HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Járai: a választások nem befolyásolják a pénzügyi politikát

t: 101

Járai: a választások nem befolyásolják a pénzügyi politikát

Járai Zsigmond szerint a közelgő parlamenti választások nem befolyásolják a jegybank által érvényesített monetáris politikát. Ezt a jegybank elnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón fejtette ki a Monetáris Tanács ülését követően. A Monetáris Tanács hétfőn a gazdasági és pénzügyi folyamatok áttekintése után változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot, az továbbra is 6 százalék.

Az MNB-elnök elmondta: összességében számos tényező a kockázatok növekedését mutatja mind a világgazdaságban, mind a hazai gazdaságot illetően, más tényezők alapján hozott elemzői ítéletek viszont a kockázatok mérséklődését vetítik előre, ezért is döntött úgy a tanács, hogy változatlan marad az irányadó kamat.

Kérdésre válaszolva a jegybank-elnök elmondta: az MNB szerint az idén ugyan az inflációs folyamatok továbbra is nagyon kedvezően alakulnak, de a bizonytalan helyzet miatt a jegybanki tartalékok magasan tartására törekszik az MNB. Ez év végén akár 16-17 milliárd euró sem lenne túl magas jegybanki tartalékszint a mostani bizonytalan makrogazdasági és világgazdasági helyzet miatt.

Az MNB elnöke elmondta: éves átlagban 1,1 százalékos pénzromlással számolnak 2006-ra, de összességében, az elmúlt évekhez viszonyítva 2006 az egyik legbizonytalanabb esztendő lesz. A januári áfa-csökkentések tartós hatása egyelőre nem jósolható meg. Az is a bizonytalanságot erősíti, hogy 2006 választási év lesz, így a választások után az új kormány, nem tudni, hogy mikor és milyen erőteljesen indítja el a már oly régóta ígért államháztartási kiigazítást, amelyet a közgazdász körök jobbról és balról is sürgetőnek tartanak.

Járai Zsigmond ezzel együtt megjegyezte: az év egészét tekintve az idei előrejelzésekben a legalacsonyabb egy évre visszatekintő inflációs prognózis 0,8 százalékos pénzromlást mutat. Kérdésekre válaszolva elmondta: az egyes pártok választási ígéretei alapján nem végeztek számításokat a jegybankban arról, hogy azok milyen költségvetési hatással járnak. Csak a már elfogadott törvények államháztartási hatásait tekintik át az MNB-nél.

Egyúttal Járai Zsigmond jelezte: az MNB szerint kétharmados törvényt kellene alkotni arról, hogy az államháztartás milyen mozgástérben tevékenykedhet, mivel a jegybank úgy gondolja, az államháztartási reformokat ez is segíthetné. A jegybank szerint el lehetne fogadtatni egy olyan törvényt is, amely kimondja, hogy nem lehet jóváhagyni olyan költségvetési törvényt, amelyet például az Állami Számvevőszék bevételi oldalról nem tart meglapozottnak.

Az MNB elnöke végezetül beszámolt arról, hogy az MNB mint a fizetési mérleg statisztikájának összeállításáért felelős nemzeti intézmény, a közeljövőben új adatgyűjtési rendszerre áll át. Ennek lényege az, hogy az európai gyakorlathoz igazodva a fizetési mérleg összeállításához kapcsolódó adatokat a jövőben közvetlenül a vállalatoktól szerzik majd be. Növekedni fog az az értékhatár is, amely az euróban történő fizetéseknél a kötelező adatszolgáltatást írja elő. Korábban a jelentési értékhatár 12.500 euró volt, amely várhatóan 50 ezer euróra emelkedik a közeljövőben.

hirado

2006.01.23. 20:26

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek