HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Reuters: csak 2013-ban jöhet az euró
A kormány jövőre, a választásokat követő első teljes évében jelentősen csökkenteni fogja az államháztartás hiányát, ám ez kevés lesz ahhoz, hogy Magyarország az euró 2010-es bevezetésének feltételeit a szükséges időpontra, vagyis 2008-ra teljesítse - derül ki a Reuters legfrissebb felméréséből.
A hírügynökségnek nyilatkozó makroelemzők szerint Magyarország 2013-ban csatlakozhat az eurózónához. A szakértők úgy vélik, a következő év gazdasági folyamatainak előrejelzését a választások mellett az is bizonytalanná teszi, hogy nem látható előre a felálló kormány gazdaságpolitikája.
A konszenzus szerint az eredményszemléletű GDP-arányos államháztartási hiány a tavalyi évre várt 6,1 százalék után idén 7,9, jövőre pedig 6,8 százalékos lehet. Az elemzői kar véleménye alapján ebben az évben 1,78 százalékos átlagos infláció várható, ami 2007-ben 2,96 százalékra gyorsul. A 2006 decemberi 12 hónapra visszatekintő inflációt 2,06 százalékra teszik az elemzők, egy évvel később pedig 2,86 százalékot várnak.
A Reuters felméréséből az is kiderül: ha nem volnának jelentős piaci kockázatok, a kedvező inflációs kilátások alapján az MNB tovább mérsékelhetné a kamatszintet. A jegybank ugyanakkor várhatóan óvatos marad, tekintettel arra, hogy egyelőre bizonytalan az Egyesült Államok és az eurózóna kamatszintjének emelkedése, márpedig ezek és a magas államháztartási hiány határozza meg az elvárt kockázati felár mértékét. Az euró árfolyama a konszenzus szerint az idei év végén 252,75 forint körül alakulhat, egy évre rá pedig ennél valamivel erősebb eurókurzusra lehet számítani.
Egyelőre nem változik az alapkamat
Nem változtat a monetáris tanács az irányadó alapkamaton - vélik a Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők.
Nyeste Orsolya, az Erste munkatársa szerint vélhetően a szigorúbb tagok álláspontja érvényesül, és nem a vágást pártoló tagoké. Hasonlóan vélekedik Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője, aki egyhangú tartást vár a hétfői üléstől, mivel szerinte egyik irányú változtatás sem indokolható hitelt érdemlően. Adamecz Péter, az MNB alelnöke viszont nemrég arról beszélt, hogy egyes jegybankárok a mérséklődő inflációra hivatkozva további kamatmérséklést sem tartanak kizártnak. A Dresdner Kleinwort Wasserstein (DrKW) elemzői szerint az alacsony inflációs környezet és a kedvező rövid távú kilátások miatt nem nehezedik erős, azonnali kamatemelési nyomás a jegybankra.
A legközelebbi kamatváltoztatással kapcsolatban viszont teljes a bizonytalanság az elemzők körében. Nyeste Orsolya szerint az utolsó negyedévben képzelhető el minimális kamatvágás, ám a nemzetközi környezet komolyabb változása, a forint megingása, a tőkebeáramlás csökkenése esetén emelés sem zárható ki. A DrKW szerint a kiábrándító költségvetési adatok kockázata, az Európai Központi Bank folytatódó kamatszigorítása és a magyarországi infláció második félévre várható visszagyorsulása arra utal, hogy még az első félévben emelkedhet az alapkamat. Török Zoltán az év végéig összesen 50 bázispontos mérséklésre számít, de ez nagyban függhet attól is, hogy merre mozdul az új kormány. Békési Ilona, az Aegon elemzője úgy látja, hogy csak akkor kerülhető el a komoly eladási hullám a forint- és állampapírpiacon, ha az új kabinet megkezdi a szükséges államháztartási reformokat és hitelessé teszi a deficitcsökkentést. Hozzátette ugyanakkor, hogy erre kevés az esély a választási évek tapasztalatai alapján. Suppan Gergely, a Takarékbank munkatársa szerint a nemzetközi befektetői hangulat jelentős romlása esetén képzelhető el kamatemelés, ám ennek időpontja nem látható előre.
hirado
2006.01.20. 11:09
t: 129
Reuters: csak 2013-ban jöhet az euró
A kormány jövőre, a választásokat követő első teljes évében jelentősen csökkenteni fogja az államháztartás hiányát, ám ez kevés lesz ahhoz, hogy Magyarország az euró 2010-es bevezetésének feltételeit a szükséges időpontra, vagyis 2008-ra teljesítse - derül ki a Reuters legfrissebb felméréséből.A hírügynökségnek nyilatkozó makroelemzők szerint Magyarország 2013-ban csatlakozhat az eurózónához. A szakértők úgy vélik, a következő év gazdasági folyamatainak előrejelzését a választások mellett az is bizonytalanná teszi, hogy nem látható előre a felálló kormány gazdaságpolitikája.
A konszenzus szerint az eredményszemléletű GDP-arányos államháztartási hiány a tavalyi évre várt 6,1 százalék után idén 7,9, jövőre pedig 6,8 százalékos lehet. Az elemzői kar véleménye alapján ebben az évben 1,78 százalékos átlagos infláció várható, ami 2007-ben 2,96 százalékra gyorsul. A 2006 decemberi 12 hónapra visszatekintő inflációt 2,06 százalékra teszik az elemzők, egy évvel később pedig 2,86 százalékot várnak.
A Reuters felméréséből az is kiderül: ha nem volnának jelentős piaci kockázatok, a kedvező inflációs kilátások alapján az MNB tovább mérsékelhetné a kamatszintet. A jegybank ugyanakkor várhatóan óvatos marad, tekintettel arra, hogy egyelőre bizonytalan az Egyesült Államok és az eurózóna kamatszintjének emelkedése, márpedig ezek és a magas államháztartási hiány határozza meg az elvárt kockázati felár mértékét. Az euró árfolyama a konszenzus szerint az idei év végén 252,75 forint körül alakulhat, egy évre rá pedig ennél valamivel erősebb eurókurzusra lehet számítani.
Egyelőre nem változik az alapkamat
Nem változtat a monetáris tanács az irányadó alapkamaton - vélik a Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők.
Nyeste Orsolya, az Erste munkatársa szerint vélhetően a szigorúbb tagok álláspontja érvényesül, és nem a vágást pártoló tagoké. Hasonlóan vélekedik Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője, aki egyhangú tartást vár a hétfői üléstől, mivel szerinte egyik irányú változtatás sem indokolható hitelt érdemlően. Adamecz Péter, az MNB alelnöke viszont nemrég arról beszélt, hogy egyes jegybankárok a mérséklődő inflációra hivatkozva további kamatmérséklést sem tartanak kizártnak. A Dresdner Kleinwort Wasserstein (DrKW) elemzői szerint az alacsony inflációs környezet és a kedvező rövid távú kilátások miatt nem nehezedik erős, azonnali kamatemelési nyomás a jegybankra.
A legközelebbi kamatváltoztatással kapcsolatban viszont teljes a bizonytalanság az elemzők körében. Nyeste Orsolya szerint az utolsó negyedévben képzelhető el minimális kamatvágás, ám a nemzetközi környezet komolyabb változása, a forint megingása, a tőkebeáramlás csökkenése esetén emelés sem zárható ki. A DrKW szerint a kiábrándító költségvetési adatok kockázata, az Európai Központi Bank folytatódó kamatszigorítása és a magyarországi infláció második félévre várható visszagyorsulása arra utal, hogy még az első félévben emelkedhet az alapkamat. Török Zoltán az év végéig összesen 50 bázispontos mérséklésre számít, de ez nagyban függhet attól is, hogy merre mozdul az új kormány. Békési Ilona, az Aegon elemzője úgy látja, hogy csak akkor kerülhető el a komoly eladási hullám a forint- és állampapírpiacon, ha az új kabinet megkezdi a szükséges államháztartási reformokat és hitelessé teszi a deficitcsökkentést. Hozzátette ugyanakkor, hogy erre kevés az esély a választási évek tapasztalatai alapján. Suppan Gergely, a Takarékbank munkatársa szerint a nemzetközi befektetői hangulat jelentős romlása esetén képzelhető el kamatemelés, ám ennek időpontja nem látható előre.
hirado
2006.01.20. 11:09
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
