
Kiss Péter kancelláriaminiszter kezdeményezi, hogy tegyék nyilvánossá azt a Kehi-jelentést, amely a Postabank konszolidációját összegzi.
Arra a kérdésre, igaz-e, hogy a pénzintézet stabilizálására fordított 150 milliárd forintból 30 milliárd forint magánzsebekbe vándorolt, Veres János pénzügyminiszter azt válaszolta: a Kehi-vizsgálat eredménye nincs az archívumukban, azt ugyanis az előző kormány pénzügyminisztere,
Varga Mihály felvette, és nem adta vissza. Korábban az ügyben parlamenti bizottság is vizsgálódott, de nem jutott semmire. A testület akkori elnöke, Eörsi Mátyás azt mondta: semmilyen jelentést nem kaptak meg, a Kehi-jelentést sem. Varga Mihály minderre annyit mondott: ha volt is ilyen jelentés, annak ott kell lennie a Pénzügyminisztérium irattárában. A volt pénzügyér javasolta Veres Jánosnak, nézzen szét jobban az irattárban.
Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára korábban a Szólás Szabadsága című műsorban azt állította, a Postabank és vele együtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) konszolidációjára a szükségesnél 80-100 milliárddal többet költött az akkori kormány. Nyers, aki 1998-ban elnökhelyettese volt a részben a PSZÁF elődjeként működő Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnek, azt mondta: az ÁPTF-ben annak idején arra a következtetésre jutottak, hogy 1998 végén a Postabank súlyos tőkehiányban szenvedett, ezért elengedhetetlen volt a feltőkésítése. A következtetést egy, a felügyelet által megbízott nagy nemzetközi könyvvizsgáló cég által végzett átfogó vizsgálata alapozta meg.
A különböző időszakokban egyébként összesen három nagy nemzetközi könyvvizsgáló végzett vizsgálatot az ügyben. A Postabank hivatalos könyvvizsgálója és a felügyelet által felkért cég nagyjából azonos véleményen voltak. A bank akkori vezetése által felkért harmadik cég azonban a másik kettőnél lényegesen nagyobb tőkeszükségletet állapított meg.
hirado
2006.02.14. 07:44