
Strasbourgban kérnének elégtételt az elmúlt három évben elszenvedett meghurcoltatásaikért a németországi SoKo-akciókban mintegy 500 millió eurós kárt elszenvedett magyar vállalkozások.
A német vámőrség kommandói néhány nappal Magyarország uniós csatlakozása előtt csaptak le több, évek óta Németországban (is) működő magyar cégek ottani telephelyeire, adó-, bér- és tb-csalás vádjával több cégvezetőt is őrizetbe vettek. Azt állították, hogy a munkásaikat kiküldetésben Németországban alkalmazó magyar cégek Magyarországon ténylegesen semmiféle tevékenységet nem végeznek, csak amolyan postafiók-vállalkozások, amelyek munkások külföldre közvetítéséből élnek. Még NATO-beszállítói minősítésű, milliárdos forgalmú társaságokat is így kezeltek, és bűnügyi jogsegély keretében tucatnyi vállalkozás magyarországi telephelyén is házkutatást tartottak, amihez a Legfőbb Ügyészség megadta nekik a magyar rendőri segítséget.
Bűnügyi jogsegélykérelmet állítólag csak teljesíteni lehet, az érintett cégeket tömörítő SoKo Munkacsoport vezetői szerint viszont a magyar hatságoknak meg kellett volna védeniük őket. Mivel ezt nem tették meg, jogi lépéseket fontolgatnak a - már több német bíróság szerint is - törvénytelen akcióhoz "gátlástalanul asszisztáló" magyar állammal szemben. A magyar vállalkozók szerint a német hatóságok csak ürügyet kerestek ahhoz, hogy kiszorítsák őket a piacról. Egy kormányközi egyezmény alapján ugyanis a kiküldetésben dolgozó magyar munkásokra a magyar munka törvénykönyve vonatkozik, és itt fizetnek tébét is. A német biztosítók viszont azt szerették volna, hogy nekik is fizessenek járulékot, még akkor is, ha valamennyien rendelkeznek E-101-es nyomtatvánnyal, amit a SoKo akcióban a német vámőrség érvénytelenné nyilvánított. A bírósági ítélet szerint ez is jogtalanul történt, mint ahogyan a házkutatások és más intézkedések is törvénytelenek voltak.
A SoKo Munkacsoport vezetője, Tóth Boldizsár ugyanakkor azt mondja, hogy a kommandók újabb és újabb törvénysértéseket akarnak a magyar cégek nyakába varrni, a többnyire még nem jogerős bírósági határozatokra pedig legyintenek. Az érintett cégek együttesen több mint félmilliárd eurót követelnek a SoKo-akciókban ellehetetlenített szerződéseik után a német államtól.
hirado
2007.04.25. 08:21