HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kilenc nappal a brexit október 31-i határideje előtt, kedd este szavazhatnak először a brit alsóházban a Boris Johnson és az EU között megkötött brexitmegállapodás gyakorlati megvalósításához benyújtott törvényjavaslatról. Sokszor lehetett már fontos szavazásról beszélni a brexit esetében, de

lényegében ezen derülhet ki, hogy mekkora támogatás van Johnson kilépési megállapodása mögött.

Azonban könnyen jöhet újabb fordulat amiatt, hogy a kormány záros határidőn belül, csütörtökre át akarja vinni a parlamenten a megállapodást, hogy október 31-én ennek mentén léphessen ki az Egyesült Királyság az EU-ból.

A brit kormány és az EU között kötött bármilyen megállapodást a brit parlamentnek is jóvá kell hagynia. Johnson eredetileg a szombati rendkívüli ülésen akart szavazást a megállapodásról, amiről be is adtak egy indítványt, de végül a képviselők a kormány akaratával szemben egy olyan módosítót szavaztak meg, ami biztosítaná, hogy a kilépési megállapodás törvénybe iktatásához szükséges jogszabály is átmenjen a parlamenten, és ne lehessen a megállapodás támogatásával, de aztán ennek akadályozásával rendezetlen brexit. Hétfőn a házelnök zárta ki, hogy a kormány indítványa alapján szavazzanak a megállapodásról.

A szombati események arra kötelezték Johnsont, hogy a törvénynek megfelelően kérje az október 31-i határidő halasztását 2020. január 31-ig az EU-tól. Johnson elküldte a halasztási kérelmet Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, de nem írta alá, és egy második, már aláírt levélben a hosszabbítás ellen érvelt. Johnson és a kormány többször is hangsúlyozta, hogy a parlament kényszerítette ki a halasztási kérelmet, ők továbbra is október 31-gyel ki akarnak lépni.

Hétfőn Johnsonék benyújtották a megállapodásról szóló törvényjavaslatot. Ha a képviselők támogatják a törvényjavaslatot az egymást követő szavazásokon, és a jogszabály megjárja a Lordok Házát, és megkapja a királynő aláírását is, akkor a britek ennek feltételei mentén lépnének ki október 31-én, jövő csütörtökön az EU-ból. A kormány rekordgyorsan, három nap alatt, ha kell, éjszakába nyúló ülésnapokkal vinné át az alsóházon a 110 oldalas törvényjavaslatot.

Johnson csütörtökön nehéz helyzetbe került, mivel nincs többsége az alsóházban, és a torykat a brit parlamentben támogató északír unionisták ellenezték a dealt, ahogy az ellenzéki pártok vezetői is. Azóta viszont Johnsonnak sikerült meggyőzni saját pártja keménybrexit-párti tagjait, és a korábban általa kizárt tory képviselőket is. A Munkáspártból is több brexites körzetet képviselő politikus jelezte, hogy ki fog szavazni, mások pedig taktikai okokból tehetik ezt meg, hogy a törvényjavaslat előremozdításával nekik tetsző, de Johnson által elutasított módosítókról is szavazhassanak.

Vasárnap a kormányból többen is azt mondták, összeszedték a szükséges számú képviselőt, és a brit lapok keddi számításai alapján is szorosan, de meglehet a többség a törvényjavaslat általános támogatása mögött kedd este. Magyar idő szerint este nyolc körül jönnek a fontos szavazások.

HA A KÉPVISELŐKÖN MÁSODIK OLVASATBAN ÁTMEGY A TÖRVÉNYJAVASLAT, AKKOR AZZAL ELŐSZÖR JÖNNE LÉTRE TÖBBSÉG EGY BREXITMEGÁLLAPODÁS MÖGÖTT.

Ez fontos szimbolikus győzelem lenne Johnsonnak, és azt jelezné, hogy általában véve támogatja a képviselők többsége a brexitmegállapodását, aminek Theresa May előző kormányfő korábban a közelébe sem jutott. (May megállapodását háromszor is visszadobta az alsóház.) De ezzel csak a következő szakaszába lépne a folyamat.

Azonban a képviselőknek arról az indítványról is dönteniük kell majd nem sokkal később, ami a törvényjavaslat alsóházi elfogadásához szükséges menetrendről szól. A kormány szerint éppen elég vita volt már a brexitről az elmúlt években, ellenzéki képviselők viszont azzal érvelnek, hogy ez a néhány nap nem elég egy ilyen fontos törvény alapos megvitatására. Úgy tűnik, hogy ez a szavazás nagyon szoros lehet.

Ha leszavazzák ezt a feszített menetrendet, akkor a képviselők azt jelzik, hogy több időt kérnek a törvény elemeinek megvitatására. Azonban a kormány szerint ez azt is jelentené, hogy a jogszabály nem tudná megjárni a parlamentet időben ahhoz, hogy október 31-gyel ez alapján lépjenek ki az EU-ból.

Boris Johnson a keddi parlamenti vitában kijelentette, hogy a menetrend leszavazásával a képviselők „átadnák a döntést az EU-nak arról, hogy mi történik". Szerinte ez növelné egy rendezetlen kilépés esélyét is, és továbbra is bizonytalanságban tartaná a brit gazdaságot. Azt is jelezte, hogy ha a menetrendje ellen szavaznak, akkor megakasztaná a törvényt, és egy előrehozott választást próbálna kiharcolni.

Több kormányzati forrás arra is utalt, hogy hasonló forgatókönyvet követne a kormány akkor is, ha a menetrend is átmegy, de a törvényjavaslat tárgyalásának további szakaszában, a következő két napban olyan módosítót szavaznak meg a képviselők, amikkel nem értenek egyet.

Ez azért fontos, mert a Munkáspártból többen állítólag azért is szavaznák meg kedd este második olvasatban a törvényjavaslatot, hogy továbblépve aztán lehetőségük legyen módosítókat fűzni hozzá, ezzel akár teljesen eltérítve azt. Az eddig felmerült módosítók között szerepel vámuniós, megerősítő népszavazásra vonatkozó és a kilépés utáni átmeneti időszak meghosszabbításáról szóló javaslat is.

Ha minden szavazáson átmegy a törvényjavaslat, akkor csütörtökön végezhetne az alsóházban, innen a Lordok Háza és a királynő támogatása már csak formalitásnak számítana.

Ha a kilépési megállapodásról szóló törvény nem megy át időben a parlamenten, vagy ellene szavaznak a képviselők, akkor alapesetben megállapodás nélküli, rendezetlen kilépés következne október 31-én. Azonban az EU-nál ott van a Johnson által elküldött – noha alá nem írt – halasztási kérelem, amire a törvény kötelezte. Bármilyen halasztáshoz az EU-s tagországok egyhangú döntése kellene, amiről feltehetően egy rendkívüli EU-csúcson dönthetnének. Tusk jelezte, hogy megkezdte a konzultációt a tagállamok vezetőivel, de ezt az is befolyásolja, hogy miről dönt, és miről nem dönt a brit parlament a következő napokban.

Az ellenzék blöffnek nevezte Johnson fenyegetését, de kormányzati források szerint mindenképpen egy előrehozott választás felé terelnék az eseményeket, ha a törvényjavaslat nem tud az ő terveiknek megfelelően haladni.

Johnson már korábban is megpróbált kierőltetni előrehozott választást, akkor nem volt meg az ehhez szükséges kétharmados többsége, az ellenzéki pártok leszavazták. Ezúttal a források szerint a kormány megléphetné, hogy semmilyen törvényt nem javasol, lényegében sztrájkba lép, de még egy saját maga ellen átvitt bizalmatlansági indítványt sem zártak ki. Ez azonban csak akkor hozna előrehozott választást, ha az ellenzék nem tud 14 napon belül egy másik kormánnyal előállni.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője azért is nehéz helyzetbe kerülhet, mert korábban arra hivatkozva utasította el az előrehozott választást, hogy előbb ki kell zárni a rendezetlen brexitet. Ha az EU megadja a halasztást, akkor azonban ez megtörténik. Az ellenzéki pártok maguk is választást szorgalmaztak korábban, hogy leváltsák a kormányt, de egy szavazás a toryknak kedvezne.

Egy előrehozott választás egyébként előbb-utóbb egy október 31-i brexit és egy halasztás esetén is elkerülhetetlen lenne a parlamenti patthelyzet és amiatt, hogy Johnsonnak nincs többsége. A YouGov legutóbbi felmérése szerint a konzervatívok 37 százalékkal vezetnek, a Munkáspárt 22, a liberális demokraták 19, Nigel Farage Brexit Pártja 11 százalékon áll. Ez az egyéni körzetekre épülő brit rendszerben tory többséget valószínűsítene.

index.hu


Feltöltve: 2019.10.22.
Megnézve: 193

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra