> Az MNB megmondta... - a sztráda-kötvénnyel bukhat a 2010-es euró?

A Népszabadság úgy tudja, lemondott a sztrádakötvények kibocsátásáról a kormány, mert másfél év alatt sem sikerült olyan sztrádafinanszírozási szerződést kidolgozni, amely kiállná az uniós statisztikai rendszer próbáját. Ha ez igaz, megszűnik a kreatív könyvelés lehetősége, és az államháztartási hiány a tervezett 5 százalék helyett a GDP 6,5 százalékára rúghat. Szakértők szerint a magasabb hiányszám miatt lehetetlen lesz 2010-ben bevezetni az eurót, az Európai Központi Bank ugyanis túl gyorsnak minősítheti a szükséges deficitcsökkentést ahhoz, hogy azt fenntartható üteműnek lehessen mondani.
A Népszava pénteki számában arról írt, hogy május közepén kerül sor az autópálya-építések pénzügyi hátterének megteremtéséhez szükséges sztráda-kötvények kibocsátására. A lap szerint a kormány azért halasztotta el a tranzakciót csaknem két hónappal, mert a választások előtt a piac beépítette volna a választási pénzügyi kockázatot a hozamba, vagyis a voksolás előtt jelentősen drágábban jutott volna forrásokhoz a kötvényeket kiadó autópálya-vállalat. A gazdasági és a pénzügyi tárca akkor a Népszavának is cáfolta azokat a lapértesüléseket, amelyek szerint az Eurostat kifogásolja a hazai sztrádaépítés finanszírozási modelljét.
Az autópályák a Népszabadság értesülési szerint hitelből épülnek majd tovább, esetleg közvetlen költségvetési finanszírozással. A lap úgy tudja, Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a napokban már egyeztetett is a sztrádafejlesztésért felelős cégcsoport vezetőivel, és az elképzelést állítólag már Gyurcsány Ferenc is szentesítette, a GKM vezetője ugyanakkor alaptalannak nevezte a kötvénykibocsátás elvetéséről szóló értesülést. Más források szerint viszont létezik ez az elképzelés, ám a hivatalos döntésre még várni kell.
Szakértők már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy érdemes lenne az Eurostat állásfoglalását kérni a sztrádaépítések elszámolásával kapcsolatban, mivel ennek elmaradása további komoly pénzügyi és bizalmi veszteséget okozhat a kormánynak - írja a Napi Gazdaság. A Világgazdaság korábban arról számolt be, hogy a kabinet egyelőre azért nem fordul az EU statisztikai hivatalához, mert maga sem biztos abban, hogy a PPP-konstrukciók elszámolása átmenne az uniós rostán, de a KSH is úgy látta, hogy érdemes lenne kikérni az Eurostat véleményét, mert az autópálya-építések erősen határesetnek számítanak.
Az uniós szervezet egyik képviselője szerint valóban nem kötelező az előzetes jóváhagyás, de a művelet után alaposan megvizsgálják annak könyvelési hatásait. Az állásfoglalás hiányában a magyar kormány azt kockáztatja, hogy az utólagos értékeléskor vissza kell írni a költségvetésbe a kifogásolt tételeket. A PM aggodalmait erősíti Zsoldos István, a Goldman Sachs elemzője is, aki úgy látja, hogy a GDP 1,5 százalékát kitevő PPP-kiadások egy része, ha nem is egésze növeli az idei államháztartási hiányt, vagyis a büdzsén belül kell ezeket elszámolni. Ha az Eurostat nem engedi a 330 milliárd forintos tétel költségvetésen kívülre helyezését, akkor ezzel nyilvánvalóvá teszi, hogy egyáltalán nem tolerálja a kreatív könyvelési megoldásokat - közölte a szakértő, aki hozzátette: a magasabb hiányszám miatt lehetetlen 2010-ben bevezetni az eurót, az Európai Központi Bank ugyanis túl gyorsnak minősítheti a szükséges deficitcsökkentést ahhoz, hogy azt fenntartható üteműnek lehessen mondani.
A kérdés az idei finanszírozási tervre is komoly hatással lehet, hiszen a költségvetésen belüli sztrádaépítést alapvetően forintalapon határozzák meg, míg a PPP-konstrukciók finanszírozását mintegy 600 milliárd forint értékű eurókötvény kibocsátásából oldanák meg. Ez utóbbi esetleges meghiúsulása miatt megugorhat a forint alapú finanszírozási igény, így idén jelentős többletkínálat várható forintkötvényekből. A GKM egyébként várhatóan ezen a héten írja alá az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Zrt.-vel a 75 évre szóló programút-szerződést, ami előfeltétele annak, hogy az ÁAK megkezdhesse az összesen 1,942 milliárd euró (520 milliárd forint) értékű sztrádakötvények kibocsátását. Ebből az összegből 214 kilométer hosszú gyorsforgalmi út és két Duna-híd épülhet. A gazdasági és közlekedési tárca már tisztázta a szerződés részleteit az ÁAK Zrt.-vel, de még vár a PM állásfoglalására.
hirado
2006.05.03. 10:38