
Kedden reggel fél tíz tájban az eurót 264,70/90 forinton jegyezték a bankközi devizapiacon, erősebben a tengerentúli jegyzésben hétfőn késő este kialakult 264 forint körüli szintnél is. A kereskedők hektikus és nagy forgalmú piacról számoltak be reggel, most a 265 forintos euró árfolyam körül látszik kialakulni egy olyan "mérkőzés", mint pénteken a 260 forintos szintnél. Ilyen körülmények között a februári inflációs adatnak egyáltalán nem volt piaci hatása.
Februárban 0,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak januárhoz, 2,5 százalékkal pedig az egy évvel korábbi szintet képest - közölte a KSH. A havi maginfláció 0, az éves 0,6 százalék volt. Az év első két hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 2,6 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Tavaly februárban a 12 havi infláció 4,1 százalék volt, 2006 januárjában pedig 2,7 százalék.
Hétfőn a kereskedés idegesség és bizonytalanság mellett zajlott a budapesti devizapiacon, az euró jegyzése a magyar bankok zárása után átvitte a 264 forintos határt is. Ilyen gyenge árfolyamra utoljára 2004 februárjában volt példa. A BÉT részvényindexe, a BUX ugyanakkor 265 pontos, 1,2 százalékos erősödéssel 22 251 ponton zárt hétfőn, kihasználva a nyugat-európai piacok felívelését.
A kereskedők szerint szinte kizárólag külföldiek mozgatják a forintkurzust. Többen elképzelhetőnek tartják, hogy az euró jegyzése még a héten eléri a 265 forintot, de ez a nemzetközi folyamatoktól is függ. Hétfőn egyébként gyengült a zloty, a cseh és a szlovák korona, valamint a brazil és az izlandi valuta is. Szakértők szerint ebben továbbra is globális hatások érvényesülnek, az amerikai és európai kamatemelések megmozgatták a közép-európai piacokat, amelyek immár nem olyan csábítóak, mint korábban, és ezt a hatást hazánkban felerősíthetik az államháztartással kapcsolatos aggályok is.
Bartha Attila, a Kopint Datorg tudományos főmunkatársa szerint egy jó dolog van a mostani forintgyengülésben, az, hogy a piac még időben figyelmezteti a politikusokat a reformok szükségességére. Ha az euró árfolyama 260 és 270 forint között stabilizálódik, akkor - az árfolyam terén - nincs komoly probléma, ez ugyanis még bőven a sáv erős oldalát jelenti, és gazdaságilag tűrhető szint.
A térségben egyébként a forint gyengült a legnagyobb mértékben, de az állampapír-piaci hozamok nem mozogtak olyan hevesen, mint 2004 és 2005 tavaszán, amikor az árfolyam esését a hozamok emelkedése kísérte - hívta fel a figyelmet az ING elemzője. Barcza György emlékeztetett arra is, hogy az MNB 251 forintos euróárfolyam mellett jelzett előre 2,8 százalékos inflációt 2007-re, a kurzus 5 százalékos változása azonban 3,3 százalékra módosíthatja a prognózist, igaz, ez még a tűréshatáron belül van. A szakember úgy véli, a tegnapi árfolyamesés után megnőtt a hétfői kamatemelés esélye, melynek mértéke fél százalékpont lehet.
Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője szerint a jegybank csak a legvégső esetben emel kamatot, ám ilyenkor kis lépésekkel nem sokra megy: egy 50 bázispontos emeléssel csak a piac után menne.
Az MNB nem lép a választásokig?
Londoni elemzők ugyanakkor nem tartják valószínűnek a kamat emelését a választások előtt és alatt. A Dresdner a forint további fokozatos gyengülésére számít, de ez még aligha jár kamatemeléssel. Ha viszont az árfolyam csökkenése felgyorsul, már reagálhat a jegybank. A befektetési ház azt biztosra veszi, hogy az MNB az áprilisi választásokig nem nyúl a jelenleg 6 százalékos alapkamathoz, de azt követően év végéig várhatóan összesen 0,75 százalékponttal szigorít majd.
A Goldman Sachs a következő 12 hónapban nem vár kamatváltozást, addig legalábbis semmiképpen, amíg a következő kormány - legkorábban júniusban vagy júliusban - nem számol be költségvetési terveiről. Ha ugyanis a választások után sem történik kiigazítás, akkor növekedhet az alapkamat. Ha a kormány ígér is szigorítást, több hónap is eltelik majd a program hitelességének megállapításával, és ezalatt az MNB nem fog sietni a kamatcsökkentéssel. A Goldman Sachs egyébként rossz hírként értékelte, hogy Matolcsy György 1200 milliárd forintos titkos megszorító terv elkészítésével vádolta a kormányt, mivel ezek az állítások bármilyen kabinet számára megnehezítik a hiánycsökkentést, különösen az önkormányzati választások előtt.
Ez ügyben Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője egyébként hosszú távon pesszimista: a külső környezet várhatóan romlik a jövőben, ráadásul szerinte a következő kormány csalódást okoz, vagyis nem kezd hozzá a reformokhoz. Török kiemelte: a piac bizalmának visszaszerzéséhez kevés, ha a kormány kitart a 2010-es eurócéldátum mellett, a befektetők tényleges kiigazítást akarnak látni.
hirado
2006.03.14. 11:12