HIRDETÉS
HIRDETÉS

Athén beavatkozik abba a perbe, amelyet Magyarország indított a kötelező betelepítési kvótával szemben, a görögök beavatkozása "Magyarország-ellenes" - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón, amelyet itt is élőben követhet.

Görögország beavatkozik abba a perbe, amelyet Magyarország indított a kötelező betelepítési kvótával szemben, a görögök beavatkozása "Magyarország-ellenes" - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Úgy fogalmazott, Görögország bevándorlást akar rákényszeríteni Magyarországra.

Görögország azt akarja, hogy az Európában lévő bevándorlókból Magyarország is fogadjon be, ezért „beleszállt” Magyarország az Európai Bíróságon indított perébe - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Lázár János azt mondta a bevándorlókról szólva, hogy Magyarország nem utasítja el a segítséget, de ha "itt segítünk, idejönnek, ha ott, ahol baj van, ott maradnak". Szerinte a migráció megfékezésére határozott európai együttműködésre van szükség. A határsértők számát korlátozni kell, és a bevándorlást kontroll alatt kell tartani - hangsúlyozta.

A magyaroknak kell dönteniük

Hogy Magyarországon kik éljenek, azt a magyaroknak kell eldöntenie. Ezért írta ki a kormány a népszavazást a kérdésben. Szerinte a referendum ügyében a Kúriához forduló baloldali pártok meg akarják változtatni az ország nemzetiségi viszonyait. Ebben éles ellentét van, mert a kormány szerint nincs szükség befogadásra - rögzítette.

Második védvonal kell

A tárcavezető közölte, a visegrádi négyek meggyőződése, hogy a Balkánon egy második védvonal is szükséges Macedóniánál az illegális bevándorlás miatt. Magyarország kifejezetten kötelességének érzi az uniós jogszabályok betartását és a határok védelmét - emelte ki. Hozzátette: hazánknak 80 milliárd forintjába került eddig a védekezés, az Európai Unió viszont csak 3 milliárddal segítette Magyarországot.

Határzár lehet Romániánál is

A kormány a jövő héten tárgyalja, hogy a román szakaszon kihirdesse-e a válsághelyzetet, mint intézkedést. Szerinte az igazi válsághelyzet még csak most jön majd, hisz az év első két hónapjában több migráns érkezett, mint az előző év ugyanezen szakaszában.

A Belügyminisztériumban lévő elemző, értékelő központ naponta értékeli a fejleményeket, és a nemzetbiztonság alapján születik majd döntés arról, hogy mikor kell határzárat emelni Romániánál - jelentette ki.

Sokan érkeztek Ukrajnából

Egy korábbi felvetésre visszautalva ismertette azt is, hogy az ukrán válság miatt 50-100 ezer ember hagyta el Kárpátalját, Ukrajnát, és közülük sokan hosszabb-rövidebb távon Magyarországon vannak.

A kormány segítene az MNB-ügyben

A parlament kedden kivételes eljárásban korlátozta az MNB tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét.

Lázár János elmondta: a kormány nem foglalhat állást a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatban. A legtöbb, amit megtehet, az igazságügyi miniszter útján közreműködik a vita megoldásában, ha kell. Az MNB-re ugyanolyan szabályoknak kell vonatkoznia, mint a nem eurót használó országok jegybankjaira - vélte.

"Ami nem magánpénz, az közpénz" - kommentálta a közpénzügyi vitákat, jelezve ugyanakkor, hogy a közpénzre vonatkozó szabályok lehetnek különbözőek. Az ország pénzügyi biztonsága érdekében igenis lehet korlátozni a közpénzek felhasználásának nyilvánosságát - jelentette ki Lázár János. Úgy vélte, az Országgyűlés döntése ellenére még nem került pont az ügy végére.

Változik a Klik

A miniszter kitért a köznevelés ügyére is. Szerinte azon csak értelmes párbeszéddel lehet javítani. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések hat munkacsoportban zajlanak. A Klik életben biztosan lesznek változások, ez húsvét után várható; az intézményfenntartó 38 milliárd forint extra támogatásban részesül - fejtette ki.

Az oktatási intézmények terén ugyanakkor az osztott felelősség elve megbukott, hogy a felelősségi körök hová kerülnek, az egyeztetések után derülnek majd ki - tette egyértelművé.

Konszenzus Brüsszellel Paksról

A magyar kormány megegyezett Brüsszellel a paksi beruházás nyilvánosságával kapcsolatban, a projekttörvény rövidesen az Országgyűlés elé kerül - monda a miniszter. Az elmúlt hetekben felgyorsultak a tárgyalások a tiltott állami támogatásra és a kereskedelempolitikai szerződéskötési jogra vonatkozóan - fűzte hozzá.

Beszámolt arról is, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós keret pályázatainak 46 százalékát már meghirdették, s 2017. július 1-jéig valamennyit kiírják.

Pénzt kap a tejágazat

A kancelláriaminiszter közölte azt is, hogy 10 milliárd forinttal segítik a hazai tejtermelőket, ami azt jelenti, hogy a lehető legmagasabb szintre emelik a támogatás mértékét.

hirado.hu

Feltöltve: 2016.03.04.
Megnézve: 1399

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra