A Kreml keményen visszautasította a tűzszünet érdekében adott nyugati ultimátumokat | HIREK

A Kreml keményen visszautasította a tűzszünet érdekében adott nyugati ultimátumokat

Volodimir Zelenszkij a török elnökkel tárgyalt az Oroszországgal tervezett találkozó részleteiről
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetést folytatott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel a csütörtökre tervezett, orosz képviselőkkel tartandó találkozóról – írja az Ukrajinszka Pravda.

Beszéltem Erdogan elnökkel. Megvitattuk a törökországi találkozó kulcsfontosságú részleteit, amelyek segíthetnek a háború befejezésében. Hálás vagyok a támogatásért és a diplomácia legmagasabb szintű elősegítésére való készségért. Egyetértünk a tűzszünet szükségességében

– írta Zelenszkij.

Az ukrán elnök hangsúlyozta továbbá a nemzetközi partnerek által végzett tűzszünet-ellenőrzés biztosításának fontosságát is. Elmondása szerint a közös munka folytatásáról is megállapodtak a béke elérése érdekében.

A török elnök kommunikációs igazgatósága közölte, hogy a beszélgetésen Erdogan „rendkívül fontosnak” nevezte az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalások újraindítását. A török vezető is kiemelte az átfogó tűzszünet szükségességét mint a béketárgyalások megkezdésének előfeltételét.

Az Ukrajna és Oroszország közötti, török közvetítéssel zajló találkozóra csütörtökön kerülhet sor.

Oroszország javára végzett kémkedés miatt ítéltek hosszú börtönbüntetésre hat bolgárt Londonban
Oroszország javára végzett kémtevékenység miatt hétfőn hosszú börtönbüntetésre ítéltek hat bolgár állampolgárt Londonban. A londoni központi büntetőbíróság (Old Bailey) tanácsvezető bírája a csoport vezetőjére, Orlin Ruszevre több mint tíz év szabadságvesztést rótt ki, míg a többi vádlott öttől tíz évig terjedő büntetést kapott.

Az angol–walesi legfőbb ügyészség terrorellenes ügyosztálya 2023 szeptemberében emelt vádat a Nagy-Britanniában élő bolgárok ellen kémtevékenység céljából szőtt összeesküvés címén. A Scotland Yard az ügyet a brit kriminalisztika egyik legnagyobb kiterjedésű külföldi hírszerzési műveletének nevezte, aminek során három vádlottat esküdtszék nyilvánított bűnösnek, míg további három személy már korábban beismerte bűnösségét.

A vád szerint a bolgárok 2020 augusztusa és 2023 februárja között olyan információk összegyűjtésére szövetkeztek, amelyekből „valamely ellenséges ország” hasznot húzhat, és céljuk a brit állam biztonságának és érdekeinek károsítása volt. Az ügyész vádbeszédében úgy fogalmazott, hogy a vádlottak jelentős anyagi javadalmazás fejében „Oroszország, vagyis Nagy-Britannia ellensége” javára gyűjtöttek információkat.

A kémtevékenység célpontjai között szerepelt egy amerikai katonai létesítmény a németországi Stuttgart közelében, ahol ukrán katonákat képeznek ki, valamint Nagy-Britanniában több oknyomozó újságíró, akik az Alekszej Navalnij és Szergej Szkripal ellen elkövetett idegmérges támadások hátterének feltárásán dolgoztak.

A vádirat szerint a bolgárok terveiben szerepelt a kiszemelt célszemélyek elrablása és meggyilkolása is.

A Scotland Yard jelentése szerint a kémcsoport kiterjedt eszköztárral dolgozott: a házkutatásokon 211 mobiltelefont, 495 adatkártyát, 11 drónt, 76 útlevelet, valamint ruhadarabokba és tárgyakba rejtett miniatűr kamerákat és speciális megfigyelőeszközöket találtak. Felfedeztek olyan berendezéseket is, amelyekkel telefonokból kódolt adatokat lehetett kinyerni, illetve wifi-hálózatokon végzett online tevékenységet tudtak valós időben megfigyelni.

A bíró az ítélethirdetéskor elrendelte, hogy a hat bolgár állampolgárnak a börtönbüntetés felét kell Nagy-Britanniában letöltenie, ezt követően visszatoloncolják őket Bulgáriába, ahol büntetésük hátralévő részét töltik majd le – számolt be az MTI.

Az oroszok ismét csapást mértek Harkivra
Orosz erők támadtak egy falura Harkiv régióban, írja az Ukrinform. A település egyik 62 éves lakosa megsérült a támadásban, amelyet valószínűleg drónnal hajtottak végre.

A történtekről a Harkivi Területi Ügyészség számolt be a Telegramon.

Közölték, hogy a támadásban használt fegyver pontos típusának meghatározása még folyamatban van. A büntető törvénykönyv 438. cikkének 1. része alapján előzetes vizsgálatot indítottak.

Zelenszkij: Ukrajnában mindannyian azt kívánjuk, bárcsak Trump ott lenne a törökországi találkozón
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn kijelentette, hogy Ukrajna számára fontos, hogy Donald Trump amerikai elnök részt vegyen az ukrán és az orosz fél május 15-i törökországi találkozóján, írja az Ukrajinszka Pravda.

„Az imént hallottam Trump elnök nyilatkozatát. Nagyon fontos szavak. Támogattam Donald Trumpot a teljes és feltétel nélküli tűzszünet gondolatával elég hosszú ideig ahhoz, hogy alapot adjon a diplomáciának” – mondta az ukrán elnök.

Az államfő hozzátette, készen áll a törökországi eseményre, és reméli, hogy az oroszok nem fogják elkerülni a találkozót.

És természetesen Ukrajnában mindannyian azt szeretnénk, ha Trump elnök úr ott lehetne velünk ezen a törökországi találkozón. Ez a helyes elképzelés. Sok mindent meg tudunk változtatni. Erdogan elnök úr valóban a legmagasabb szintű találkozó házigazdája lehet. Köszönöm mindenkinek, aki segít

– tette hozzá.

A Kreml keményen visszautasította a tűzszünet érdekében adott nyugati ultimátumokat
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, reagálva a nyugati fenyegetésekre, miszerint további szankciókat vezetnek be Oroszország ellen, ha Moszkva elutasítja a javasolt 30 napos tűzszünetet, kijelentette, hogy nem fogadják el az „ultimátumok nyelvét”, írja az Ukrinform.

Peszkov azt mondta, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti isztambuli tárgyalásnak előfeltételek nélkül kell lezajlania. Megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök május 11-én éjjel tett nyilatkozatában „világosan és egyértelműen kifejtette álláspontjukat a közvetlen tárgyalások folytatásáról”.

Ukrán külügyminiszter: Moszkva ismét elszalasztotta a lehetőséget, hogy véget vessen a vérontásnak
„Az oroszok teljesen figyelmen kívül hagyják a hétfőtől kezdődően javasolt teljes és tartós tűzszünetet, továbbra is támadják az ukrán állásokat a teljes frontvonal mentén” – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter az X-en.

Moszkva ismét elszalasztotta a lehetőséget, hogy véget vessen a vérontásnak. Ez ismételten azt bizonyítja, hogy Oroszország egyetlen célja a háború folytatása

– vélte a tárcavezető. Hozzáfűzte, hogy Ukrajna ezzel szemben minden tőle telhetőt megtesz a háború befejezéséért és a diplomácia esélyének megteremtéséért. Mint mondta, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még egy személyes találkozót is felajánlott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek csütörtökre, de arra eddig még nem érkezett válasz.

Szibiha közlése szerint brit, francia, olasz, német, spanyol, lengyel és uniós hivatali partnereivel folytatott hétfőn online találkozót, amelyen megosztotta velük az Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnoktól kapott információit a frontvonalakon kialakult jelenlegi helyzetről, és megvitatta azokat a további lépéseket, amelyeket meg lehetne tenni, beleértve az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat, amelyek kiterjedhetnek az orosz jegybankra, a bankszektorra és az energiaszektorra is.

Ukrajnában 15,1 százalékra gyorsult az éves infláció áprilisban
Az ukrán statisztikai hivatal adatai szerint az éves fogyasztói áremelkedés a márciusban jegyzett 14,6 százalékról 15,1 százalékra, 2023 májusa óta legmagasabbra emelkedett áprilisban – számolt be az MTI.

Az infláció áprilisi gyorsulásához elsősorban az élelmiszerárak növekvő mértékű, 19,8 százalékos éves szintű emelkedése járult hozzá. Havi szinten a fogyasztói árak 0,7 százalékkal emelkedtek áprilisban a márciusban jegyzett 1,5 százalékos növekedést követően.

Legutóbbi kamatdöntő ülésén, április 17-én az ukrán központi bank változatlanul, 15,5 százalékon hagyta az irányadó rátát azt követően, hogy márciusban és januárban is 100 bázisponttal növelte. A jegybank decemberben 50 bázispontos emelésről döntött, korábbi három kamatdöntő ülésén pedig nem nyúlt az alapkamathoz. Az ukrán központi bank idén 8,7 százalékos inflációra számít.

Ukrajnába hívta XIV. Leó pápát Volodimir Zelenszkij
Telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és XIV. Leó pápa – derült ki az ukrán elnök X-bejegyzéséből.

Az ukrán elnök beszámolója szerint a telefonbeszélgetésük során szó esett az oroszok által deportált ukrán gyermekekről, illetve arról, hogy Ukrajna számít a Vatikán segítségére a béke kérdésében.

Tájékoztattam a pápát az Ukrajna és partnereink közötti megállapodásról, miszerint mától kezdődően legalább 30 napos teljes és feltétel nélküli tűzszünetnek kell kezdődnie. Meghívtam Őszentségét, hogy tegyen apostoli látogatást Ukrajnában. Egy ilyen látogatás valódi reményt adna minden hívőnek és minden népünknek. Megállapodtunk abban, hogy kapcsolatban maradunk, és a közeljövőben személyes találkozót tervezünk

– fogalmazott az államfő.

Kína is támogatja a 30 napos tűszünetről szóló javaslatot
Kína is támogatja Ukrajna, Európa és az Egyesült Államok 30 napos tűszünetről szóló javaslatát – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Az ázsiai ország külügyi tisztviselője kijelentette, hogy Peking minden erőfeszítésével támogatja a békét. A kínai kormány bízik abban, hogy a háborúban érdekelt országok hosszú távú tűzszüneti megállapodást tudnak kötni. Hozzátette, hogy a harcokat a tárgyalóasztalnál kell befejezni.

Munkások autóját érte dróntámadás Szumiban, a jármű vezetője meghalt
Energiaiparban dolgozók autóját érte dróntámadás a Szumi régióban, a csapás következtében a jármű vezetője meghalt – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az incidensben további három ember sérült meg, a támadás indítékát vizsgálják

Aknamentesítés közben halt meg egy volt ausztrál katona Ukrajnában
Egy korábban katonaként szolgáló ausztrál férfi vesztette életét Ukrajnában, miközben taposóaknák hatástalanításában segített egy jótékonysági szervezetnek – erősítette meg Anthony Albanese ausztrál kormányfő a média által közölt információkat hétfőn.

Az ausztrál férfi és egy brit kollégája a Prevail Together nevű jótékonysági szervezetnek segített taposóaknák hatástalanításában, amikor május 6-án a Harkivi területi Izjum közelében egy épületben felrobbant robbanószerkezet mindkettejükkel végzett – számolt be róla az MTI.

Az ausztrál kormányfő közölte, hogy a külügyminisztérium támogatást nyújt a férfi családjának, de konkrétumokkal nem szolgált.

A Prevail Together, amely aknamentesítéssel, orvosi ellátással és humanitárius segítségnyújtással támogatja az ukrán kormányszerveket, közleményében azt írta, hogy egy aknamentesítő csapat néhány tagja súlyosan megsérült a május 6-i incidensben.

A lengyel külügyminiszter kilátásba helyezte a krakkói orosz konzulátus támogatásának megvonását
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter bejelentette, hogy vissza kívánja vonni a krakkói orosz konzulátus működéséhez adott hozzájárulását, miután bebizonyosodott, hogy az orosz különleges szolgálatok részt vettek egy varsói bevásárlóközpont elleni gyújtogatásban – közölte a Jevropejszka Pravda Sikorski X-ben megjelent posztjára hivatkozva.

A lengyel külügyminiszter posztja azt követően született, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt állította, hogy a 2024 májusában egy varsói bevásárlóközpontban történt nagyszabású tűzvész mögött orosz különleges szolgálatok állnak.

A bizonyítékok miatt, amelyek szerint az orosz különleges szolgálatok szégyenletes szabotázscselekményt követtek el a Mariwilska utcai bevásárlóközpont ellen, úgy döntöttem, hogy visszavonom az Orosz Föderáció krakkói konzulátusának működéséhez adott hozzájárulást

– mondta a lengyel miniszter.

Mint ahogy az Indexen olvashatták, 2024. május 12-én nagyszabású tűz ütött ki egy varsói bevásárlóközpontban. Donald Tusk először azt mondta, hogy a nyomozók nem láttak szabotázsra utaló jeleket, de a hónap végén utalt arra, hogy ez lehetséges. Az eset a legnagyobb volt az országszerte kialakult különböző méretű tüzek sorozatában. Ugyanebben az időben gyújtogatás történt egy vilniusi IKEA áruházban is. A nyomozók egy ukrán személyt gyanúsítanak a bűncselekmény elkövetésével, aki együttműködött az orosz különleges szolgálatokkal, és 2025 tavaszán megkezdődött a tárgyalása.

Az Európai Unió külügyi főképviselője „játszadozással” vádolja Oroszországot
Az Európai Unió külügyi főképviselője, Kaja Kallas ismét élesen bírálta Moszkvát, amiért – szavai szerint – továbbra is „ játszmázik”, miközben éjszaka több mint száz orosz drón támadta Ukrajna területét – írja a The Guardian.

Nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra, hogy valóban akarja a békét, és hajlandó legyen tárgyalóasztalhoz ülni Ukrajnával. Amíg folytatódik a bombázás és nincs tűzszünet, addig nem lehet érdemi egyeztetésről beszélni

– fogalmazott.

Kallas emellett derűlátóan nyilatkozott egy lehetséges EU – Egyesült Királyság védelmi és biztonsági együttműködési megállapodásról is, amelyet akár már a jövő heti, első posztbrexit-csúcstalálkozón aláírhatnak.

„A kapcsolat kulcsfontosságú ebben a rendkívül viharos időszakban” – hangsúlyozta, és reményét fejezte ki, hogy a csúcson létrejön a megállapodás. A tervezett együttműködés kiberbiztonságra, válságkezelésre, hírszerzési információcserére és más, közös erőt jelentő területekre is kiterjedhet.

Az ukrán határőrség szóvivője szerint a tűzszünet csak szóban létezett
Hiába hirdetett háromnapos tűzszünetet Oroszország, a fegyverek nem hallgattak el teljesen – legfeljebb halkabban szóltak.

Az orosz hadsereg folytatta az ukrán területek lövetését, csak a támadások intenzitása csökkent valamelyest – mondta Andrij Demcsenko, az ukrán Állami Határőrszolgálat szóvivője.

A jelenlegi helyzethez hasonlóan a háromnapos úgynevezett tűzszünet idején sem szűntek meg teljesen az orosz támadások. Lehet, hogy néhol visszavettek az intenzitásból, hogy úgy tűnjön, betartják saját ígéreteiket, de valójában mindennap támadták Ukrajnát – minden rendelkezésükre álló fegyvert bevetve, beleértve az irányított légibombákat is

– fogalmazott Andrij Demcsenko.

Mint ismert, május 10-én Kijevben közös nyilatkozatot adott ki Franciaország, Németország, Lengyelország, az Egyesült Királyság és Ukrajna vezetése, amelyben legalább harmincnapos, feltétel nélküli tűzszünetet sürgettek Oroszországtól – május 12-i kezdéssel. Az orosz válasz erre: folytatódó tüzérségi támadások.

Kína támogatja a harmincnapos tűzszüneti megállapodásra vonatkozó javaslatot
Lin Csian, a kínai külügyminisztérium szóvivője közölte az Ukrajna és az Egyesült Államok által javasolt 30 napos tűzszüneti megállapodást − írja az Ukrinform.

Minden, ukrán válság megoldására irányuló erőfeszítésnek a béke elérésére kell törekednie, amelyben Kína álláspontja következetes és egyértelmű

− közölte a szóvivő. Peking reméli, hogy a konfliktusban részt vevő felek képesek lesznek folytatni a párbeszédet és a tárgyalásokat egy igazságos, hosszú távú és kötelező érvényű békeszerződés elérése érdekében, amely minden fél számára elfogadható.

Mindig is hittük és ragaszkodunk ahhoz, hogy a válságból az egyetlen járható kiút a párbeszéd és a tárgyalás

− hangsúlyozta a kínai külügyi szóvivő, aki hozzátette, hogy Kína mellett Törökország aktívabb részvételére van szükség a háború befejezéséhez.

Kína készen áll arra, hogy az érintett felek kívánságait figyelembe véve együttműködjön a nemzetközi közösséggel, és továbbra is konstruktív szerepet játsszon a válság megoldásában és a hosszú távú béke elérésében

− mondta Lin Csian.

A háború kezdete óta a távol-keleti nagyhatalom semlegességet hirdetett a konfliktussal kapcsolatban, de 2023-tól megpróbált közvetíteni Ukrajna és Oroszország között, és elküldte kormányának különmegbízottját, hogy megtalálják a háború befejezésének módját.

Egy ukrán tisztviselő szerint Moszkva nemleges reakciója nem váratlan
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint nem érte váratlanul Kijevet, hogy Vlagyimir Putyin elutasította a tűszüneti javaslatot – számolt be róla az Unian ukrán hírügynökség.

A tisztviselő úgy véli, megtapasztalták Moszkva időhúzási szándékát. Ukrajna készen áll a tartós békére és a tárgyalásokra – hangsúlyozta Andrij Jermak. Kiemelte, hogy a Kremlnek el kell fogadnia az Egyesült Államok és az Európa által felajánlott 30 napos harcmentes időszakot.

Oroszország több mint száz drónnal vette be Ukrajnát
Hétfő hajnalban az orosz csapatok 108 iráni drónnal támadták meg Ukrajnát. Utóbbi légvédelme 55-öt semmisített meg közülük – írta meg az Ukrajinszka Pravda.

A radarokról 30 harci eszköz tűnt el, de egyik sem okozott károkat. A drónok az odesszai, a mikolajivi, a donyecki és a zsitomiri régióban köröztek.

Vasárnap 155 összecsapás zajlott le a fronton

Vasárnap 155 összecsapást regisztráltak az orosz és az ukrán csapatok között a frontvonalon – írja az Ukrinform.

Az orosz erők 65 légicsapást indítottak ukrán célpontok ellen, utóbbi fél 20 alkalommal válaszolt ezekre. A harcok leginkább a harkivi, a donyecki, a zaporizzsjai és a herszoni régióban zajlottak.

Ukrajna nem egyezik bele egy demilitarizált övezet létrehozásába
Ivan Tyimocsko, az ukrán fegyveres erők tartalékos tanácsának elnöke az ukrán rádióban elmondott interjújában közölte, hogy szerinte Kijev nem fog egyetérteni egy 30 kilométeres demilitarizált övezet létrehozásával, amelyet kockázatosnak nevezett, és területvesztéshez vezethet − írta az Unian ukrán hírügynökség.

Elmondása szerint Keith Kellogg, az Egyesült Államok elnökének különleges megbízottjának javaslata csak a megértés hiányát jelzi. A zóna 15 kilométeres sávot biztosítana mindkét országban.

Ez azt jelenti, hogy 30 kilométerre egyáltalán nem lesznek csapatok. A páncélozott járművek visszavonásához ez további 10-15 kilométer. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez milyen hatalmas kockázat.

Tyimocsko úgy véli, hogy az oroszok dührohamot kapnának, ha a kurszki és a belgorodi régió területén lenne a demilitarizált övezet.

Ukrajna legnagyobb szövetségesét bukhatja, mert egyre kevésbé bír és akar segíteni
Három évvel ezelőtt Lengyelország megnyitotta kapuit az Oroszországgal vívott háború elől menekülő ukrán menekültek milliói előtt, és nemcsak logisztikai csomóponttá vált, hanem az emberi szolidaritás és empátia példaképévé is.

Bár az ország ma is Ukrajna egyik leghűségesebb szövetségese és érdekeinek védelmezője, magában Lengyelországban megváltozott az ukránokkal szembeni hangnem – közölte az Unian az Associated Press információit.

Most körülbelül egymillió ukrán menekült tartózkodik Lengyelországban, míg az ukrán állampolgárok száma összesen körülbelül 2 millió. Sokan közülük a háború előtt gazdasági bevándorlóként érkeztek. Ugyanakkor, ahogy Piotr Dlugosz, a Jagelló Egyetem szociológiaprofesszora megjegyezte, a varsói Közvélemény-kutató Központ felmérése szerint

az ukránok megsegítésének támogatottsága a háború kitörése, azaz 2022 februárjának kezdete óta 94 százalékról 2024 decemberére 57 százalékra csökkent.

Mint a kiadvány emlékeztet, Lengyelország a május 18-i elnökválasztásra készül, és az ukránok megsegítésével kapcsolatos növekvő fáradtság annyira érezhetővé vált, hogy egyes jelöltek úgy gondolták, több szavazatot szerezhetnek azzal, ha azt ígérik, hogy kevésbé segítik az ukránokat.

Nem kíméli az oroszokat Ukrajna, a vezérkari jelentés szerint többezres az orosz veszteség
Oroszország 967 060 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.

A számban benne van 1170 veszteség, amelyet az orosz erők az elmúlt napban szenvedtek el. A jelentés szerint Oroszország emellett 10 800 harckocsit, 22 473 páncélozott harcjárművet, 48 118 járművet és üzemanyagtartályt, 27 718 tüzérségi rendszert, 1381 többszörös rakétarendszert, 1162 légvédelmi rendszert, 372 repülőgépet, 335 helikoptert, 35 678 drónt, 28 hajót és egy tengeralattjárót veszített.

Civil vonatot támadtak az oroszok Donyeckben, a mozdonyvezető súlyosan megsérült
Egy civil tehervonat vezetője megsérült egy mozdonyra mért orosz dróncsapásban Donyeck térségében – jelentette be az Ukrzaliznicja ukrán állami vasúttársaság az Unian információi szerint.

A tűzszüneti javaslatokat figyelmen kívül hagyják, folytatódnak a vasúti infrastruktúra és gördülőállomány elleni ellenséges támadások, ráadásul május 12-én ismét egy ellenséges robotrepülő támadott meg egy polgári tehervonatot donyecki területen

– részletezte a vasúttársaság képviselője hozzátéve, hogy a mozdonyvezető repeszsérülést szenvedett a lábán, a férfit azonnal ellátták és kórházba szállították. Az élete jelenleg nincs veszélyben.

Az ellenséges támadás nem állította le a vonatforgalmat.

Annak ellenére, hogy a mozdonyvezetők a frontvonalhoz közeli területeken veszélyes munkát végeznek, továbbra is bátran dolgoznak, golyóálló mellényt és sisakot viselnek, orvosi felszereléssel vannak ellátva, hogy segítséget nyújthassanak. Ami a legfontosabb, hogy szüntelen kockázatot és felelősséget vállalnak, hiszen kulcsfontosságú, hogy ahol még lehetséges, ott a forgalom még haladjon

– zárta összegzését a társaság.

A brit külügyminiszter mindent eldöntő bejelentésre készül az oroszokat támogató országok ellen
David Lammy brit külügyminiszter hétfőn tárgyal európai kollégáival az Ukrajnának nyújtott támogatásról és a fokozott regionális védelmi együttműködésről. A brit külügyminisztérium tájékoztatása szerint a találkozóra sir Keir Starmer miniszterelnöknek az Európai Unió vezetőivel tartandó csúcstalálkozója előtt kerül sor – szemlézte az Unian ukrán hírügynökség a Reuters értesüléseit.

David Lammy a hírek szerint Franciaország, Olaszország, Németország, Spanyolország, Lengyelország és az EU képviselőivel fog tárgyalni.

A kihívás, amellyel ma szembe kell néznünk, nem csupán Ukrajna jövőjéről szól, hanem egész Európa számára egzisztenciális jelentőségű

– mondta David Lammy, aki a találkozón azt tervezi, hogy további szankciókat jelent be az az oroszokat támogató szervezetek ellen. A hétfői találkozót arra is fel kívánja használni, hogy az európai biztonság megerősítésére szólítson fel.

Marine Le Pen kételkedik abban, hogy Macron békét akar Ukrajnában, szerinte inkább háborúra készül
A francia Nemzeti Tömörülés vezető alakja, Marine Le Pen azt nyilatkozta, kételkedik benne, hogy Emmanuel Macron francia elnök valóban a békére törekedne az orosz–ukrán konfliktusban, szerinte az államfő viselkedése inkább egy háborúra készülő ország vezetőjére hasonlít – adta hírül az m24.ru.

Nem tudom, hogy Macron békét akar-e. Az a benyomásom, hogy háborúra készül, tekintettel a viselkedésében mutatkozó bizonytalanságra. De ha valóban békét akar, akkor szerintem minden olyan hangot üdvözölni kell, amely támogatja ennek a szörnyű háborúnak a befejezését

–mondta a politikus egy interjúban.
Marine Le Pen arra is emlékeztetett, hogy a francia vezető többször is azt állította, hogy van megoldása az ukrán konfliktusra, de eddig nem járt sikerrel.

A portál megjegyzi, hogy Emnanuel Macron korábban Oroszországot Franciaország és Európa számára „fenyegetésnek” nevezte és azt hangoztatta, Moszkva 2030-ra további 300 ezer katonával, 3 ezer tankkal és 300 repülőgéppel tervezi megerősíteni fegyveres erőit.

Egy civil meghalt, egy másik pedig megsebesült Horlivkában
Egy civil meghalt és egy tinédzser megsérült a Donyecki régióban található, orosz megszállás alatt álló Horlivkában az ukrán csapatok május 11-i, vasárnapi támadása során – adta hírül a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

Az esetről Ivan Prikhodko, a település polgármestere számolt be Telegram-csatornáján, aki részvétét fejezte ki a családnak.A tisztviselő később közölte, a támadásban egy fiatal is megsérült, amikor egy ukrán drón csapódott a város egyik lakónegyedébe. A portál megjegyzi, hogy a Donyecktől mintegy 50 kilométerre található Harlivka a Donyecki Népköztársaság legnagyobb települése, és itt található aStirol vegyipari konszern és szénbányászati vállalatok. A konfliktus előtt 250 ezren lakták a várost, amit a lap szerint a konfliktus óta rendszeresen támad az ukrán hadsereg.Majdnem ötezren érkeztek vasárnap Ukrajnából Magyarország területére 2025. május 11-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4879 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 69 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az egész világ arra vár, hogy vége legyen a vérontásnak, de tárgyalóasztalhoz ül-e Putyin és Zelenszkij?
Szombaton Ukrajna 30 napos tűzszünetet ajánlott Oroszországnak, de a Kreml közölte, hogy mindaddig elutasítják a javaslatot, amíg a Nyugat nem állítja le az ukrajnai fegyverszállításokat. Vlagyimir Putyin orosz elnök jelezte, május 15-én Isztambulban közvetlen tárgyalásokba kezdene Ukrajnával, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jó jelnek nevezett, de ragaszkodott a tűzszünethez.

Szavaira Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke vasárnap este reagált, felszólítva az orosz elnök ajánlatának elfogadására, melyet az ukrán elnök meg is tett, de hangsúlyozta, tűzszünetet várnak.

A lengyel kormányfő szerint orosz titkosszolgálati megrendelésre gyújtottak fel egy bevásárlóközpontot Lengyelországban
Donald Tusk lengyel miniszterelnök vasárnap bejelentette, hogy a varsói Marywilska bevásárlóközpont nagy tűzesete orosz titkosszolgálatok által elrendelt merénylet volt.

A lengyel kormányfő X-bejegyzésében kiemelte, hogy már biztos információk állnak rendelkezésre az esetről, miszerint a tüzet orosz specális szolgálatok megrendelésére gyújtották fel. A merénylet egyes gyanúsítottjait már őrizetbe vették, míg a többi elkövetőt azonosították és körözés alatt állnak.

Mindannyiukat elfogjuk!

– jelentette ki határozottan Donald Tusk a bejegyzésében, jelezve ezzel a lengyel hatóságok elkötelezettségét az ügy felderítésében.

Kiderült, milyen békét akar Putyin, a 2022-es ajánlatot raknák Kijev elé
Orosz médiabeszámolók szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap közvetlen béketárgyalásokat javasolt Ukrajnával, amelyek figyelembe vennék a 2022-ben félbehagyott megállapodás tervezetét és azt a tényt, hogy Oroszország jelenleg Ukrajna ötödét ellenőrzi.

Vlagyimir Putyin kezdeményezését Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte, hozzátéve, hogy Kijev hajlandó tárgyalni, de Moszkva előbb azonnali tűzszünetet kell hogy elfogadjon.

Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója a Reuters szerint újságíróknak elmondta, hogy a javasolt tárgyalások figyelembe vennék az úgynevezett „Isztambuli Közleményt” – azt a 2022-es tervezetet, amely az orosz invázió kezdete után néhány nappal született a belorusz tárgyalásokon, majd később Isztambulban folytatódott.

A tervezet szerint Ukrajna állandó semlegességet vállalna, cserébe az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja: Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Oroszország és az Egyesült Államok, valamint további országok – köztük Belorusz, Kanada, Németország, Izrael, Lengyelország és Törökország – biztonsági garanciákat nyújtanának.

Az akkori tervezet értelmében Ukrajna nem lett volna NATO-tag és atomfegyvermentes maradna, cserébe olyan biztonsági garanciákért, amelyek kötelezték volna az Egyesült Államokat és szövetségeseit Oroszország elleni közvetlen harcra egy újabb orosz invázió esetén.

Donald Trump amerikai elnök különleges megbízottja, Steve Witkoff szintén hivatkozott a 2022-es tervezetre mint lehetséges alapra a jövőbeli békemegállapodáshoz.

index.hu

Feltöltve: 2025.05.12.
Megnézve: 4

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra