HIRDETÉS
HIRDETÉS

Trócsányi László leendő portfóliója rendkívül szerteágazó, sok munkát követel és kevés eredménnyel kecsegtet. A magyar EU-biztoshoz fog tartozni a tárgyalások folytatása a posztszovjet államoktól a Balkánon és Közel-Keleten át Észak-Afrikáig. Közben várhatóan gyakran meg kell küzdeni Oroszországgal, az albán maffiával, széthúzó uniós tagállamokkal vagy szaúd-arábiai érdekkörökkel.

Magyarország céljai egyértelműek, és azok megegyeznek az új Európai Bizottságéval a Nyugat-Balkán uniós integrációját illetően

– ezekkel a szavakkal magyarázta Ursula von der Leyen, hogy miért Trócsányi Lászlóra bízta a bővítési és szomszédságpolitikai területet. A helyzet azonban ennél lényegesen bonyolultabb, és ezt az új bizottsági elnök és Trócsányi László is nyilván tudja. Ez a portfólió ugyanis nemcsak a balkáni országok EU-ba terelését tartalmazza a bővítés keretében, hanem ezen túl a magyar biztos tárgyal majd a fél világgal. Ukrajnától Törökországig, Grúziától Jordániáig, Algériától Egyiptomig, Izraeltől Marokkóig ide tartoznak azok az országok, amelyekkel az EU-nak közös (szárazföldi vagy tengeri) határa van – ez ugyanis a szomszédságpolitika.

Vérbeli diplomatára van szükség

Az előző öt évben ezért a területért az osztrák biztos, Johannes Hahn felelt.

Ő profi politikus, vérbeli diplomata, nagyon jó tárgyaló, magasra tette a lécet

– foglalta össze véleményét az egyik brüsszeli forrásunk, akinek közvetlen rálátása van a területre. Mindez azonban kevés volt az üdvösséghez, sem a bővítés, sem a keleti szomszédságpolitika terén nem sikerült előre lépnie a leköszönő bizottságnak.

Ennek az az oka, hogy ezekben a kérdésekben nemcsak az EU-n belüli megosztottság jelentős és ez akadályozza a közös döntéseket, hanem ezeket a különböző álláspontokat a harmadik felekkel is összhangba kell hozni. És akkor még nem beszéltünk arról, ha mindez mondjuk nagyhatalmi érdekeket sért, figyelemmel kell lenni arra is, hogy egy apró sikernek milyen nagyobb következményei lehetnek. Vagyis egyszerre szinte kezelhetetlenül sok érdeket kell figyelembe venni és becsatornázni.
Keleti partnerség, balkáni bővítés

„Ami a bővítést és a szomszédságpolitikán belül a keleti partnerséget illeti, az elmúlt öt évben arra volt igény, hogy legyen egy új konszenzus, de ez nem sikerült” – foglalta össze egyik forrásunk. Az EU 2009-ben kialakított keleti partnerségi politikája hat posztszovjet államra terjed ki: Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova és Ukrajna. Ezek az államok szeretnék komolyabbra fűzni a kapcsolataikat az EU-val, de mindennek fenyegető árnyékában ott van Oroszország.

A legjobb példa erre Ukrajna esete. Az ukránok szerették volna aláírni az EU-ukrán társulási megállapodást 2014-ben, aztán az ország káoszba süllyedt, majd az oroszok annektálták a Krímet és megkezdődött a kelet-ukrajnai konfliktus is. A helyzet azóta is az egyik legjelentősebb háborús konfliktus – közvetlenül az EU szomszédságában.

És ha már Ukrajna: az egyik uniós tagállamnak évek óta komoly problémája van az ukránokkal, ami miatt blokkolja Kijev euroatlanti integrációját. Ez az ország Magyarország és az ukrán nyelvtörvény miatt vétózott a kormány minden ukrán törekvést. A nyelvtörvény kapcsán az Európai Unió is azon az állásponton van, hogy Ukrajnának be kell tartani a Velencei Bizottság erre vonatkozó ajánlásait, Trócsányi Lászlónak így sajátos helyzetben kell tárgyalnia keleti szomszédainkkal.

„A nyugat-balkáni térség egyértelműen destabilizálódott és a nagyhatalmak játékterévé vált” – jelentette ki bizalmasan egy EU-s diplomata. Mivel minden mindennel összefügg, a koszovói függetlenedési törekvésre is válasz volt a Krím elfoglalása orosz részről, de hasonló a helyzet Grúzia vagy éppen Moldova egy részével is, ha a nyugati nagyhatalmak azt mondják az oroszoknak, hogy nincs beleszólásuk az európai dolgokba, akkor cserébe az oroszok ugyanezt mondják a keleti régióval kapcsolatban.
Eltérő álláspontok

Közben pedig ahogy már említettük, az EU-n belül is vannak töréspontok a bővítés kapcsán. Míg például Magyarország az újabb tagállamok felvétele mellett van, addig az osztrákok és a franciák élesen ellenzik ezt, nem akarnak újabb problémákat behozni az EU-ba.

A franciák elsősorban a 2005 óta tagjelölt Törökország kapcsán mondják azt, először erősítsük meg az uniós intézményeket, aztán vegyünk fel újabb tagokat. Azt is mondják, hogy csak várjuk meg szépen, míg például a balkáni államok rendet tesznek saját portájukon, ami nagyon nehéz feladat, mert például az igazságügyi rendszer átvizsgálását végző Albániában a szervezett bűnözés ereje az államéval vetekszik.

Az EU az elmúlt években folyamatosan arról beszélt, hogy a balkáni államoknak világos perspektívát kell nyújtani, aztán minden történt, csak éppen ez nem. A cél az lenne, hogy legalább a csatlakozási tárgyalások kezdetét ki tudják tűzni. Erre egyébként már októberben lehetőség lesz, ekkor tárgyalják a tagállamok ezeknek a jelölt-jelölt államoknak az előrehaladását. A macedóniai korrupcióról a Gruevszki-ügy kapcsán sokat olvashattunk, viszonylag új fejlemény, hogy a korrupciót vizsgáló főügyészről kiderült, hogy szintén korrupt, így most börtönben ül. Ugyanakkor több tagállam, például Magyarország is azon az állásponton van, hogy egy világos csatlakozási menetrend motiváció lehet az érintett állam számára.

A következő EU-tag Szerbia és Montenegró lehet, a szerbek már 2013-ban megkezdték a csatlakozási tárgyalásokat, a folyamat azonban lelassult. A mostani prognózis alapján 2025-ben válhatnak a szerbek és a montenegróiak uniós tagállammá, vagyis a most hivatalba lépő Bizottság mandátuma alatt sem lesz új tag. Trócsányi László szerepe az lehet ebben, hogy alaposan előkészítse az új tagfelvételt – de ez persze a tagjelölteken is múlik.
Legális migránsok

És amire utaltunk: a szomszédságpolitika keretében az illetékes biztosnak ápolnia kell a kapcsolatot közel-keleti és észak-afrikai tagállamokkal. Ők meglehetősen ambiciózusak: élénk kereskedelmet, legális, munkavállalási célú beutazási lehetőséget és uniós beruházásokat szeretnének. Az EU pedig többek között azt, hogy ezek az országok járuljanak hozzá az illegális migráció visszaszorításához és a jogtalanul itt tartózkodó állampolgáraikat fogadják vissza. Ugyanakkor a legális bevándorlás elősegítése az uniós célok között szerepel – kérdés, hogyan fog ezért dolgozni az Orbán-kormány volt minisztere. De jegyezzük meg itt gyorsan, hogy az Európai Bizottságban lévő biztosok nem tagállami, hanem összeurópai érdeket kell képviseljenek.

Trócsányi Lászlónak az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt kell számot adnia felkészültségéről szeptember 30. és október 8. között. Itt fog eldőlni, hogy a szakbizottság ajánlja-e a jelöltet, esetleg azt kérik Ursula von der Leyentől, hogy gondolja át ezt az elképzelését.

index.hu

Feltöltve: 2019.09.11.
Megnézve: 1412

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra