HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Sólyom László megtámadta a március 15-i kitüntetettek névsorát - a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordul
Sólyom László alkotmányértelmezési indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a kormány, illetve a miniszterelnök által javasolt állami kitüntetésekkel kapcsolatban; a köztársasági elnök szerint vannak olyanok, akiknek kitüntetése az Alkotmány értékrendje alapján nem támogatható - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke az MTI-vel hétfőn.
Sólyom László szerint ezért nyitott kérdés, hogy a kitüntetési ügyekben milyen mértékben érvényesítheti a köztársasági elnök a saját meggyőződése alapján az Alkotmány értékrendjét, s tagadhatja meg adott esetben a kitüntetés adományozását. A köztársasági elnök azért fordul alkotmányértelmezési indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz, mert csak a testület hozhat mindenkire kötelező határozatot.
Az MTI-hez is eljuttatott beadványban az államfő arra hívja fel a figyelmet, hogy nem egyértelmű, milyen tartalmi, az érintett személy kiválasztására vonatkozó indokok alapján tagadhatja meg az államfő az ilyen határozat aláírását. Kérdéses szerinte az is, hogy a köztársasági elnök milyen határidőn belül köteles döntést hozni ezekben az ügyekben. Álláspontja szerint e tekintetben az Alkotmányban felsorolt nevesített hatáskörök közül a kitüntetés adományozásához, jellegét tekintve, közel áll az egyéni kegyelem gyakorlása. Ezért Sólyom László azt indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság az értelmezés során e két államfői hatáskörrel együtt foglalkozzon.
"A két jogkör gyakorlása során a köztársasági elnök aktusához ellenjegyzés szükséges, e nélkül a kitüntetés adományozása, illetve a kegyelem gyakorlása (illetve annak elutasítása a miniszter előterjesztése alapján) nem érvényes. Alappal tehető fel azonban, hogy az ellenjegyzéshez kötés ezekben az esetekben sem jelenti azt, hogy a köztársasági elnök automatikusan köteles lenne eleget tenni az előterjesztésnek" - áll az államfő beadványában. Megítélése szerint "a végrehajtó hatalom előterjesztéséhez való ilyen mértékű kötöttség ellentétes lenne az Alkotmánybíróság eddigi alkotmányértelmezéseinek logikájával is, mely még az államszervezet működését közvetlenül érintő kinevezési ügyekben is hagyott bizonyos korlátozott mozgásteret a köztársasági elnök döntése számára".
Wéber Ferenc közleményében hangsúlyozza, hogy az Alkotmánybíróság döntéséig a köztársasági elnök nem lát lehetőséget a kitüntetési előterjesztések aláírásának megtagadására. A március 15-i kitüntetésekre vonatkozó előterjesztést az államfő erre az alkotmányjogi szempontra tekintettel, az említett fenntartás mellett írta alá.
A sajtófőnök azt is közölte: a köztársasági elnök arra vonatkozó kísérlete, hogy a kormány, illetve a miniszterelnök módosítsa előterjesztését, nem vezetett eredményre. A közlemény szerint az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban a kinevezési és felmentési előterjesztésekkel kapcsolatban szűkre szabta az államfő mérlegelési lehetőségét. Ezek a határozatok azonban nem foglalkoztak a kitüntetésre vonatkozó köztársasági elnöki hatáskörrel.
A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján a következő közlemény olvasható
A március 15-i Nemzeti Ünnep alkalmából a Kormány, illetve a miniszterelnök előterjesztést tett a köztársasági elnök részére állami kitüntetések, valamint Kossuth- és Széchenyi-díjak adományozására. Az államfő a határozat aláírása előtt áttekintette a kitüntetésre javasoltak listáját és a kitüntetések indokolását. Sólyom László meggyőződése szerint a kitüntetésre javasolt személyek között szerepelnek olyanok, akiknek a Magyar Köztársaság legmagasabb szintű elismerésében való részesítése - az Alkotmány értékrendje alapján -nem támogatható.
A köztársasági elnök arra vonatkozó kísérlete, hogy a Kormány, illetve a miniszterelnök módosítsa előterjesztését, nem vezetett eredményre. Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban a kinevezési és felmentési előterjesztésekkel kapcsolatban szűkre szabta az államfő mérlegelési lehetőségét. Ezek a határozatok azonban nem foglalkoztak a kitüntetésre vonatkozó köztársasági elnöki hatáskörrel. Nyitott kérdés ezért, hogy a kitüntetési ügyekben milyen mértékben érvényesítheti a köztársasági elnök saját meggyőződése alapján az Alkotmány értékrendjét, és tagadhatja meg adott esetben a kitüntetés adományozását.
Mivel a kérdésben csak az Alkotmánybíróság hozhat mindenkire kötelező határozatot, Sólyom László a mai napon alkotmányértelmezési indítvánnyal fordult a testülethez. Az Alkotmánybíróság döntéséig a köztársasági elnök nem lát lehetőséget a kitüntetési előterjesztések aláírásának megtagadására.
A március 15-i kitüntetésekre vonatkozó előterjesztést az államfő erre az alkotmányjogi szempontra tekintettel, az említett fenntartás mellett írta alá.
hirado
2006.03.13. 12:02
t: 129
Sólyom László megtámadta a március 15-i kitüntetettek névsorát - a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordul
Sólyom László alkotmányértelmezési indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a kormány, illetve a miniszterelnök által javasolt állami kitüntetésekkel kapcsolatban; a köztársasági elnök szerint vannak olyanok, akiknek kitüntetése az Alkotmány értékrendje alapján nem támogatható - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke az MTI-vel hétfőn. Sólyom László szerint ezért nyitott kérdés, hogy a kitüntetési ügyekben milyen mértékben érvényesítheti a köztársasági elnök a saját meggyőződése alapján az Alkotmány értékrendjét, s tagadhatja meg adott esetben a kitüntetés adományozását. A köztársasági elnök azért fordul alkotmányértelmezési indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz, mert csak a testület hozhat mindenkire kötelező határozatot.
Az MTI-hez is eljuttatott beadványban az államfő arra hívja fel a figyelmet, hogy nem egyértelmű, milyen tartalmi, az érintett személy kiválasztására vonatkozó indokok alapján tagadhatja meg az államfő az ilyen határozat aláírását. Kérdéses szerinte az is, hogy a köztársasági elnök milyen határidőn belül köteles döntést hozni ezekben az ügyekben. Álláspontja szerint e tekintetben az Alkotmányban felsorolt nevesített hatáskörök közül a kitüntetés adományozásához, jellegét tekintve, közel áll az egyéni kegyelem gyakorlása. Ezért Sólyom László azt indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság az értelmezés során e két államfői hatáskörrel együtt foglalkozzon.
"A két jogkör gyakorlása során a köztársasági elnök aktusához ellenjegyzés szükséges, e nélkül a kitüntetés adományozása, illetve a kegyelem gyakorlása (illetve annak elutasítása a miniszter előterjesztése alapján) nem érvényes. Alappal tehető fel azonban, hogy az ellenjegyzéshez kötés ezekben az esetekben sem jelenti azt, hogy a köztársasági elnök automatikusan köteles lenne eleget tenni az előterjesztésnek" - áll az államfő beadványában. Megítélése szerint "a végrehajtó hatalom előterjesztéséhez való ilyen mértékű kötöttség ellentétes lenne az Alkotmánybíróság eddigi alkotmányértelmezéseinek logikájával is, mely még az államszervezet működését közvetlenül érintő kinevezési ügyekben is hagyott bizonyos korlátozott mozgásteret a köztársasági elnök döntése számára".
Wéber Ferenc közleményében hangsúlyozza, hogy az Alkotmánybíróság döntéséig a köztársasági elnök nem lát lehetőséget a kitüntetési előterjesztések aláírásának megtagadására. A március 15-i kitüntetésekre vonatkozó előterjesztést az államfő erre az alkotmányjogi szempontra tekintettel, az említett fenntartás mellett írta alá.
A sajtófőnök azt is közölte: a köztársasági elnök arra vonatkozó kísérlete, hogy a kormány, illetve a miniszterelnök módosítsa előterjesztését, nem vezetett eredményre. A közlemény szerint az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban a kinevezési és felmentési előterjesztésekkel kapcsolatban szűkre szabta az államfő mérlegelési lehetőségét. Ezek a határozatok azonban nem foglalkoztak a kitüntetésre vonatkozó köztársasági elnöki hatáskörrel.
A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján a következő közlemény olvasható
A március 15-i Nemzeti Ünnep alkalmából a Kormány, illetve a miniszterelnök előterjesztést tett a köztársasági elnök részére állami kitüntetések, valamint Kossuth- és Széchenyi-díjak adományozására. Az államfő a határozat aláírása előtt áttekintette a kitüntetésre javasoltak listáját és a kitüntetések indokolását. Sólyom László meggyőződése szerint a kitüntetésre javasolt személyek között szerepelnek olyanok, akiknek a Magyar Köztársaság legmagasabb szintű elismerésében való részesítése - az Alkotmány értékrendje alapján -nem támogatható.
A köztársasági elnök arra vonatkozó kísérlete, hogy a Kormány, illetve a miniszterelnök módosítsa előterjesztését, nem vezetett eredményre. Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban a kinevezési és felmentési előterjesztésekkel kapcsolatban szűkre szabta az államfő mérlegelési lehetőségét. Ezek a határozatok azonban nem foglalkoztak a kitüntetésre vonatkozó köztársasági elnöki hatáskörrel. Nyitott kérdés ezért, hogy a kitüntetési ügyekben milyen mértékben érvényesítheti a köztársasági elnök saját meggyőződése alapján az Alkotmány értékrendjét, és tagadhatja meg adott esetben a kitüntetés adományozását.
Mivel a kérdésben csak az Alkotmánybíróság hozhat mindenkire kötelező határozatot, Sólyom László a mai napon alkotmányértelmezési indítvánnyal fordult a testülethez. Az Alkotmánybíróság döntéséig a köztársasági elnök nem lát lehetőséget a kitüntetési előterjesztések aláírásának megtagadására.
A március 15-i kitüntetésekre vonatkozó előterjesztést az államfő erre az alkotmányjogi szempontra tekintettel, az említett fenntartás mellett írta alá.
hirado
2006.03.13. 12:02
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
