Orbán Viktor ellenfele lehet a következő tisztújításon - húzta alá a politológus.
Szomszéd Orsolya ugyanakkor úgy látja, hogy mivel Kósa Lajos bekerült a párt belsőbb körébe, kevésbé valószínű, hogy ellenpólust képvisel majd a pártelnökkel szemben.
Mráz Ágoston Sámuel viszont azt mondta: nem hiszi, hogy "szájkosárral járna" az alelnöki tisztség, konfliktus egyébként sem volt eddig Kósa Lajos és Orbán Viktor között, a debreceni politikus néhány kérdésben egyszerűen másra helyezte a hangsúlyt.
Orbán Viktor maradt a Fidesz elnöke (összefoglaló)
Meglepetések nélkül ért véget a Fidesz XXII., kétnapos tisztújító kongresszusa tegnap. Orbán Viktort 1608 igen és 39 ellenszavazattal választották újra a párt elnökének, Schmitt Pál mint alelnökjelölt visszalépett, ő irányítja azonban a Fidesz felkészülését a 2009-es európai parlamenti kampányban. Alelnökké választották Pelczné Gáll Ildikót 1394, Pokorni Zoltánt 1509, Kósa Lajost 1534, Varga Mihályt 1608 szavazattal.
A rendezvény fő attrakciója Orbán Viktor 90 perces beszéde volt, melyben a többi közt azt mondta: a hazug, ósdi politika megbukott, az MSZP megszűnt nagy párt lenni, középpárttá zsugorodott.(...) Napról napra közelebb a győzelem, és akármikor is érkezzen el a következő választás, minden idők legerősebb Fideszének kell szemben állnia minden idők leggyengébb MSZP-jével. A pártelnök beszéde utolsó részében könnyekig hatódva beszélt arról, hogy a rendszerváltás után 17 évvel nem ilyen országot képzelt el. Hangsúlyozta, mindent megtesz azért, hogy az álmai megvalósuljanak, akár fent, akár lent lesz a politikában.
Kövér László választmányi elnök még szombaton megadta a rendezvény alaphangját: 2006-ban odaadtuk lakásunk kulcsát a rablóknak, s most döbbenten figyeljük, hogy elveszik értékeinket, elüldözik rokonainkat. Egy olyan kapzsi és veszélyes klikk irányítja az országot, akik a hatalomhoz való görcsös ragaszkodásuk miatt példátlanul mély válságba sodorták Magyarországot, legfeljebb Rákosi és bandája produkált hasonlót.
Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere úgy fogalmazott: posztkádári rendszerben élünk, ez maga a szocialista demokrácia, nem polgári demokrácia. A létező szocializmus itt van közöttünk, Kádár János sincs a sírjában.(...) Jó lenne, ha ezt az egész kádárista miskulanciát véglegesen magunk mögött hagyhatnánk.
A Fidesz kongresszusán egyébként elfogadták a párt Jövőnk vitasorozatának tapasztalatait összegző dokumentumot. Ebből két részlet: mivel a szocialista újraelosztáson alapuló gazdaságpolitika eladósította Magyarországot, ezért korlátozott lehetőségei vannak az adócsökkentésnek, de első lépésben megtehetők az adórendszerben olyan szerkezeti átalakítások, melyek gazdasági növekedést eredményeznek, második lépésben pedig szükség van a vállalkozások adóterheinek csökkentésére, illetve az önkéntességen, az egyén egészségügyi állapotán és anyagi lehetőségén alapuló magánbiztosítóknak nem a társadalombiztosítás rovására, hanem amellett, annak kiegészítésén, a differenciált igények kielégítés érdekében kell megjelenniük. Előbbi azt mutatja, már a Fidesz sem annyira elkötelezett az adócsökkentést illetően, utóbbi pedig, hogy teret adna a magánbiztosítóknak.
hirado
2007.05.21. 10:49