HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Orbán: a diákmozgalom nagyszerű dolog
A kormányfő szerint a kabinet nyílt lapokkal játszott, de a diákok nem értettek egyet a választott úttal, ezért az eredeti célokat jól szolgáló új rendszer lesz, a korábban tervezetthez képest.
Nagyszerű dolognak nevezte a diákmozgalmakat pénteki rádióinterjújában a miniszterelnök, hangsúlyozva ugyanakkor azt is, hogy mindenkinek meg kell őriznie a tisztánlátását, így reméli, a diákok is tudják, meddig alakítják ők az eseményeket, és mikortól manipulálják őket.
Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a felsőoktatás átalakításáról szólva kifejtette: a kormány nyílt lapokkal játszott, volt elképzelése arról, hogy miként jut el a kitűzött célokhoz, azonban a diákok nem értettek egyet ezzel, félelmet keltett bennük. A kabinet ezért a rendszer egyszerűsítése, a különböző kedvezmények összevonása mellett döntött.
A korábbi koncepciót idézve elmondta, lett volna mintegy tízezer teljes ösztöndíjas hely, továbbá részösztöndíjas helyek és diákhitel, amelyet valójában szintén az állam fizetett volna, "de mire ennek a rendszernek a teljes képe kibontakozott a hosszú szakmai viták után a kormánydöntésekkel, addigra a diákok már (...) elsöpörték, nem kellett nekik".
Nem akartuk eladósítani a diákokat
A miniszterelnök kiemelte, nem akarták eladósítani a fiatalokat, mert fel kellett volna venniük ugyan az állami diákhitelt, de azt a tanulmányok után a közszférában való elhelyezkedés esetén az állam azonnal kiváltotta volna, a magánszektorban pedig a munkaadónak kellett volna fizetnie a kölcsönt, úgy, hogy ezt az állam elismeri az adó- és járulékfizetésnél. Ezeknek az elképzeléseknek a megvitatása azonban elmaradt a diákok körében kialakult félelem miatt - ismételte meg.
A diákok tüntetéseiről azt mondta, minden diákmozgalomnak - amelynek szervezésében neki is volt része már 1982-ben az ELTE-n - megvan a természetrajza, életérzések adódnak össze: jó társaság van, az ember úgy érzi, neki van igaza, "ráadásul fiatalok vagyunk, egészségesek, szerelem van, együtt vagyunk". A diákmozgalom tehát nagyszerű dolog - folytatta Orbán Viktor -, amely sohasem parancsszóra kezdődik, de nem is áll le parancsszóra, és mindig megjelenik benne a politika, az ellenzék ugyanis megpróbálja felhasználni a megmozdulásokat, hogy uszítson a kormány ellen. A kormányfő szerint az a fontos, hogy mindenki megőrizze a tisztánlátását, "a diákok is biztosan tudják, mi az a pont, amíg ők alakítják az eseményeket, és mikor (...) manipulálják őket".
Megjegyezte azt is, pontosan tudja, hol van az értelmes párbeszéd határa, majd az említett 1982-es megmozdulást felidézve úgy fogalmazott: "ahogy mi is akkor belendültünk, nekünk ott az egyébként okos KISZ-esek mondhattak, amit akartak. Egész egyszerűen elmentünk mellettük. Ugyanígy jártunk mi is. Ilyenkor - szemben a kommunistákkal - nem érdemes erőltetni a dolgokat".
A minőség növelése a cél
Az interjúban a felsőoktatás átalakításának céljai között említette a kormányfő a minőség növelését azért, hogy a hallgatók ne olyan diplomákat szerezzenek, amelyeket a való életben nem tudnak használni. Emellett öt százalék alá akarják csökkenteni a lemorzsolódást, nem szerencsés ugyanis, hogy száz fiatalból 25-30 nem végzi el az egyetemet, főiskolát - folytatta, majd - utalva a hallgatói szerződés intézményére - arra is kitért, hogy Magyarország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy közpénzből képezzen diplomásokat például a németeknek, az osztrákoknak vagy éppen a norvégoknak.
Jóval meghaladja a minimálbér növekedése az inflációt
Orbán Viktor a januártól esedékes minimálbér-emeléssel összefüggésben azt mondta: a szakszervezetek és a vállalkozók hosszú hónapokon át tárgyaltak egymással, ők állapodtak meg a végül elfogadott megoldásról, a kormány csak segítette az egyeztetéseket, nem volt közvetlen tárgyalófél.
Kiderült, hogy ha a pénzromlás üteme fölötti minimálbér-emelést akarunk, akkor lesz néhány szakma, ahol fennáll a veszély, hogy nem tudják kigazdálkodni a plusz kiadást, és munkanélküliség lesz a vége. A vállalkozók ezért azt mondták, hogy ha a kormány az érintett ágazatoknak ad mintegy 10 milliárd forintot, akkor vállalni tudják a magasabb minimálbért. A kabinet pedig úgy döntött, hogy a magasabb fizetés ennyit megér - fejtette ki a kormányfő.
Orbán Viktor hangsúlyozta: ha valaki utánaszámol, láthatja, hogy a minimálbér emelkedése jóval meghaladja az inflációt. Ehhez hozzájárul, hogy a gáz, a távfűtés és a villanyt lakossági árának 10 százalékos csökkentésével a pénzromlás üteme jövőre kisebb lesz mint ahogy azzal a minimálbér-tárgyalások idején kalkuláltak.
Rezsidíjak csökkentése: szociális szempont is érvényesülhetnek
A rezsidíj csökkentése kapcsán elhangzott kritikákra Orbán Viktor azt mondta: nagyon nehéz átlátni a szolgáltatók árképzését, nem könnyű megállapítani, pontosan kinek, mennyi a haszna, hogy milyen rejtett formában számolnak el úgy költségeket, hogy azok valójában profitok. Egy dolog azonban biztos, hogy a csökkentésbe bele kell vágni, két éve ehhez Magyarország még nem volt elég erős, „a mi bicepszünk arra adott lehetőséget, hogy azt mondjuk, befagyasztjuk a rezsiköltségeket”.
Orbán Viktor szerint képtelenség, hogy miközben Magyarország a szegényebb államok közé tartozik Európában, Ciprust leszámítva az emberek itt költenek a legtöbbet rezsire. Kiderül, hogy a gáz és villanyár 10 százalékos megvágása hogyan hat a szolgáltatók helyzetére, de majd megtanulunk egymással együtt élni ilyen árak mellett is – fogalmazott a miniszterelnök.
A kormányfő kérdésre válaszolva hozzátette: most egységesen mindenkinek 10 százalékkal lesz kevesebb a díj, de később biztosan sor kerül arra, hogy a szociális különbségek szempontja is bekerüljön a rendszerbe.
Jobban, kiszámíthatóbban fognak élni a magyarok
Az ország pénzügyi állapotáról szólva a kormányfő azt mondta, néhány éve Magyarország nehezebb helyzetben volt, mint Görögország. Ebből a helyzetből azonban sikerült kikerülni, és szerinte a közeljövőben az emberek jobban, kiszámíthatóbban fognak élni. Orbán Viktor úgy fogalmazott: 2013-ban szeretné kiejteni először azt a mondatot a száján, az emberek szemébe nézve, hogy „no, ugye megérte” végigcsinálni az elmúlt néhány évet.
A növekedés kulcsa a kkv-k levegőhöz juttatása
Az államadósság példátlan mértékben csökkent, a hiány az európai átlag alatt van, többen dolgoznak, mint korábban – amire szükség van, az a gazdasági növekedés. Ennek kulcsa a kis- és középvállalkozások levegőhöz juttatása, amihez csökkenteni kell a jegybanki alapkamatot, hogy a kkv-k könnyebben jussanak forrásokhoz - mondta Orbán Viktor.
hirado
2012.12.21. 09:54
t: 206
Orbán: a diákmozgalom nagyszerű dolog
A kormányfő szerint a kabinet nyílt lapokkal játszott, de a diákok nem értettek egyet a választott úttal, ezért az eredeti célokat jól szolgáló új rendszer lesz, a korábban tervezetthez képest.Nagyszerű dolognak nevezte a diákmozgalmakat pénteki rádióinterjújában a miniszterelnök, hangsúlyozva ugyanakkor azt is, hogy mindenkinek meg kell őriznie a tisztánlátását, így reméli, a diákok is tudják, meddig alakítják ők az eseményeket, és mikortól manipulálják őket.
Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a felsőoktatás átalakításáról szólva kifejtette: a kormány nyílt lapokkal játszott, volt elképzelése arról, hogy miként jut el a kitűzött célokhoz, azonban a diákok nem értettek egyet ezzel, félelmet keltett bennük. A kabinet ezért a rendszer egyszerűsítése, a különböző kedvezmények összevonása mellett döntött.
A korábbi koncepciót idézve elmondta, lett volna mintegy tízezer teljes ösztöndíjas hely, továbbá részösztöndíjas helyek és diákhitel, amelyet valójában szintén az állam fizetett volna, "de mire ennek a rendszernek a teljes képe kibontakozott a hosszú szakmai viták után a kormánydöntésekkel, addigra a diákok már (...) elsöpörték, nem kellett nekik".
Nem akartuk eladósítani a diákokat
A miniszterelnök kiemelte, nem akarták eladósítani a fiatalokat, mert fel kellett volna venniük ugyan az állami diákhitelt, de azt a tanulmányok után a közszférában való elhelyezkedés esetén az állam azonnal kiváltotta volna, a magánszektorban pedig a munkaadónak kellett volna fizetnie a kölcsönt, úgy, hogy ezt az állam elismeri az adó- és járulékfizetésnél. Ezeknek az elképzeléseknek a megvitatása azonban elmaradt a diákok körében kialakult félelem miatt - ismételte meg.
A diákok tüntetéseiről azt mondta, minden diákmozgalomnak - amelynek szervezésében neki is volt része már 1982-ben az ELTE-n - megvan a természetrajza, életérzések adódnak össze: jó társaság van, az ember úgy érzi, neki van igaza, "ráadásul fiatalok vagyunk, egészségesek, szerelem van, együtt vagyunk". A diákmozgalom tehát nagyszerű dolog - folytatta Orbán Viktor -, amely sohasem parancsszóra kezdődik, de nem is áll le parancsszóra, és mindig megjelenik benne a politika, az ellenzék ugyanis megpróbálja felhasználni a megmozdulásokat, hogy uszítson a kormány ellen. A kormányfő szerint az a fontos, hogy mindenki megőrizze a tisztánlátását, "a diákok is biztosan tudják, mi az a pont, amíg ők alakítják az eseményeket, és mikor (...) manipulálják őket".
Megjegyezte azt is, pontosan tudja, hol van az értelmes párbeszéd határa, majd az említett 1982-es megmozdulást felidézve úgy fogalmazott: "ahogy mi is akkor belendültünk, nekünk ott az egyébként okos KISZ-esek mondhattak, amit akartak. Egész egyszerűen elmentünk mellettük. Ugyanígy jártunk mi is. Ilyenkor - szemben a kommunistákkal - nem érdemes erőltetni a dolgokat".
A minőség növelése a cél
Az interjúban a felsőoktatás átalakításának céljai között említette a kormányfő a minőség növelését azért, hogy a hallgatók ne olyan diplomákat szerezzenek, amelyeket a való életben nem tudnak használni. Emellett öt százalék alá akarják csökkenteni a lemorzsolódást, nem szerencsés ugyanis, hogy száz fiatalból 25-30 nem végzi el az egyetemet, főiskolát - folytatta, majd - utalva a hallgatói szerződés intézményére - arra is kitért, hogy Magyarország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy közpénzből képezzen diplomásokat például a németeknek, az osztrákoknak vagy éppen a norvégoknak.
Jóval meghaladja a minimálbér növekedése az inflációt
Orbán Viktor a januártól esedékes minimálbér-emeléssel összefüggésben azt mondta: a szakszervezetek és a vállalkozók hosszú hónapokon át tárgyaltak egymással, ők állapodtak meg a végül elfogadott megoldásról, a kormány csak segítette az egyeztetéseket, nem volt közvetlen tárgyalófél.
Kiderült, hogy ha a pénzromlás üteme fölötti minimálbér-emelést akarunk, akkor lesz néhány szakma, ahol fennáll a veszély, hogy nem tudják kigazdálkodni a plusz kiadást, és munkanélküliség lesz a vége. A vállalkozók ezért azt mondták, hogy ha a kormány az érintett ágazatoknak ad mintegy 10 milliárd forintot, akkor vállalni tudják a magasabb minimálbért. A kabinet pedig úgy döntött, hogy a magasabb fizetés ennyit megér - fejtette ki a kormányfő.
Orbán Viktor hangsúlyozta: ha valaki utánaszámol, láthatja, hogy a minimálbér emelkedése jóval meghaladja az inflációt. Ehhez hozzájárul, hogy a gáz, a távfűtés és a villanyt lakossági árának 10 százalékos csökkentésével a pénzromlás üteme jövőre kisebb lesz mint ahogy azzal a minimálbér-tárgyalások idején kalkuláltak.
Rezsidíjak csökkentése: szociális szempont is érvényesülhetnek
A rezsidíj csökkentése kapcsán elhangzott kritikákra Orbán Viktor azt mondta: nagyon nehéz átlátni a szolgáltatók árképzését, nem könnyű megállapítani, pontosan kinek, mennyi a haszna, hogy milyen rejtett formában számolnak el úgy költségeket, hogy azok valójában profitok. Egy dolog azonban biztos, hogy a csökkentésbe bele kell vágni, két éve ehhez Magyarország még nem volt elég erős, „a mi bicepszünk arra adott lehetőséget, hogy azt mondjuk, befagyasztjuk a rezsiköltségeket”.
Orbán Viktor szerint képtelenség, hogy miközben Magyarország a szegényebb államok közé tartozik Európában, Ciprust leszámítva az emberek itt költenek a legtöbbet rezsire. Kiderül, hogy a gáz és villanyár 10 százalékos megvágása hogyan hat a szolgáltatók helyzetére, de majd megtanulunk egymással együtt élni ilyen árak mellett is – fogalmazott a miniszterelnök.
A kormányfő kérdésre válaszolva hozzátette: most egységesen mindenkinek 10 százalékkal lesz kevesebb a díj, de később biztosan sor kerül arra, hogy a szociális különbségek szempontja is bekerüljön a rendszerbe.
Jobban, kiszámíthatóbban fognak élni a magyarok
Az ország pénzügyi állapotáról szólva a kormányfő azt mondta, néhány éve Magyarország nehezebb helyzetben volt, mint Görögország. Ebből a helyzetből azonban sikerült kikerülni, és szerinte a közeljövőben az emberek jobban, kiszámíthatóbban fognak élni. Orbán Viktor úgy fogalmazott: 2013-ban szeretné kiejteni először azt a mondatot a száján, az emberek szemébe nézve, hogy „no, ugye megérte” végigcsinálni az elmúlt néhány évet.
A növekedés kulcsa a kkv-k levegőhöz juttatása
Az államadósság példátlan mértékben csökkent, a hiány az európai átlag alatt van, többen dolgoznak, mint korábban – amire szükség van, az a gazdasági növekedés. Ennek kulcsa a kis- és középvállalkozások levegőhöz juttatása, amihez csökkenteni kell a jegybanki alapkamatot, hogy a kkv-k könnyebben jussanak forrásokhoz - mondta Orbán Viktor.
hirado
2012.12.21. 09:54
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
