HIRDETÉS
Képfeltöltő
KIEMELT HÍREK
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Gyurcsány: a szabadság súlya alatt időnként rogyadozik a lábunk - a második köztársaságra emlékeztek

t: 101

Gyurcsány: a szabadság súlya alatt időnként rogyadozik a lábunk - a második köztársaságra emlékeztek

A köztársaság gondolata a rendszerváltás pillanatában még összeforrasztott sok törekvést, a korábbi csillogás mára viszont megkopott, sokakban csalódást keltett a harmadik köztársaság - mondta Gyurcsány Ferenc. A kormányfő erről a második magyar köztársaság kikiáltásának 60. évfordulóján rendezett emlékülésen, az Országház Felsőházi termében beszélt.

A miniszterelnök az évforduló alkalmából állami kitüntetéseket adott át olyan személyeknek, akik tevékenységükkel hozzájárultak a második köztársaság megszilárdításához, a demokratikus rendszer védelmezéséhez.

Az általános és titkos választójog alapján megválasztott országgyűlés 1946. február 1-jén kiáltotta ki a második Magyar Köztársaságot. A 60. évforduló alkalmából a Bibó István Közéleti Társaság emlékülést rendezett, amelyre civil szervezetek és közéleti személyiségek is meghívást kaptak.

Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: a köztársaság közös ügyünk, a demokráciában ez köti össze a különböző akaratú, egymástól eltérően gondolkodó polgárokat. A szabadság súlya alatt időnként rogyadozik a lábunk - fogalmazott, hozzátéve: a köztársaság abból él, amit polgárai önként, normát követve beletesznek; a köztársaság lelke a közös meggyőződés, a kultúra.

A miniszterelnök meggyőződése szerint a mai, a harmadik köztársaság akkor lesz sokak által mélyen támogatott, ha milliónyi polgárnak az lesz a hétköznapi tapasztalata, hogy a magyar köztársaság szabadsága együtt jár a lehetőségek közötti választás szabadságával, amikor a lehetőségek a mainál egyenlőbb módon oszlanak meg polgár és polgár között. Gyurcsány Ferenc értékelése szerint a közéleti aktivitás még némi kívánnivalót hagy maga után, a köztársaság nincs tele tűzzel, szenvedéllyel.

1989-90 öröksége kapcsán leszögezte: nem szabad elfelejteni, hogy a köztársaság a megélt demokratikus közösség; a magyar polgárok fontosabbak egymás számára ebben a minőségükben, mint abban, hogy megmutassák, milyen politikai eszményeket vallva képzelik el az ország jövőjét.

Az ülést vezető Göncz Árpád - volt köztársasági elnök, a Bibó István Közéleti Társaság elnöke, a megemlékezés fővédnöke - arra szólított fel: kortól és gondolkodásmódtól függetlenül kell ünnepelni a köztársaság megszületését.

Sólyom László köztársasági elnök a kormányfő előterjesztésére Mistéth Endrének a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje, Csicsery-Rónay Istvánnak és Gábor Róbertnak a Magyar Köztársasági Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetést adományozta.

Cholnoky Tamás és S. Szabó Ferenc a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, Horváth János a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje elismerésben részesült, Kovács K. Zoltánnak és Mizsei Bélának a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje címet adományozták.

Az ülésen felszólaló Bozóki András kulturális miniszter arról szólt, a köztársaság azt jelenti: egyetlen politikai közösség, egyetlen Magyarország létezik; tudjuk miben vagyunk közösek, miben különbözünk és nem keverjük össze ezt a kettőt.

A köztársaság nem egyenlő a konszenzussal vagy a népfronttal, éles, kőkemény politikai harcok lehetségesek, és mindig lesznek olyanok, akiket a kormány nem tud megnyerni magának. De jelenti a szabadság szeretetét, a közösen létrehozott rend fenntartásáért érzett felelősséget - fogalmazott a miniszter.

A mostani az első, csorbítatlan köztársaság, amelyet szabad parlamenti választások alapoztak meg - mondta Bozóki András, hozzátéve, a köztársaság hívei nemcsak a tradíciókra, hanem olyan, azokat hordozó személyekre támaszkodhatnak, mint Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Bibó István, Kovács Imre, Nagy Imre, Kéthly Anna; 1990 után pedig ezt a gondolatot Göncz Árpád testesíti meg számára leginkább.

hirado

2006.02.01. 21:34

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek