> ÉS megint ügynökmúlt: az egyház nem nyilatkozik a főpapok esetleges érintettségéről

Újabb öt katolikus főpapról állítja egy történész, hogy a rendszerváltás előtt kapcsolatban álltak a titkosszolgálattal. A kutatás eredményeit pénteken hozta nyilvánosságra az Élet és Irodalom. A szerző, Ungváry Krisztián azt állítja, hogy nem politikai céllal nevezte meg az érintett püspököket és érsekeket, hanem egy korábban megjelent ügynök-lista valódiságát akarta ellenőrizni, ezért kezdett el kutatni a nevek után. Az egyház vezetői nem kívántak nyilatkozni a cikk kapcsán, Gyulay Endre püspök pedig kijelentette, hogy soha nem írt jelentést senkiről.
A lap pénteki számában, az Agora rovatban megjelent cikkben a történész felteszi a kérdést, miért nem leplezi le Kiss-Rigó László címzetes püspök, Szendi József nyugállományú érsek, Gyulay Endre szeged-csanádi püspök, Seregély István egri érsek és Mayer Mihály pécsi püspök azokat, akik a Kádár-korszakban beszervezték őket, illetve titkosszolgálat tartótisztjeiként tartották velük a kapcsolatot. A szerző több tartótisztet is megnevez: Péter-Bartha Gábor hadnagyot, Horváth Attila őrnagyot, Ács Péter alezredest, valamint Takács Gábor főhadnagyot.
Ungváry Krisztián úgy vélekedik, az érintett püspökök ma is "védik elnyomóikat", azaz tartótisztjeiket. Mint írja, Kiss-Rigó Lászlónak évek óta módja lett volna leleplezni beszervezőjét és tartóját, Péter-Bartha Gábor hadnagyot, aki jelenleg is aktív.
A történész írásában felhívja a figyelmet arra, hogy csak a beszervezettek leplezhetik le azokat, akik jelenleg is vezető szerepet visznek a magyar gazdaságban és politikában. "Sajnos a Magyar Katolikus Püspöki Kar minderről" - arról, hogy a püspökök és papok bevallják múltjukat - "hallani sem akar" - olvasható az ÉS-ben. A történész szerint azonban előbb-utóbb úgyis minden kiderül.
Ungváry Krisztián a február elején Paskai László bíboros, volt esztergom-budapesti érsekről írt. Szintén az ÉS-ben megjelent cikkére érkezett reakciók kapcsán megjegyzi, lehet, hogy Paskai "csak a Vatikán álláspontját képviselte", s esetében "csak a Kádár-rendszer kiszolgálásáról volt szó", azt azonban senki nem írta elő neki, hogy "Rákosi bölcsességét méltassa Mindszentyvel szemben", hogy "megtagadja a fegyveres szolgálatot megtagadókat", hogy "fenntartsa a békepapi intézményt". A februári cikkben az állt, hogy Paskai ügynök volt, és közel tíz éven át jelentett egyházi személyekről.
A kampányra hivatkozva továbbra sem nyilatkoznak
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek nem kívánt nyilatkozni a mostani cikk kapcsán az MTI-nek. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára is csak annyit közölt sajtóirodáján keresztül, hogy a témában a választási kampányra tekintettel nem nyilatkozik.
Gyulay Endre püspök hangsúlyozta, egy évvel ezelőtt megírta bocsánatkérő levelét, és többször is elmondta: annak idején, a püspökszentelés előtt felkeresték és a véleményét kérdezték erről-arról. A beszélgetés végén elétettek egy háromoldalas papírt, amit aláírt, de nem tudja, mi állt abban. Éppen ezért lehetségesnek nevezte, hogy emiatt az aláírás miatt létezik róla karton. Kérdés, hogy az egykori aláírás mit szolgált; mert ha a beszervezést, akkor neve valóban foroghat - fűzte hozzá.
A püspök ugyanakkor leszögezte: soha nem írt jelentést, nem tartott kapcsolatot tartótiszttel és nem volt senkire sem "ráállítva". Hozzátette: ha mégis előkerülne bármilyen irat, akkor arról írásszakértői véleményt kérne. Közölte: összefüggést lát a cikk megjelenése és abban nevének említése, illetve az általa az országgyűlési választásokra megfogalmazott körlevél kiadása között. A cikkben megnevezett többi egyházi személyiséget az MTI-nek nem sikerült elérnie.
hirado
2006.03.03. 21:41