
A vártnál 91 milliárd forinttal nagyobb hiánnyal zárta a márciust az államháztartás. Így a negyedéves deficit 789,2 milliárd forintra nőtt, ami az egész éves terv 51 százaléka. A Pénzügyminisztérium egyszeri tételekkel, az uniós pályáztatásokhoz kapcsolódó kifizetésekkel magyarázta az óriási deficitet, s egyúttal cáfolta, hogy a költségvetési szervek kiadásai lódultak volna meg márciusban.
A szaktárca indoklása szerint ezek előre hozott kifizetések, tehát csak a hiány éven belüli alakulását befolyásolják, az éves terv ettől függetlenül tartható. Ezt mondta Veres János tárca vezető a Népszabadságnak is, Pichler Ferenc szóvivő pedig kiemelte: az ominózus kifizetések nem az agráriumhoz kapcsolódnak, ahogy azt az ellenzék állította, hanem a kohéziós és strukturális alapoknál előlegezi meg a pénzt a költségvetés. A PM adataiból egyébként az derül ki, hogy nem elsősorban a kiadásokkal, hanem a bevételekkel, illetve azok tervezésével volt a probléma. A kiadások csak 20 milliárd forinttal lépték túl a tervezettet, ám a bevételi oldalon a vártnál 56 milliárd forinttal kisebb összeg szerepelt.
Ennek kapcsán a minisztérium vezetői már korábban jelezték, áfából a vártnál kevesebb folyt be. A magyarázat szerint márciusban még a 25 százalékos áfa szerinti visszaigényléseket utalták vissza, miközben már az idei, 20 százalékos áfa szerint történtek a befizetések. Ez viszont csúnya tervezési hibát jelent.
Az elemzőket egyébként nem lepte meg a hiányadat, mert a szaktárca nem cáfolta a rekord méretű hiányról szóló, korábban kiszivárgott információkat. Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője elmondta: figyelemre méltó, hogy az éves terv 51 százaléka már teljesült. Lehet magyarázni a bizonyítványt, de a tárca kommunikációja nem meggyőző. A befektetők tisztában vannak azzal, hogy Magyarország az egyik legkockázatosabb a feltörekvő piacok között - fogalmazott Török, hozzátéve: a jelenlegi helyzetben egyszerre kellene gyors kiigazításokat és hosszú távú reformokat végrehajtani, ám kérdés, hogy az új kormány erre hajlandó lesz-e. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint a negyedéves hiányszám arra utal, hogy a tervezettnél nagyobb lesz az éves hiány. Nagyjából 1800 milliárd forintra rúghat a deficit ebben az évben - mondta a szakértő és hangsúlyozta: hosszabb távon fenntarthatatlan a hiány.
A tegnapi bejelentésre egyébként a forint nem reagált, mert a pénzpiacok már beárazták a tervezettnél nagyobb hiányt, a magyar fizetőeszköz a 17 órai bejelentés után is mozdulatlan maradt, az euró árfolyama még másfél órával később is csak 266,45 volt.
Kiigazítaná az idei büdzsét a jegybank
A piac a magyar gazdasággal kapcsolatban érzékelt kockázatok miatt egyre szükségesebbnek látja a költségvetési kiigazítást - mondta Auth Henrik, az MNB alelnöke a monetáris tanács által elfogadott pénzügyi stabilitásról készült jelentésről hétfőn.
Költségvetési kiigazítás nélkül a piac fogja kikényszeríteni az egyensúlyhiány korrekcióját az árfolyam gyengülése, illetve a kamatok emelkedése révén - jelentette ki Auth Henrik. Az alelnök úgy vélte, az államháztartás tartozásának, valamint az ország nettó külföldi adósságának a GDP-hez viszonyított aránya továbbra is emelkedik, ami azt jelzi, hogy a magyar gazdaság hosszú távon nem fenntartható pályán halad.
Auth Henrik figyelmeztette a devizában eladósodottakat, hogy a tartós forintgyengülés a terheiket növelné, mivel a lakossági és a vállalati adósságon belül egyre jelentősebb arányt képviselnek az árfolyam-kockázatokkal szemben nem fedezett banki devizahitelek. A svájci frankban történő eladósodás önmagában nem kedvezőtlen, de az érintettek gyakran nem mérik fel ennek árfolyamkockázatát - tette hozzá az alelnök.
hirado
2006.04.11. 10:18