
A kormányfőhöz köthető Motim-cégcsoport elbocsátott dolgozóitól 2002 végén arra hivatkozva vonták meg végkielégítésük egy részét, hogy annak kifizetése a maradók bérfejlesztését veszélyeztetné. Csakhogy a Gyurcsány Ferenc birtokában lévő Altus Rt. 2003-ban százegy, 2004-ben háromszázhárommillió forint osztalékot emelt ki a vállalatból. A munkaügyi felügyelőség ismét bírságot szabott ki a Motimra - írja a Magyar Nemzet.
Bár Gyurcsány Ferenc szakszervezeti közönség előtt sokszor kifejtette: baloldalisága azt jelenti, hogy a munkaadók és munkavállalók vitájában a gyengébb, azaz a munkavállalói oldalt támogatja, a jelek szerint a miniszterelnök üzletemberként más gyakorlatot folytat. A Magyar Nemzet birtokába jutott könyvvizsgálói jelentésből kiderül, hogy a Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő Altus Rt. 2003-ban 101, 2004-ben pedig - módosítva az éves pénzügyi beszámoló vonatkozó részét - 303 millió forint osztalékot emelt ki a mosonmagyaróvári timföldgyárat működtető Motim Rt.-ből.
2002 végén elbocsátásokra került sor a társaságnál és leányvállalatainál, a távozók azonban a kollektív szerződésben (ksz) rögzítettnél jóval kevesebb végkielégítést kaptak. Gerezdes János, a Motim Rt. vezérigazgatója azt állította: a helyi szakszervezettel annak érdekében módosították a ksz-t, hogy ne kerüljön veszélybe a cégnél maradó munkások bérfejlesztése.
Így az eredeti ksz-ben rögzített 300 millió helyett csak 150 millió forintot fordítottak végkielégítésre. A bérfejlesztés pedig sürgető volt, hiszen a leépítés után a maradóknak kellett elvégezniük az elbocsátottak munkáját is. A napokban négyszázezer új munkahelyet ígérő miniszterelnök a jelek szerint éppen saját érdekeltségében nem tudja megvalósítani a foglalkoztatottság növelését: a privatizáció előtti 1991-es 2082 fős létszám 2001-ben 889 főre, 2004-ben pedig 786 főre apadt a Motimnál.
Eközben ismét bírságot róttak ki a cégcsoportra. A Motim Kádkő és a Motim Műkorund Kft.-nél február 2-án tartott utóellenőrzése során az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) Nyugat-dunántúli Felügyelősége megállapította: a törvényben rögzített 36 helyett továbbra is heti 40 órában foglalkoztatják a dolgozókat. Korábban már a munkaügyi bíróság és a Legfelsőbb Bíróság is a törvényes munkaidő visszaállítására kötelezte a vállalatot.
Az OMMF immár harmadszor szabott ki 100-100 ezer forint végrehajtási bírságot a társaságok ügyvezetőire. A cégeknél egyébként annak ellenére sem állították vissza a törvényes foglalkoztatást, hogy augusztusi utóellenőrzése után a felügyelet nagyvonalúan méltányolta a társaságok december 31-ig szóló további haladékra vonatkozó kérését. Az új jogszabályok értelmében 16 naponként lehet ellenőrizni, szükség esetén pedig kiszabni a százezer forintos végrehajtási bírságot.
hirado
2006.02.25. 09:48