Az agglomeráció megtelt, heteken belül új korszak jöhet a lakásvásárlóknak | HIREK

Az agglomeráció megtelt, heteken belül új korszak jöhet a lakásvásárlóknak

Pomáz polgármestere: Lázár János azt mondta, a mi életünkben nem folytatják az M0-s építését

A beszélgetés elején felidéztük, hogy a helyi önazonosságvédelmi törvényjavaslatról május elején vitázott a parlament, a képviselők azonban nem szavaztak róla. A lényege az, ha hatályba lép július 1-jén, akkor onnantól kezdve az önkormányzatok rendeletalkotással önvédelmet gyakorolhatnak, szabályozhatják a településen ingatlant vásárlók számát, sőt meghatározhatják a kívánatos lakosságszámot is.

Azért, hogy megértsük, mit is jelent ez a gyakorlatban, a Kibeszélő vendége volt Leidinger István, Pomáz polgármestere és Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Leidinger István rögtön azzal kezdte, hogy ilyen törvényre nem most, hanem 30 éve lett volna szükség, kicsit elkésettnek tartja.

Bár elismeri, hogy az utóbbi években a budapesti agglomerációban fekvő településnek is volt egy nagyjából 20 százalékos bővülése, még nem tartanak ott, mint például Érd. A probléma a beköltözéssel az, hogy gyorsan és nagy számban nő a lélekszám, és ezzel nem képes lépést tartani a város infrastrukturális fejlesztése, mert nincs rá pénz. Ezért sokan a zsúfolttá váló települést úgy élik meg, mintha idővel már beszűkülne az életterük.

Ennek erdményeként zsúfolttá válnak az óvodák és iskolák, egyre több és hosszabb dugókkal kell szembesülni, ha valaki például a reggeli csúcsban Budapestre akar eljutni.

A javaslat lehetőséget teremt az önkormányzatoknak, hogy elővásárlási jogot rendeljenek el, lakcímkártyához köthetik a vásárlást, betelepülési adót vethetnek ki. A pomázi polgármester úgy véli, korábbi szabályozásaik között mindezek a lehetőségek már ott voltak, de az emberek gyakran figyelmen kívül hagyják őket.

Ha Pomázra jön valaki, és nem váltja ki a lakcímkártyát, attól még vidáman élhet ott betelepülőként, legfeljebb korábbi lakcímére kapott kártyáját használja. Égető szüksége legfeljebb a választásoknál lehet rá.

Mi a baj a településvédelmi törvénnyel?
Leidinger István szerint a baj a 2011-es törvénnyel és az azt követő közigazgatási átalakítással kezdődött, amikor súlyosan sérült az önkormányzatok autonómiája. Egyszerűen újra lehetővé kellene tenni, hogy az önkormányzatok hosszú távú településfejlesztési terveket tudjanak készíteni. Azokban lehetne pontosan lefektetni, hol és mikor akar élni például elővásárlási jogával, hol lehet építkezni, és hol nem, utána ezt a hatóságoknak kellene betartatniuk. Az építéshatósági jögkörök is elkerültek az önkormányzatoktól, így most tehetetlenül nézik, hogy hova adnak ki a fejük felett építési engedélyeket. Nemrégiben valaki már kitette a város határában a Pomáz megtelt! táblát.

Miért nem élnek az önkormányzatok az elővásárlási jogukkal?

A településvezető szerint azért nem működik a dolog, mert ha ki is jelölik az ingatlanokat, az önkormányzatoknak nincs forrása a több száz milliós értékű házak megvásárlására.

Átalakul az agglomerációban a lakosság szerkezete, hiszen ahol meghal egy idős pár, a helyükre esetleg már 2-3 gyerekkel érkezik az új lakó, ez pedig egyértelmű lakosságnövekedést eredményez, még ha az ingatlanok száma nem is nő. A polgármester nem ért egyet ezzel, mert tapasztalata szerint az ilyen helyeken a telekspekulánsok jelennek meg leginkább, akik egy házból hipp-hopp négylakásos társasházat varázsolnak.

A beszélgetés során még szó volt arról is, hogy

a kérdés az, mely önkormányzatok élnek majd a betelepülési adó kivetésével, mert ott, ahol meglépik, biztosan átalakul a helyi ingatlanpiac.
Tényleg a települési költségvetés kipótlására használnának majd az önkormányzatok az ingatlanvásárlók esetében egy egyszeri adó, mondjuk a betelepülési adó kivetését?
Mit lehet azzal kezdeni, aki az elfogadott törvény előírásait megkerülve, megsértve szerez mégis ingatlant egy településen?
Kik és hogyan bújhatnak ki a településvédelmi törvény hatálya alól, ráadásul legálisan?
A pomázi polgármesternek Lázár János megerősítette, hogy a mi életünkben nem folytatódik az M0-s meghosszabbítása Észak-Budán.

index.hu

Balogh László saját adataikra hivatkozva elmondta, hogy Budapesten idén áprilisban, év/év alapon, 19 százalékkal drágultak az ingatlanok. Az állampapírokból felszabadult pénzek hajtották az árakat az első negyedévben, és akik nem tudták azokt megfizetni, azok továbbra is az agglomerációt célozzák meg.

A szakértő azt sem tartja kizártnak, hogy az új jogszabályban adott lehetőséggel élve lesznek olyan önkormányzatok, amelyek július 1. után majd betelepülési adót vetnek ki az újonnan ingatlant vásárlókra, így szerezve pluszforrásokat.

Mivel a törvényjavaslat nem tesz különbséget település és kerület között, ezért a fővárosi kerületek is önálló településnek számítanak, és esetükben is elképzelhető, hogy élnek majd a betelepülési adóval.

Feltöltve: 2025.05.27.
Megnézve: 19

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra