
Mindent megtesznek majd a színlelt szerződések után kutató revizorok, hogy felderítsék a munkaviszonyra utaló jeleket: árulkodó jel lehet a céges e-mail-listán való szereplés, a névtábla az irodaajtón, de akár egy családi fotó is. Az ekho-törvény ugyanakkor több tisztázatlan kérdést nyitva hagyott.
A színlelt szerződések átalakítására adott határidő június végén jár le, az adóellenőrök ekkor lépnek igazán akcióba, és számos kritérium alapján megállapíthatják majd a munkaviszonyt. Ilyen például az alá-fölé rendeltségi viszony vagy az, ha a munkavégzés költségeit munkáltató fedezi. A revizorok mindent megtesznek majd, hogy felderítsék a foglalkoztatás körülményeit. Olyan apróságokra is figyelniek majd, hogy a munkavállaló személyes tárgyai ne legyenek fellelhetők a munkavégzés helyén. Szakértők szerint a céges e-mail-listán való szereplés, névtábla az irodaajtón vagy egy családi fotó is munkaviszonyra utalhat.
Tágul a kör?
A lejáró határidőre egyébként nem csak az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alkalmazására jogosított cégeknek, alkalmazottaknak (médiában és a művészvilágban dolgozók) kell figyelniük, az érintettek köre ugyanis jóval nagyobb. Adószakértők úgy vélik, lényegében az összes ügynök- vagy kiszállásos szervizhálózatot működtető cégnél át kell tekinteni a viszonyokat. A Napi Gazdaság által megkérdezett cégek között több jelentős vállalat akadt, amelyek vállalkozási szerződéssel takarják el a munkaviszonyt, ezek már megkezdték a felkészülést: sorozatban keresik fel a tanácsadó cégeket.
Ekhóra nem jár betegszabadság sem?
A pusztán ekhóval leadózott jövedelem alapján semmiféle pénzbeli egészségügyi juttatás - táppénz, gyes, gyet - nem jár, de kérdéses a betegszabadság első 15 napjára eső munkáltatói kifizetés sorsa is - hangzott el a napokban egy konferencián. Lucz Zoltánné, a PM főosztályvezetője szerint utóbbi jár a 15 napra, azt el is lehet számolni ekhós jövedelemként is, de az ezt követően kapott táppénzt már nem.
Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a betegszabadság időszakára vonatkozó jövedelmet nem tárgyalja az ekho-törvény, így csak a tb-jogszabályokból lehet kiindulni. Amit viszont megkap minden ekhós magánszemély is, az a nyugdíj, az egészségügyi szolgáltatások és a baleseti járadék.
A pártok hallgatnak, talán a Fidesz...?
Az ellenőrzések beindulása után 10-40 milliárd forint folyhat be a színlelt szerződéseket alkalmazó cégektől - vélik az adószakértők. Bár a cégek számítanak arra, hogy valamelyik politikai oldal a kampány során előrukkol azzal, hogy a korábban többször meghosszabbított határidőt ismét kitolja, ám az eddig ismert tervek alapján erre nincs sok esély: a legtöbb parlamenti párt kitart a moratórium június végi lezárása mellett, igaz, a Fidesz még nem ismertette álláspontját. l
hirado
2006.02.10. 11:36