HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Szabó István módosított
Szabó István filmrendező korábbi nyilatkozatait módosítva az MTV A szólás szabadsága című műsorában közölte, hogy magát is mentette, amikor 19 éves korában aláírta a beszervezéséről szóló papírt, és ügynökként több éven át jelentett a Színház-és Filmművészeti Főiskola hallgatóiról. Korábban, az egyik napilapnak az Oscar-díjas filmrendező azt mondta, az állambiztonsági munkával megmentette egy forradalmár életét, és élete legbátrabb, legvakmerőbb cselekedetének nevezte az állambiztonsági munkát.
A Szabó István ügynökmúltját feltáró Gervai András filmkritikus hétfőn a Nap-keltében azt mondta, nem vadászott tudatosan a rendezőre, de amikor megtalálta a róla szóló dokumentumokat, úgy érezte, hogy újságíróként közzé kell tennie azokat.
Utólag már sajnálja, és hibának tartja, hogy nem kérdezte meg előzetesen Szabót, ám továbbra is azt állítja, hogy szerinte a rendező ártott embereknek. Közben mintegy száz értelmiségi írta alá azt az ívet, melyben Szabó István iránti tiszteletüket és szeretetüket fejezik ki, és leszögezik: Szabó 45 éve fontos filmeket csinál nekünk, elvitte hírünket a világba, beírta nevét kultúránk egyetemes történetébe.
"Én magamat védtem" - mondta a rendező A szólás szabadságában. Korábban, a Népszabadság című napilap pénteki számában a filmrendező azt mondta, az állambiztonsági munkával megmentette egy forradalmár életét, aki 1956-ban fegyveresen részt vett a Köztársaság téri pártház elfoglalásában . Ezért élete "legbátrabb, legvakmerőbb cselekedetének" nevezte az állambiztonsági munkát, amelyre "utólag büszke lehet". A napilap szombati számában nevesítette is, hogy melyik évfolyamtársáról volt szó: Gábor Pálról.
Vasárnap a televízióban Szabó István elmondta, hogy a nap folyamán a volt évfolyamtársaival erről az ügyről beszélgettek, s idézett Elek Judit hozzá intézett leveléből, amelyben filmrendező azt írta, hogy "mi tízen, akkor, amikor ötven évvel ezelőtt a történelem próbára tett, tisztességesen álltuk ezt a próbát". Hozzátette, nem hiszi, hogy ártott volna bárkinek is, de nem mást akart megmenteni, hanem saját magát. "És ez a pontos megfogalmazás. Én valóban tudtam, hogy én is bajba kerülök, mégpedig nagyon bajba kerülök, ha bármi kiderül". Amikor korábban Gábor Pál megmentéséről beszélt, akkor "valamit kifelejtett ebből", s ezt írta meg Elek Judit - mondta Szabó István. Arra a kérdésre, tehát az sem igaz, hogy büszke lenne a cselekedetére, azt mondta: "én nagyon sokáig úgy gondoltam, hogy én erre büszke vagyok".
Amikor vasárnap a volt osztálytársai azt firtatták, hogy a félelmet ő is érezte-e, rámutatott, nem akkor érzett félelmet, amikor alá kellett írni és nem akkor, amikor kihallgatták. "Akkor éreztem a félelmet, amikor másfél évvel később, véletlenül egy filmgyári vetítőben - valaki dokumentumfilmeket ellenőrzött - megláttam ezt az osztálytársamat a vásznon, a fehér ballonkabátjában és a géppisztollyal. És akkor én úgy éreztem, hogy én most meghalok és nekem végem. Ez volt az életem legnagyobb félelme" - utalt a rendező azokra a filmkockákra, amelyeken Gábor Pál látható a Köztársaság téri pártszékháznál.
"Egészen biztosan nem ártottam senkinek, ezt egészen pontosan tudom. Ártó szándékú mondatok nem tőlem jöttek" - jelentette ki kérdésre válaszolva.
Arra kérdésre, miért nem mondta el a nyilvánosság előtt, hogy beszervezték, úgy válaszolt: "Én lényegében nem csináltam olyan filmet, amiben ezt a történetet valamilyen módon nem mondtam volna el", és megemlítette a Bizalom, a Redl ezredes, A napfény íze, továbbá a kedden kezdődő filmszemlén bemutatandó Rokonok című filmjét.
Hallgatását indokolva megismételte azt is, hogy életre szóló esküt kötött két évfolyamtársával - Gábor Pállal és Gyöngyössy Imrével -, hogy nem beszélnek arról, Gábor Pál fegyverrel vett részt a Köztársaság téri pártház ostromában 1956 októberében. További okként említette, hogy "igazából nem volt mit elmesélni. Ez a fantasztikus Máriássy-osztály úgy összetartott, és annyira tudtunk mindent egymásról, hogy nem volt semmit erről mit mesélni." Hangsúlyozta azt is, hogy az osztálya belső dolgairól sosem beszélt.
"Ami az osztályon belül zajlott, amit egymás között beszélgettünk, az belső ügy volt, abból soha nem került ki semmi, és ebből az következik, hogy soha senkivel nem történt semmi. Mindenki elvégezte a főiskolát, mindenki nagyon hamar filmet csinált, mindenki külföldre járt, soha senkinek nem volt semmi bántódása"- mondta a rendező.
Arra a kérdésre, hogyha önszántából nyilvánosságra hozta volna a beszervezését, megmenekült volna a leleplezéstől, úgy fogalmazott: "Ez teljesen egyértelmű, hogy engem meg akarnak ölni, mert az összes hírügynökségnek szétkürtölték és az egész világon megjelenik az újságokban, hogy az egyetlen magyar Oscar-díjas, mit tudom én, rendőrségi ügynök". Hozzátette, valahogy úgy gondolta, hogyha "előjönnek a papírok, akkor elmondom, nyilvánosan, hogy mi történt, mert akinek kell, az azért úgy nagyjából tudja".
Szabó István ügynökmúltját az Élet és Irodalom robbantotta ki a múlt héten. A hetilap azt állította: a Történeti Leváltárban található iratok bizonyítják, hogy Szabó István 1957-től 1963-ig jelentett egyik főiskolai osztálytársáról, aki részt vett a Köztársasági téri pártszékház ostromában.
Az Oscar-díjas rendezőről korábban a Népszabadságnak is azt nyilatkozta, az akasztástól szerette volna megmenteni Gábor Pál barátját, aki fegyverrel vett részt a Köztársaság téri pártház ostromában, 1956-ban. A filmrendező azt mondta: ha most kellene döntenie, ismét aláírna. Szabó azt állítja: két osztálytársával együtt letartóztatták, és megzsarolták, kirúgják a főiskoláról, ha nem számol be az ott történtekről. Szabó - állítása szerint - nem akarta mindezt vállalni, ám később barátai meggyőzték, látszólagos együttműködéssel kezükben tarthatják a róluk szóló információkat. Állítja: ártó szándékkal sosem jelentett senkiről, sőt, néhány esetben Gábor Pál mondta meg, mit írjon róla. A lapinterjúban Szabó beszélt arról is, hogy egy éve készül filmre vinni a történteket, a szinopszis már el is készült, ezt több helyre el is küldte.
A szaktörténészeket megosztja Szabó ügynökmúltja: Eörsi László úgy véli, a Köztársaság téri eseményekben részt vevőket aligha lehetett holmi jelentésekkel megkímélni, a hatóságok kíméletlenül jártak el a pártházat ostromlókkal. Ungváry Krisztián arra hívta fel a figyelmet, hogy Szabó jelentései tele vannak másokra terhelő adatokkal. Rainer M. János, az 56-os Intézet igazgatója álláspontja pedig az: a pártház megtámadóinak egy részét valóban felakasztották vagy börtönbe vetették, de nem mindenkit. A szakember szerint ha Szabót szembesítették volna az eltitkolt információval - látott egy, a pártház ostromáról készült dokumentumfilmet, melyen felismerte barátját -, a be nem jelentett bűncselekmény miatt börtönbe vethették volna. Eörsi László történész azt állítja: akit Szabó István Gábor Pálnak vélt a korabeli dokumentumfilmben, az valójában a 21 éves Marsányi László műanyag-feldolgozó, a Hársfa utcai felkelőcsoport rajparancsnoka. (Ebből a felkelőcsoportból egyébként később többen is bíróság elé kerültek. 1958. szeptember 4-én, illetve november 25-én a nyolc vádlottból hetet halálra ítéltek, és az ítéletet november 28-án végre is hajtották.)
Szabó István egykori osztálytársai, Rózsa János, Kézdi-Kovács Zsolt, valamint Jancsó Miklós és Mészáros Márta a Nap-kelte vasárnapi adásában megerősítették: Gábor Pált látták a híradófelvételeken.
hirado
2006.01.30. 10:46
t: 164
Szabó István módosított
Szabó István filmrendező korábbi nyilatkozatait módosítva az MTV A szólás szabadsága című műsorában közölte, hogy magát is mentette, amikor 19 éves korában aláírta a beszervezéséről szóló papírt, és ügynökként több éven át jelentett a Színház-és Filmművészeti Főiskola hallgatóiról. Korábban, az egyik napilapnak az Oscar-díjas filmrendező azt mondta, az állambiztonsági munkával megmentette egy forradalmár életét, és élete legbátrabb, legvakmerőbb cselekedetének nevezte az állambiztonsági munkát.A Szabó István ügynökmúltját feltáró Gervai András filmkritikus hétfőn a Nap-keltében azt mondta, nem vadászott tudatosan a rendezőre, de amikor megtalálta a róla szóló dokumentumokat, úgy érezte, hogy újságíróként közzé kell tennie azokat.
Utólag már sajnálja, és hibának tartja, hogy nem kérdezte meg előzetesen Szabót, ám továbbra is azt állítja, hogy szerinte a rendező ártott embereknek. Közben mintegy száz értelmiségi írta alá azt az ívet, melyben Szabó István iránti tiszteletüket és szeretetüket fejezik ki, és leszögezik: Szabó 45 éve fontos filmeket csinál nekünk, elvitte hírünket a világba, beírta nevét kultúránk egyetemes történetébe.
"Én magamat védtem" - mondta a rendező A szólás szabadságában. Korábban, a Népszabadság című napilap pénteki számában a filmrendező azt mondta, az állambiztonsági munkával megmentette egy forradalmár életét, aki 1956-ban fegyveresen részt vett a Köztársaság téri pártház elfoglalásában . Ezért élete "legbátrabb, legvakmerőbb cselekedetének" nevezte az állambiztonsági munkát, amelyre "utólag büszke lehet". A napilap szombati számában nevesítette is, hogy melyik évfolyamtársáról volt szó: Gábor Pálról.
Vasárnap a televízióban Szabó István elmondta, hogy a nap folyamán a volt évfolyamtársaival erről az ügyről beszélgettek, s idézett Elek Judit hozzá intézett leveléből, amelyben filmrendező azt írta, hogy "mi tízen, akkor, amikor ötven évvel ezelőtt a történelem próbára tett, tisztességesen álltuk ezt a próbát". Hozzátette, nem hiszi, hogy ártott volna bárkinek is, de nem mást akart megmenteni, hanem saját magát. "És ez a pontos megfogalmazás. Én valóban tudtam, hogy én is bajba kerülök, mégpedig nagyon bajba kerülök, ha bármi kiderül". Amikor korábban Gábor Pál megmentéséről beszélt, akkor "valamit kifelejtett ebből", s ezt írta meg Elek Judit - mondta Szabó István. Arra a kérdésre, tehát az sem igaz, hogy büszke lenne a cselekedetére, azt mondta: "én nagyon sokáig úgy gondoltam, hogy én erre büszke vagyok".
Amikor vasárnap a volt osztálytársai azt firtatták, hogy a félelmet ő is érezte-e, rámutatott, nem akkor érzett félelmet, amikor alá kellett írni és nem akkor, amikor kihallgatták. "Akkor éreztem a félelmet, amikor másfél évvel később, véletlenül egy filmgyári vetítőben - valaki dokumentumfilmeket ellenőrzött - megláttam ezt az osztálytársamat a vásznon, a fehér ballonkabátjában és a géppisztollyal. És akkor én úgy éreztem, hogy én most meghalok és nekem végem. Ez volt az életem legnagyobb félelme" - utalt a rendező azokra a filmkockákra, amelyeken Gábor Pál látható a Köztársaság téri pártszékháznál.
"Egészen biztosan nem ártottam senkinek, ezt egészen pontosan tudom. Ártó szándékú mondatok nem tőlem jöttek" - jelentette ki kérdésre válaszolva.
Arra kérdésre, miért nem mondta el a nyilvánosság előtt, hogy beszervezték, úgy válaszolt: "Én lényegében nem csináltam olyan filmet, amiben ezt a történetet valamilyen módon nem mondtam volna el", és megemlítette a Bizalom, a Redl ezredes, A napfény íze, továbbá a kedden kezdődő filmszemlén bemutatandó Rokonok című filmjét.
Hallgatását indokolva megismételte azt is, hogy életre szóló esküt kötött két évfolyamtársával - Gábor Pállal és Gyöngyössy Imrével -, hogy nem beszélnek arról, Gábor Pál fegyverrel vett részt a Köztársaság téri pártház ostromában 1956 októberében. További okként említette, hogy "igazából nem volt mit elmesélni. Ez a fantasztikus Máriássy-osztály úgy összetartott, és annyira tudtunk mindent egymásról, hogy nem volt semmit erről mit mesélni." Hangsúlyozta azt is, hogy az osztálya belső dolgairól sosem beszélt.
"Ami az osztályon belül zajlott, amit egymás között beszélgettünk, az belső ügy volt, abból soha nem került ki semmi, és ebből az következik, hogy soha senkivel nem történt semmi. Mindenki elvégezte a főiskolát, mindenki nagyon hamar filmet csinált, mindenki külföldre járt, soha senkinek nem volt semmi bántódása"- mondta a rendező.
Arra a kérdésre, hogyha önszántából nyilvánosságra hozta volna a beszervezését, megmenekült volna a leleplezéstől, úgy fogalmazott: "Ez teljesen egyértelmű, hogy engem meg akarnak ölni, mert az összes hírügynökségnek szétkürtölték és az egész világon megjelenik az újságokban, hogy az egyetlen magyar Oscar-díjas, mit tudom én, rendőrségi ügynök". Hozzátette, valahogy úgy gondolta, hogyha "előjönnek a papírok, akkor elmondom, nyilvánosan, hogy mi történt, mert akinek kell, az azért úgy nagyjából tudja".
Szabó István ügynökmúltját az Élet és Irodalom robbantotta ki a múlt héten. A hetilap azt állította: a Történeti Leváltárban található iratok bizonyítják, hogy Szabó István 1957-től 1963-ig jelentett egyik főiskolai osztálytársáról, aki részt vett a Köztársasági téri pártszékház ostromában.
Az Oscar-díjas rendezőről korábban a Népszabadságnak is azt nyilatkozta, az akasztástól szerette volna megmenteni Gábor Pál barátját, aki fegyverrel vett részt a Köztársaság téri pártház ostromában, 1956-ban. A filmrendező azt mondta: ha most kellene döntenie, ismét aláírna. Szabó azt állítja: két osztálytársával együtt letartóztatták, és megzsarolták, kirúgják a főiskoláról, ha nem számol be az ott történtekről. Szabó - állítása szerint - nem akarta mindezt vállalni, ám később barátai meggyőzték, látszólagos együttműködéssel kezükben tarthatják a róluk szóló információkat. Állítja: ártó szándékkal sosem jelentett senkiről, sőt, néhány esetben Gábor Pál mondta meg, mit írjon róla. A lapinterjúban Szabó beszélt arról is, hogy egy éve készül filmre vinni a történteket, a szinopszis már el is készült, ezt több helyre el is küldte.
A szaktörténészeket megosztja Szabó ügynökmúltja: Eörsi László úgy véli, a Köztársaság téri eseményekben részt vevőket aligha lehetett holmi jelentésekkel megkímélni, a hatóságok kíméletlenül jártak el a pártházat ostromlókkal. Ungváry Krisztián arra hívta fel a figyelmet, hogy Szabó jelentései tele vannak másokra terhelő adatokkal. Rainer M. János, az 56-os Intézet igazgatója álláspontja pedig az: a pártház megtámadóinak egy részét valóban felakasztották vagy börtönbe vetették, de nem mindenkit. A szakember szerint ha Szabót szembesítették volna az eltitkolt információval - látott egy, a pártház ostromáról készült dokumentumfilmet, melyen felismerte barátját -, a be nem jelentett bűncselekmény miatt börtönbe vethették volna. Eörsi László történész azt állítja: akit Szabó István Gábor Pálnak vélt a korabeli dokumentumfilmben, az valójában a 21 éves Marsányi László műanyag-feldolgozó, a Hársfa utcai felkelőcsoport rajparancsnoka. (Ebből a felkelőcsoportból egyébként később többen is bíróság elé kerültek. 1958. szeptember 4-én, illetve november 25-én a nyolc vádlottból hetet halálra ítéltek, és az ítéletet november 28-án végre is hajtották.)
Szabó István egykori osztálytársai, Rózsa János, Kézdi-Kovács Zsolt, valamint Jancsó Miklós és Mészáros Márta a Nap-kelte vasárnapi adásában megerősítették: Gábor Pált látták a híradófelvételeken.
hirado
2006.01.30. 10:46
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
